Botrányok gyengítik Guaidót

Publikálás dátuma
2019.12.03. 15:11

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Letűnőben van a venezuelai ellenzék vezéralakjának csillaga.
A Nemzetgyűlés elnökének, Juan Guaidónak politikai szövetségesei miatt kell magyarázkodnia. Kilenc ellenzéki képviselő keveredett botrányba, köztük a korrupció visszaszorításáért felelős parlamenti ellenőrző bizottság elnöke is. Az Armando.info nevű venezuelai oknyomozó portál arról számolt be, hogy a politikusok lobbiztak a kolumbiai Carlos Lizcano érdekében, annak ellenére, hogy ő is érintett a „CLAP” élelmiszer-segélyprogram körüli visszásságokban. A szocialista Nicolas Maduro elnök által bevezetett támogatási rendszer hivatalosan a hiperinfláció miatt éhező embereken hivatott segíteni, a caracasi kormány azonban kifizetőhelynek használta, politikai hátországa jutalmazására. Az Egyesült Államok az ügyben két kolumbiai üzletembert, Alex Saabot és Álvaro Pulidot is szankciókkal sújtott. Az Armando.info szerint Lizcano nekik dolgozott, az érintett ellenzéki politikusok mégis ártatlanságát bizonygatták az amerikai és a kolumbiai hatóságoknak küldött levelekben. Juan Guaidó parlamenti vizsgálatot ígért és hangsúlyozta: nem fogja hagyni, hogy a korrupció veszélybe sodorja az ellenzék eddig elért eredményeit. A Nemzetgyűlés elnöke még januárban – a törvényhozás támogatásával – ideiglenes államfőnek nyilvánította magát, és több mint 50 ország ismerte el Venezuela első embereként. A hatalmat ténylegesen gyakorló szocialista Nicolas Maduro eltávolítására irányuló törekvései azonban kifulladni látszanak. Guaidó hiába szólította támogatóit újabb tüntetésekre, az áprilisba utcákra vonuló hatalmas tömegeknek csak a töredéke mozdult meg.
Frissítve: 2019.12.03. 17:03

Moszkva bekeményített – Frontális támadás az Apple és az „idegen ügynökök” ellen

Publikálás dátuma
2019.12.03. 13:54

Fotó: Valeriy Melnikov / AFP
A Kreml szerint a figyelem elterelése céljából démonizálja az orosz hackereket a nyugat, ám az orosz elnöki szóvivő szavainak időzítése is igen érdekes.
Figyelemelterelésről beszélt kedden Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki szóvivő, aki a Reuters hírügynökség beszámolója szerint nevetségesnek nevezte azt a napokban felmerült lehetőséget, hogy Oroszország a december 12-i brit választást is megpróbálta befolyásolni. Peszkov szerint a nyugat démonizálja az orosz hackeret, így próbálja elterelni a figyelmet valós problémáiról. Vlagyimir Putyin szóvivője arra reagálva fejtette ki álláspontját, hogy november 27-én a brit Munkáspárt elnöke, Jeremy Corbyn olyan állítólagos titkos dokumentumokat mutatott be, miszerint a Boris Johnson vezette konzervatívok az ingyenes egészségügy, az NHS kiárusításáról 2017 óta tárgyalásokat folytatnak az amerikaiakkal. Corbyn 450 oldalas titkos dokumentum gyűjteményt mutatott fel a sajtótájékoztatón, ezt követően pedig több szakértő megállapította, hogy ez a szivárogtatás igen hasonlít egy orosz dezinformációs kampányhoz. Csakhogy az orosz elnöki szóvivő szavainak időzítése is igen érdekes. Hétfőn ugyanis Vlagyimir Putyin aláírt két olyan törvényt is, amelyről minden bizonnyal jobb, ha minél kevesebb szó esik. Putyin zöld utat adott az orosz duma által júliusban megszavazott azon jogszabálynak, amely most már a jogi személyek mellett lehetővé teszi az olyan természetes személyek külföldi ügynökké minősítését is, akik külföldről kapnak finanszírozást széles közösségnek szánt tájékoztató anyagokat terjesztésére. Ugyancsak hétfőn írta alá azt a törvényt is, amely megtiltja, hogy 2020 júliusától orosz szoftver nélküli okostelefont, számítógépet és okostévét forgalmazzanak Oroszországban. Sajtóinformációk szerint ez utóbbi elsősorban az Apple ellen irányul, amelyet így akarnak rákényszeríteni arra, hogy a termékeire orosz szoftvert telepítsen.
Szerző
Frissítve: 2019.12.04. 11:32

Benyújtotta lemondását a finn miniszterelnök

Publikálás dátuma
2019.12.03. 12:07

Fotó: JUSSI NUKARI / AFP
Az államfő arra kérte a hivatalban lévő kormányt, hogy ügyvezetői minőségben folytassa munkáját, amíg nem jelöli ki az új kabinetet.
Benyújtotta lemondását kedden Antti Rinne finn miniszterelnök, Sauli Niinisto államfő pedig elfogadta döntését – tájékoztatott az elnöki hivatal. Az államfő arra kérte egyben a hivatalban lévő kormányt, hogy ügyvezetői minőségben folytassa munkáját, amíg nem jelöli ki az új kabinetet. A lemondás előzményeként az ötpárti kormánykoalícióban részt vevő Centrumpárt kedden bejelentette, hogy elvesztette a szociáldemokrata miniszterelnök iránti bizalmát a postássztrájk kezelése miatt. A Centrumpárt egyben a koalíció fenntartása mellett foglalt állást. Kedd délután bizalmi szavazás kellett volna tartani a parlamentben, de Rinne nem várta meg ezt, és benyújtotta lemondását az államfőnek. A munkakörülményekkel elégedetlen postások november 11-én léptek sztrájkba, miután több hétig tartó egyeztetések után sem sikerült egyezségre jutniuk az állami munkáltatóval a munkakörülmények javításáról és egy új szakszervezetbe való betagozódásról. A munkabeszüntetés közel két hétig tartott, és kiterjedt más ágazatokra, egyebek közt a légiközlekedésre, a közúti és tengeri fuvarozásra. Végül november 24-én a sztrájkolóknak sikerült megállapodniuk a munkáltatójukkal, a sztrájk aznap véget is ért, de már a következő napon újabb kezdődött. A munkabeszüntetésben mintegy tízezer postás vett részt. Ez idő alatt vált ismertté, hogy Sirpa Paatero miniszter tudott róla, hogy a munkaadó egy előnytelenebb, kisebb fizetést ígérő munkaszerződést akar kötni a szakszervezettel. Emiatt több ellenzéki párt is bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a kormány ellen.      A finn postások novemberben általában nagyon leterheltek, mert a karácsony előtti bevásárlásokkal együtt a postai csomagküldések is megszaporodnak. A sztrájk miatt komoly, néhány napos vagy hetes csúszások voltak a küldemények kézbesítésében.