Egy éves lesz az a diplomata továbbképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), amelyen mindenkinek részt kell vennie, aki a Külügyminisztériumban szeretne dolgozni. A kurzuson – úgy tudjuk –, az NKE oktatói és külföldi szakértők mellett a külügyminisztérium tisztviselői is tanítanak majd. Az akadémia megszervezésére egyébként külön államtitkárt is kineveztek: Pacsay-Tommasich Orsolya kapta ezt feladatául. Ő nemrég került a külügyhöz, korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkára és a Századvég külpolitikai igazgatója volt.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Fidelitas hétvégi kongresszusán jelentette be, hogy jövő szeptembertől diplomáciai akadémiát indítanak a közszolgálati egyetemen. Ennek elvégzése pedig feltétele lesz annak, hogy bárki is külügyi állományba kerüljön. Részleteket azonban nem közölt. Megkerestük a külügyi tárcát, amely még hétfőn válaszokat ígért, ám végül négy nap sem volt elég arra, hogy feleljenek a tervezett akadémiával kapcsolatos kérdésekre.
A közszolgálati egyetemen már működik Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK), de az intézmény több oktatója is arról beszélt lapunknak, hogy velük egyelőre senki, semmilyen információt nem közölt arról, mennyiben változik majd oktatási tevékenységük az akadémia indulásával. Egyelőre az sem világos, hogy az ÁNTK-n belül, vagy önállóan működik majd az akadémia. Az viszont biztos, hogy az akadémiára jelentkezőknek rendelkezniük kell egy már egy mesterszakos diplomával, vagyis a képzés nem kiváltja, hanem csak kiegészíti az diplomaták oktatását.
Az NKE-n kívül több más felsőoktatási intézményben is van nemzetközi tanulmányok képzés, például a Corvinus Egyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen vagy éppen a CEU-n. Ez ugyanakkor nem feltétele annak, hogy valaki a Külügyminisztériumba, külszolgálatba kerüljön. Egy jelenleg is aktív vezető diplomata azt mondta lapunknak: a diplomáciai állomány nagyjából fele szerezhetett ilyen oklevelet, a többiek a legváltozatosabb képesítéssel rendelkeznek, például bölcsészek, jogászok, közgazdászok, mérnökök. – Bár jelenleg a Corvinus diplomájának van a szakmán belül a legnagyobb presztízse, számos példát mondhatnék arra is, hogy valaki egy bölcsész oklevéllel a zsebében vagy a BGE-n végezve sokkal rátermettebb módon vezet egy követséget, képviseli az országot – jelezte forrásunk, hogy a szakmában eddig nem az volt a legfontosabb, hogy ki, milyen végzettséggel rendelkezik. Szerinte egyébként az új magyar rendszer hasonlítani fog a Nyugat-Európában általánosnak számító gyakorlathoz. Ennek is szerepe lehet abban, hogy információink szerint a szakmán belül egyelőre pozitív a megítélése az akadémia ötletének – még úgy is, hogy oda valószínűleg a már aktív diplomatáknak is be kell majd iratkozniuk. A Külügyminisztériumban egyébként ma is létezik külügyi szakvizsga: ezt fél éven belül mindenkinek abszolválnia kell, aki itt vállal munkát. Forrásunk szerint ez „nem rémesen nehéz”, ellenben a szintén kötelező közigazgatási szakvizsgától többen tartanak.
Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosa, a Bajnai-kormány külügyminisztere lapunk érdeklődésére az mondta: – Ha valóban már egyetemet végzettek kerülnek az akadémiára, akkor elfogadható, hogy ilyen képzés indul. Bár az nyilvánvaló, hogy a külügy a saját szája íze szerint képzi majd az embereket.
A szakember megemlítette, Franciaországban is egyetemi diploma kell ahhoz, hogy valaki az Ecole Nationale d«Administration, az ottani közigazgatási és közszolgálati egyetem hallgatója legyen – ez pedig azoknak szükséges, akik vezető kormányzati pozíciókat szeretnének betölteni. Az Egyesült Államokban szintén létezik vizsga a már karrierjük közepén járó külügyi alkalmazottak számára.
