Ellenáll a Belügyminisztérium annak a jogerős bírósági döntésnek, amely a tavalyi parlamenti választást megelőző lakcím-nyilvántartási adatok közzétételéről szól. Ezek azok az adatok, amelyekből kiderülhetne, hogy – a feltételezéseknek megfelelően – valóban voltak-e tömeges bejelentkezések fiktív lakcímekre a 2018-as parlamenti választás előtt. A kérdés azért lényeges, mert egyes feltételezések szerint ezek befolyásolhatták a választási eredményeket és hatással voltak a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére is.
A jelenség helyenként nyilvánvalónak tűnt: a sajtóban sorra jelentek meg hírek arról, hogy például az ukrán határ mentén a magyar oldalon, vagy épp Csepelen külhoniak létesítettek tömegesen lakcímet egy-egy ingatlanban. Így egyéni jelöltekre is szavazhattak, nem csak pártlistákra. Bizonyos településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosságszám. A pontos bejelentkezési adatok nélkül viszont csak találgatni lehet, hogy mennyire volt tömeges ez a jelenség és országos szervezettség állt-e a voksturizmus mögött.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital már a 2018-as választás előtt, azaz bő másfél éve a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumhoz fordult, kérve a voksolás előtti két évben létesített lakcímek számának kiadását, települési szintű bontásban. A belügyi tárca az adatok kiadását megtagadta, majd miután idén márciusban első fokon elveszítette a pert, fellebbezett. Csakhogy a Fővárosi Ítélőtábla is a TASZ-nak – pontosabban a pert magánszemélyként elindító egykori TASZ-munkatársnak – adott igazat az adatkiadás ügyében. A jogerős döntés szeptember közepén megszületett.
– Eddig nem adta ki a Belügyminisztérium az adatokat – mondta lapunknak Szabó Attila, a TASZ munkatársa. Azt is megtudtuk, hogy ők már október végén elektronikus úton megkapták a jogerős ítéletet, vagyis elvben a Belügyminisztériumnak is meg kellett azt kapnia, hacsak az átvétellel nem húzták el az időt. Ennek azért van jelentősége, mert a döntés átvételétől számított 15 napon belül teljesíteni kell az adatkiadást, különben a minisztérium törvényt sért. Azt, hogy ebbe belesodródtak-e, egyelőre nem tudni, az időhúzás szándéka viszont tetten érhető, vagyis a BM egyelőre ellenáll a jogerős bírósági ítéletnek.
A tárca egyébként megtehette volna azt is, hogy a Kúriától kér felülvizsgálatot, ezzel további időt adva saját magának a teljesítésre, illetve az adatkiadásra. Sőt, a felülvizsgálat lehetőségét a tárca korábbi közlése sem zárta ki. A Kúria sajtóosztályán viszont a Népszava érdeklődésére tegnap azt közölték, hogy az adott ügyben „felülvizsgálati kérelem vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem még nem érkezett”. Kerestük az ügyben a Belügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem kaptunk az ügyben információt. Azt viszont a korábbi, november közepén küldött válaszukban kifejtették, hogy „a Belügyminisztérium a jogerős ítélet rendelkezései szerint fogja teljesíteni az adatkiadást”. Azt is írták, hogy az adatok kiadása „jelentős munkateherrel” jár, de pontos számokat nem árultak el erről.
