Felezné a kisfogyasztók rezsijét az MSZP

Publikálás dátuma
2019.12.04. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Azért, hogy egy szegény se fagyjon meg az otthonában, legalábbis felezné a létfenntartáshoz szükséges közműfogyasztás díjait az MSZP.
Az MSZP az állami költségvetés terhelése nélkül, a belső erőforrások átrendezésével a jelenleginél sokkal igazságosabb, sávos közműdíjrendszert dolgozott ki – tudtuk meg Tóth Bertalan pártelnöktől. Fő céljuk, hogy senki se fagyjon meg csak azért, mert nem tudja fizetni a rezsit. Az alapvető közszolgáltatások minimálisan szükséges mennyiségét mindenkinek megfizethető, a jelenleginél alacsonyabb áron kellene biztosítani. Jóval többet szánnának a lakások energiahatékonysági átalakítására is, ami minden fogyasztó számláján nyeshet. Tóth Bertalan szerint tervezetük alkalmas arra, hogy az ellenzéki pártok rezsielképzeléseiről folytatandó egyeztetés kiindulópontjául szolgáljon. Szándékaik szerint a bejelentett lakcímén személyenként minden polgár havi egy köbméter vizet jelképes – például egy forintos - áron kapna. Havi 15 köbméter gáz, illetve 30 kilowattóra (kWh) áram díja pedig legalább a jelenlegi felére vagy az alá esne. (Ebből számításunk szerint gáz esetében 50, áram esetében pedig 18 forintos hozzávetőleges egységár adódik.) Így egy négytagú család évi 48 köbméter vízhez szinte ingyen, az átlagfogyasztás mintegy kétharmadára rúgó, 720 köbméter földgázhoz és 1440 kWh áramhoz pedig a jelenlegi díj körülbelül feléért jutna hozzá. Efelett, az átlagfogyasztásig a jelenlegi díjak maradnának. Ugyanezen elv alapján az ellenzéki párt minden, tartozás miatt kikapcsolt háztartást visszaengedne a közműrendszerbe, a szolgáltatók költségén előre fizetős mérők felszerelését szorgalmazva. Ezeket a költségvetés a rászorulóknak szociális támogatásként a minimális fogyasztás ellenértékével feltöltené, ezt számukra ingyenessé téve. Az MSZP mindemellett a valódi, fenntartható rezsicsökkentést a lakások energetikai korszerűsítésétől, szigetelésétől, a nyílászárók és a fűtés cseréjétől várja. Ezt uniós támogatásokból állnák. A felújításokat az Otthon Felújítási Alap szervezné. Ez akkor is azonnal, körülbelül 20 százalékkal nyesné a családi rezsit, ha további 20 százalék megtakarítás kezdetben a kivitelezőhöz folyna be – a beruházás árának teljes kifizetése után ez is a háztartások hasznává válik. Az eljárás a lakástulajdonosoktól nem igényel sem önerőt, sem hitelfelvételt. Kérdésünkre Tóth Bertalan nem erősítette meg, hogy ebből következően az átlag feletti fogyasztás tarifája feltétlen nőne. A világpiaci árak alapvetően évek óta csökkennek. Ezt a hatást a szocialisták átengednék a fogyasztóknak, ellentétben az Orbán-kormánnyal, amely az öt éve harmadára esett tőzsdei árak és a változatlan lakossági díjak közötti elért haszonnal leginkább az állami gázkereskedőt gazdagítja. Az Orbán-kabinet már ma bőven tudna árat csökkenteni. Nem rezsiutalványokkal, nem egyes csoportoknak, hanem a szolgáltatási ár csökkentésével, mindenkinek. Mindez csak akarat kérdése, de a Fidesz ezt az árelőnyt nem akarja megosztani a lakossággal, vagyis nyerészkedik rajtunk – nyomatékosította Tóth Bertalan. Bár az esetlegesen, tartósan dráguló nemzetközi árak valóban emelő hatást fejtenének ki az átlag feletti fogyasztás tarifáira, az MSZP – a fideszes sejtetésekkel szemben – e hatásokat a lakossági energiaárak állami, illetve a közműhivatali meghatározásával tartaná kézben. A sávos árrendszer a nagyobb fogyasztókat takarékosságra, vagy akár megújulóenergia-alapú beruházásokra is ösztönzi, ami környezetvédelmi szempontból kedvező. A lakásfenntartás és a rezsi minden második család, illetve a nyugdíjasok kétharmada jövedelmének negyedét-felét elviszi – indokolta elképzeléseiket a pártelnök. 2010 óta több mint százezer – főképp szegény - háztartást kapcsoltak ki a gáz-és villamosenergia-szolgáltatásból. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az elmúlt 9 év folyamatai nyomán ma Magyarországon mintegy százezer családnak megoldhatatlan a csekkbefizetés. Az érintettek így inkább fával, szénnel, vagy rosszabb esetben hulladékkal-rongyokkal fűtenek. Mindez nemcsak a XXI. századhoz méltatlan, hanem a légszennyezés miatt súlyos környezeti és egészségi ártalmakat, évi 13 ezer, napi 35 idő előtti halálesetet okoz Magyarországon. A Fidesz egységes „rezsicsökkentését” igazságtalannak tartja, mert a többet fogyasztó – javarészt jobb módú – háztartások jóval nagyobb hasznot érnek el rajta, mint a szegények. Az MSZP ezzel szemben a hazai kitermelésű gáz 30, illetve a Paksi Atomerőműben termelt áram 12 forintos egységárának előnyét igazságosan osztaná el, hogy mindenki azonos mértékben részesüljön az olcsó hazai energiából.

Már az eredmény, ha tárgyalhatják

Az ellenzéki képviselők meglepetésére a Parlament Fidesz-KDNP-s többsége – a bizottsági leszavazás után – tegnap mégis lehetővé tette, hogy a nyílt ülésen tárgyalják az ellenzéki pártok közös, illetve a Párbeszéd klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó önálló indítványát. Utóbbi párt képviselője, Tordai Bence 2030-ra a kormány jelenlegi terveiben szereplő 40 százalék helyett 55 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célt, 35 százalékos megújulóenergia-arányt, valamint 2050-re a szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetését javasolja, úgyszintén az Orbán-kabinet eddigi elképzeléseivel szemben. Az LMP közleménye szerint az ellenzéki frakciók és a független képviselők üdvözölték a kérdés érdemi tárgyalási lehetőségének megteremtését.

Szerző

331,77 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.12.03. 19:50

Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedden: az euróhoz és a dollárhoz képest erősödött, míg a svájci frankhoz és a japán jenhez viszonyítva gyengült.
Este fél hétkor az eurót 331,77 forinton, a dollárt 299,20 forinton, a svájci frankot 303,31 forinton, a japán jent pedig 2,7571 forinton jegyezték. A hétfői záráshoz képest az euró 0,01 százalékkal, a dollár pedig 0,11 százalékkal gyengült, míg a frank 0,40 százalékkal, a jen pedig 0,27 százalékkal erősödött. Az euró 1,1088 dolláron forgott, az előző napi záráshoz képest 0,10 százalékkal erősödött. Eddigi napi legalacsonyabb jegyzése 1,1066, a legmagasabb 1,1094 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,37 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0938 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9865 frankot adtak, 0,47 százalékot veszített értékéből az amerikai deviza. A jenhez képest 0,42 százalékkal gyengült a dollár, 108,52 jenen jegyezték kedd este. Az angol font árfolyama 0,49 százalékkal erősödött az euróhoz képest, 0,8524 fonton jegyezték a közös európai fizetőeszközt. A dollárhoz viszonyítva 0,57 százalékkal erősödött a font, 1,3009 dolláron forgott kedd este. 
Szerző

Minden ötödik magyar munkáját végezhetnék robotok is

Publikálás dátuma
2019.12.03. 18:28

Fotó: Shutterstock
Bár a magyarországi szakmák többsége nem automatizálható, a dolgozók egy jelentős része olyan területen tevékenykedik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni.
Az automatizáció ugyanakkor nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével, a legtöbb foglalkozás esetében csupán részfeladatokat lehet az új technológiákkal kiváltani - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK- GVI) elemzéséből. A kutatók a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható, illetve robotok és számítógépek által kiváltható feladatokat tekintették automatizálhatónak. Ez alapján a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) szereplő szakmák közül 122 egyáltalán nem automatizálható, 172 pedig csak kis részben. További 90 szakma részfeladatainak viszont a többsége, 26 szakmának pedig szinte az összes részfeladata kiváltható az új technológiákkal. Ez alapján minden ötödik magyar munkavállaló részben vagy egészben automatizálható feladatokat végez munkája során, a foglalkoztatottak 28 százaléka pedig olyan szakmában dolgozik, ahol az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be. A dolgozók 18 százaléka ugyanakkor gépek által egyáltalán nem kiváltható munkát végez, 9 százalékuk pedig olyan szakmában dolgozik, ahol a feladatok többsége nem automatizálható. Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében a legmagasabb, de jelentős arányban végeznek részben vagy egészében automatizálható feladatokat az ipari, építőipari foglalkozásokban, az adminisztrációs szakmákban, a gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmákban és a mezőgazdaságban is. A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők. A GVI kutatói a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, illetve az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem is találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatóak lennének.   
Szerző