Fotó: AFP

Elészült Kim Dzsongun álma az észak-koreai Felcsúton

Az ország vezetőjének szerelem-projektje egy önfenntartó mintaváros volt, amit éveken át építettek Szamdzsijonban. Semennyire sem hasonlít Észak-Korea bármely másik városára, az állami média csak „a modern civilizáció kivonata” hasonlattal beszél róla. A város a Pektu hegy mellett fekszik, ahonnan a legenda szerint a Kim dinasztia ősei származnak.

Szerző

Megosztás
Kim Dzsongun ünnepélyesen átvágta a város építését szimbolizáló vörös szalagot
Fotó: AFP
Szamdzsijon (Samjiyon) megtelt statisztákkal, akik az állami média felvételei miatt kellettek
Fotó: AFP
Az ország vezetője a hagyományos észak-koreai állami protokoll szerint ünnepi ülést tartott a csikorgó hidegben
Fotó: AFP
Ováció és kitörő öröm látszik az állami média felvételein, pedig az építkezés nagyon keservesen haladt
Fotó: AFP
Össztánc a megnyitón
Fotó: AFP
Szocialista utópiaként tervezték a várost a hivatalos leírás szerint
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP
Bevásárlóközpont mellett szállodák, egészségügyi és kulturális intézmények is helyet kaptak
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP
Sípályái és stadionja is van a városnak
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP
A tervek szerint négyezer családnak elegendő lakás épült
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP
Kim Dzsongun atomprogramja miatt egyre több nemzetközi szankció sújtotta az országot, ezért jelentős késéssel készült elaz újjáépült Szamdzsijon
Fotó: AFP
A látványos megnyitót tűzijáték zárta
Fotó: AFP
A környék turisztikailag elég felkapott a közeli Kim-dinasztia emlékhelye miatt
Fotó: ED JONES / AFP
Az építkezés alatt építőanyagokból és munkaerőből is hiány alakult ki, ezért helyi munkaerővel kellett megoldani a pótlást
Fotó: ED JONES / AFP
Emberi jogi szervezetek szerint nagy számban kiskorúak is dolgoztak a Kedves Vezető álmán jobb iskola, később pedig a Koreai Munkapárthoz való csatlakozás ígéretével
Fotó: ED JONES / AFP
Kim Dzsongun személyesen felügyelte a projektet
Fotó: AFP
Fotó: Mohammed Elshamy / AFP

Hivatalosan nem létezik, mégis 300 ezren lakják Nigéria legnagyobb nyomornegyedét

Lagos kezdetben szigetekre települt, mint amilyen a Lagos-sziget, mára a külvárosaival együtt közel 40 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe. A Makoko negyedet benini halászok alapították száz éve, aztán lassan a jobb élet reményében Lagosba települő szegények negyede lett, a cölöpkunyhók elszaporodtak. Mivel illegálisan épült, ezért semmilyen közmű nincs kiépítve és hivatalos térképen sem szerepel ez a városrész.

Szerző

Megosztás
A lakók többsége vezetékes víz és áram nélkül él
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
Hiába hatalmas kiterjedésű a lebegő városrész, nem szerepel a hivatalos térképeken
Fotó: Adekunle Ajayi / AFP
Jeje Aide Albert a makokói közösség egyik vezetője beszél arról a projektről, aminek keretein belül drónok segítségével feltérképezik a negyedet
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
Felmérés híján a hatóságok nem csak a Makoko által elfoglalt terület méretét nem tudják, de lakosainak számáról sincs adatuk
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
A közlekedés természetesen csónakon történik
Fotó: Mohammed Elshamy / AFP
Nigéria legnagyobb városa, de méretét jól mutatja, hogy a kontinensen is csak Kairó nagyobb
Fotó: Mohammed Elshamy / AFP
A közbiztonsága és az általános élhetősége pocsék az Economist magazin felmérése szerint, Afrika egyik legveszélyesebb nagyvárosa
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
A hatóságok sokáig nem foglalkoztak a növekvő cölöpvárossal, ám egyszer elkezdték felégetni a viskókat, de véres összecspás lett belőle
Fotó: Mohammed Elshamy / AFP
Az elmúlt évtizedben lett kormányzati téma a negyed felszámolása és újrahasznosítása
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
Éles a kontraszt, ugyanis Lagos az ország gazdasági-kereskedelmi központja
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
Kiépült a lakókat ellátó szolgáltatói szektor is
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
Bár Lagos tele van milliomosokkal, a lakosság 66%-a nyomornegyedekben él
Fotó: Mohammed Elshamy / AFP
Az iskola is a vízen lebeg
Fotó: Mohammed Elshamy / AFP
1970-ben még csak kétmillióan éltek itt, de évente hatszázezer új lakó érkezik a városba: vannak, akik a siralmas vidéki lét után próbálják Lagosban megtalálni a szerencséjüket, de tanulmányaik befejeztével sokan visszaköltöznek külföldről
Fotó: PIUS UTOMI EKPEI / AFP
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Későn érkezett Budapestre az első hó, mégsem sikerült felkészülni rá - galéria

Több centi hóra ébredhettek a fővárosiak hétfő reggel, és bár az időjárás-jelentésekből lehetett tudni a sűrű fellegek közeledtéről, azok megérkezte láthatóan tökéletesen felkészületlenül érte a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), valamint mindazokat, akik az utak járhatóan tartásáért lennének felelősök. Az FKF hókotróiból például egyet sem lehetett látni az utakon reggelig. Az emberek maguk próbálkoznak valamennyire járhatóvá tenni a köztereket. A H5-ös hév pótlására küldött buszok is valahol a hóval borított utakon vesztek el.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.12.02. 10:58