Lajos, röhögnöm kell

Hát ezt is megértük, kedves Kósa Lajos. Elnézést kértél tőlünk, magyar zsidó polgártársaidtól. Pedig igazán nem kellett volna. Elvégre nagyon is jól fogalmaztál – már ami a mondanivalód lényegét illeti. Ha jól értem, te valami olyasmit akartál mondani a NER-utánpótlás válogatottnak, hogy az általad nemzetellenesnek tekintett „balliberálisok” szimplán hatalmi-politikai szempontok miatt az önkormányzati választáson összeálltak az „újnyilasokkal”, mert „nekik” ez az ár sem volt túl drága annak érdekében, hogy a magyar nemzetet megtestesítő Fideszt legyőzhessék. Vélhetően ezt akartad mondani, de a „balliberálisok” helyett egy óvatlan pillanatban kicsúszott a szádon ez a furcsaság: „a zsidók”.

Most pedig azt állítod, hogy rosszul fogalmaztál. Ne röhögtess. Nagyon is jól fogalmaztál: pontosan leírtad, hogy mit gondol a magyar szélsőjobb a baloldalról. Ugyanazt, amit száz évvel ezelőtt: hogy a baloldaliság valamiféle zsidó ármánykodás. Ennek a nemes gondolatnak a fényében világosodhat meg annak a fideszesek által gyakran hangoztatott állításnak is az értelme, hogy a baloldal folyton ráront a magyar nemzetre. Amint arra voltál kedves véletlenül rámutatni, ebben az összefüggésben ez az állítás azt jelenti, hogy „a zsidók” rontanak rá a magyar nemzetre. Éppen azok a „zsidók”, akik most a „nyilasokra” szavaztak a Fidesz ellen. Innen már csak egy ugrás eljutni addig a felismerésig, hogy a Fidesz által kulcsfontosságú helyeken elvesztett önkormányzati választás bizonyos tekintetben „a zsidók” rovására írható.

Most meg azt állítod, hogy rosszul, sőt szerencsétlenül fogalmaztál.

Jaj, Lajos, egészen addig nem vettem komolyan, amit mondtál, amíg meg nem néztem a Heti TV-nek adott interjúdat, amiben az antiszemita megjegyzésedet magyarázod. Előtte azzal nyugtattam a zsidó barátaimat, hogy Lajos afféle vicceskedő ember, az osztály Móka Mikije, Orbán Viktor udvari bolondja, akinek a szájából különösebbnél különösebb verbális alakzatok szoktak előzörögni.

Az interjúban azzal védekezel, hogy te csak a jobbikosok képében fenyegető, ordas, újnyilas eszmék elleni harcra akartál buzdítani. Jaj, Lajos, te Móka Miki. Te akarod felvenni a harcot az újnyilas, antiszemita eszmék ellen? Éppen te, aki az újnyilas, antiszemita Wass Albert szobrának debreceni fölállítását a magánvagyonodból támogattad? Mondtam neked akkor, hogy Wass az újnyilas, antiszemita Új Hídfő főmunkatársa volt évtizedeken át, még az 1980-as években is, de téged ez nem érdekelt. Érdekes, akkor nem jutottak eszedbe „a magyar zsidó polgártársaid”. Azt is említettem neked, hogy az Új Hídfő vezetője Fiala Ferenc volt, a Szálasi-kormány sajtófőnöke, de téged ez sem hatott meg. Érdekes, akkor neked többet számítottak a hatalmi-politikai szempontok, mint az Új Hídfő, Fiala és Wass által megtestesített újnyilas, antiszemita eszmék.

„Nektek ott van Imre Kertész Berlinben, nekünk meg Wass Albert Erdélyben”. Ezt ki is mondta? Emlékszel még? Vagy ez is csak egy halálosan pontos rossz megfogalmazás volt?