Az NMHH szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz elég egy cinikus utalás is arra, hogy létezik más álláspont

Publikálás dátuma
2019.12.05. 08:06
Az MTVA székháza.
Fotó: Népszava
Az tökéletesen megfelelő, ha az MTVA a saját ügyvédjével készít egy 13 perces interjút.
Szeptember 27-én számolt be a köztévé arról, hogy elsőfokú ítélet született abban a perben, ami azután indult, hogy decemberben erőszakkal dobták ki az ellenzéki országgyűlési képviselőket az MTVA székházából. Akkor ugyanis elutasította az első fokon eljáró bíróság az óbudai jegyző birtokvédelmi határozatát, amire hivatkozva a közmédia biztonsági őrei eljártak - azaz a bíróság szerint az épületből nem dobhatták volna ki a képviselőket. Az ítélet utóéletéről szóló cikkében az Index.hu úgy foglalja össze a bíróság indoklását, hogy aszerint a képviselők jogszerűen és jóhiszeműen léptek be majd maradtak benn az épületben, illetve "az MTVA nem bizonyította, hogy miért okozott volna aránytalan sérelmet, ha a képviselők 8-10 percben ismertetik a követeléseiket".
Az állami média hírcsatornájának 27-én este adásba került politikai hírháttér-műsora ennek apropóján a nyertes felpereseket nem, csak az MTVA ügyvédjeit hívták meg, akik a műsorvezetővel majdnem 13 percig teljes egyetértésben beszélgettek arról, hogy "triumfálnak és fenyegetnek" az ellenzékiek, pedig szerintük az ítéletből nem következik, hogy közintézményekben ezután "ilyen magatartásokat kifejthetnének". És míg a DK aznap kiadott tömör közleményén ("Közmédia! Akkor hamarosan újra nálatok") hosszasan rágódtak, mondván, az fenyegető , az MSZP közleményét az MTI sem adta ki.
Mindez komolyan sérti a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírásokat, ismételten

- nyilatkozta az Indexnek Litresits András, az MSZP jogi képviselője. Ezért először a közmédiához fordult panasszal, majd miután azt elutasították, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának állásfoglalását kérte az ügyben. Az NMHH-nak a törvény szerint 20 napja lett volna az ügyre, de Litresits szerint már ezt is 19 nappal túllépve döntöttek. A Karas Monika által vezetett, most újabb 9 évre színtisztán fideszes tagokkal feltöltött Médiatanács lényegében a következőt mondta ki:
a felügyeleti szerv szerint már az is kiegyensúlyozott tájékoztatásnak számít, ha csak megemlítik, hogy az ellenzéknek más a véleménye, de azt bemutatni egyáltalán nem szükséges.

A felügyeleti szerv szerint az állami hírcsatorna teljesen korrekten jár el azzal, ha 13 percig szerepelteti a saját ügyvédjeit, cinikusan kommentálja – az elvileg objektív – riporter a bírói döntéseket, és a másik fél meghallgatásáról szó sem lehet. Arra hivatkoztak, hogy a DK közleményét beolvasták a műsorban.
A határozat ellen az ellenzéki képviselők ügyvédje természetesen felülvizsgálati kérelemmel fordul a bírósághoz, de Litresits András szerint nem is konkrét eset miatt van jelentősége az ügynek: az ugyanis rávilágít arra, milyen következményei vannak annak, hogy kizárólag fideszes tagokból áll a legnagyobb hatalmú hazai sajtófelügyelet, a Médiatanács.
A Médiatanács rendkívül szűkszavúan számol be honlapján a döntésről, de annak indoklásából az Index több részletet is idéz. A kifogásolt közmédiás műsor pedig alább megtekinthető:
Szerző
Témák
közmédia NMHH MTVA
Frissítve: 2019.12.05. 08:16

Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség

Publikálás dátuma
2019.12.05. 08:00
Ez a ház a székhelye annak a jászkiséri cégnek, amely sorra nyerte a TOP- os pályázatokat Boldog István fideszes képviselő körzetében
Fotó: A szerző felvétele
Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek.
A Népszava több érintett polgármesterrel folytatott beszélgetés után az elsők között számolt be arról, milyen körülmények között osztották ki a TOP-os pályázati pénzeket Boldog István kétpói fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetében. Behívták őket a kétpói polgármesteri hivatalba 2016 januárjában, s ott közölték velük, mely cégekkel végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, ha nyerni akarnak. Hadházy Ákos független képviselő pedig sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ügyben – Boldog István képviselő megnevezése nélkül – nyomozás indult. Ehhez az ügyhöz kapcsolódva a cserkeszőlői önkormányzatnál foglaltak le iratokat november végén: a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészének utasítására a hivatal eközben még a beérkező telefonokat sem fogadhatta. Ezen a héten kedden pedig a Belügyminisztérium tartott ellenőrzést a kétpói polgármesteri hivatalban egy olyan ügyben, ami szintén köthető Boldog Istvánhoz. Az ő féltestvére irányítja ugyanis a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkások számára, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék. Az „irányított” TOP-os pályázatokkal kapcsolatos hír, hogy a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben előzetes letartóztatásba került Boldog István jobbkeze, korábbi közvetlen munkatársa, Fehér Petra, aki korábban a megyei közgyűlés alelnöke volt, az idei helyhatósági választásokon pedig a Fidesz-KDNP képviseletében tagként újra bekerült a testületbe – írta meg a torokszentmiklosi.hu. Az Index ezt később azzal egészítette ki, hogy eddig összesen öt emberrel szemben rendeltek el kényszerintézkedést, közülük négyen kerültek letartóztatásba, egy fő pedig – nyomkövető alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá.
Szerző

Iskolaérettség: két hét haladékot kaphatnak a szülők

Publikálás dátuma
2019.12.05. 07:00

Fotó: Népszava
Belátták, hogy lehetetlent írtak elő, így több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását. De még ez sem segítene sokakon.
Átmeneti jelleggel január 15-ről január 31-re módosulhat az iskolahalasztási kérelmek benyújtásának határideje, ha a parlament elfogadja azt a módosító javaslatot, amit a múlt héten nyújtott be Hende Csaba, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke. A módosító csomag egyébként a nemrégiben szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott szakképzési törvényre vonatkozik, de a köznevelési törvényt érintő javaslatok is találhatóak benne.  A köznevelési törvényen még júliusban változtattak. Elvették például a szülők és az óvodapedagógusok jogát annak eldöntésére, a törvény szerint tankötelessé váló, tehát adott év augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyerekek valóban iskolaérettek-e, nem tenne-e jobbat nekik, ha egy évet még óvodában maradnának. Január 1-től csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet erről közigazgatási hatósági eljárás keretében, ami a szülők és a szakmai szervezetek körében is felháborodást okozott. A helyzetet bonyolította, hogy az új eljárást részletező kormányrendelet csak hónapokkal később, november 22-én jelent meg, az OH pedig november 26-án közölt bővebb tájékoztatót. Ebből derült ki, hogy a halasztási kérelmeket január 1-e és 15-e között kell benyújtani, de aki még 15-e előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak már nem kell külön az OH-hoz is fordulnia. Ha a fenti javaslatot megszavazza a parlament, ennek a határideje is változhat, így a szülők január végéig kaphatnak időt arra, hogy a dokumentumokat beszerezzék. Ám ez legfeljebb csak azokon segíthet, akik előrelátóan még a kormányrendelet megjelenése előtt a szakszolgálatokhoz fordultak – ha valaki most kezdeményezné a szakértői vizsgálatot, szinte esélytelen, hogy január végéig megkapja a szakvéleményt.
Aggódó szülőként felkerestük az egyik budapesti szakszolgálatot, ahol azt javasolták: jobban járunk, ha januárban az OH-ra bízzuk magunkat. Ugyanis, miután benyújtottuk a kérelmet a vizsgálathoz (egy négyoldalas dokumentumot, amit az óvodának is le kell pecsételnie), a legjobb esetben is két hét, mire időpontot tudnak adni. A vizsgálat után legalább 21 nap, mire elkészül a szakvélemény, s további 15 nap, míg jogerőre emelkedik. Nem jobb a helyzet a magán diagnosztikai központokban sem: hiába kell több tízezer forintot fizetni egy szakértői vizsgálatért, decemberben, januárban már lehetetlen időpontot szerezni. Vagyis hiába van jogi kiskapu, aki csak most vagy az utóbbi 1-2 hétben kapott észbe, de azt szeretné, hogy hatéves gyermeke jövő szeptemberben még óvodában maradhasson, annak már nem nagyon van más lehetősége, mint az OH bürokratikus eljárása. A szülői jogok megcsorbítása ellen a Szülői Hang Közösség tiltakozott a leghangosabban: részletes állásfoglalást tettek közzé, felhívva a figyelmet az új eljárás veszélyeire, online tiltakozást és fotókampányt indítottak, Kásler Miklós humánminiszternek címzett videóüzeneteket tettek közzé, a Miniszterelnökségnek is levelet írtak. A kormány azzal igyekszik nyugtatni a kedélyeket: minden a gyerekek érdekében történik, a kérelmek elbírálásánál az OH valamennyi érintett véleményét figyelembe veszi. A Szülői Hang képviselője, Miklós György hangsúlyozta: az ígéretek és a határidők tervezett módosítása ellenére továbbra is jogfosztott állapotban vannak a szülők, amit elfogadhatatlannak tartanak. – Most azon dolgozunk, hogy összeállítsunk egy segédletet azok számára, akik kénytelenek lesznek az OH-hoz fordulni – mondta, hozzátéve: szakmaiatlan lépésnek tartja, hogy a gyerekek sorsáról az őket ismerő óvodapedagógusok és a szülők helyett egy távoli, arctalan hivatal ítélkezhet majd.

Büntetik, aki ellenszegül

Elsősorban a gyermek után járó anyagi támogatások elvételével büntethetik azokat a szülőket, akik akkor sem viszik iskolába hatéves gyermeküket, ha az OH nem hagyta jóvá halasztási kérelmüket – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszából, amit a Szülői Hang kérdésére adtak. Hozzátették: a gyámhivatal „egyéni mérlegelés alapján” dönt arról, a gyermek veszélyeztetésének minősül-e, ha hatodik életévének betöltése után nem kezdi meg iskolai tanulmányait – ha úgy döntenek, igen, akkor kezdeményezhetik a gyermek családból való kiemelését.

Szerző
Frissítve: 2019.12.05. 10:45