Előfizetés

Elkezdődött a madáretetési szezon – Nem kell mindet, de az sem mindegy, mivel

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.12.05. 13:13

Fotó: Orbán Zoltán / MME
A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj téli táplálása és megfigyelése egyedülálló élményt nyújt, a vízimadarakat viszont nem szabad etetni – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az énekesmadár-etetési időszak nagy része hazánkban az első fagyok beköszöntétől a megszűnéséig, általában november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak – írta az MME közleményében. 

Énekesmadaraknak adható téli madáreleségek:

  • - napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni;
  • - állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó);
  • - alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal).
Bármi más élelemmel kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet – hangsúlyozták. Fontos az ivó- és fürdővíz biztosítása, a befagyott itatókban naponta kell vizet cserélni.

A vízimadarakat ne!

A közleményben felhívták a figyelmet, hogy a vízimadarakat viszont szigorúan tilos etetni, mert veszélybe sodorja; megbetegíti és pusztulásra ítéli az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A vízimadarak életmódja és téli túlélése alapvetően eltér az etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük szennyezi a környezetet, közben kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés az emberre is veszélyes lehet. A folyamatos kenyérdiéta meg is betegíti a madarakat.       
Magyarországon 1890-ben indult el a lakosság települési madáretetési mozgalma, így az idei a 130. szezon.

Magyar fotóst is jelöltek az év természetfotója közönségszavazására

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.05. 12:14

Fotó: Stefan Christmann / Wildlife Photographer of the Year
Február 4-ig lehet voksolni a Londoni Természettudományi Múzeum szavazásán.
Elkezdődött és február 4-ig lehet voksolni a Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett, az Év Természetfotósa versenyének közönségszavazásán. A 100 ország 48 ezer pályázatából kiválasztott 25 jelöltje között egy magyar fotós is van. Tökölyi Csaba éjszakai állatokat akart fotózni, a naplemente tükröződése a vízfelszínen azonban olyan különleges atmoszférát teremtett, amelyet kár lett volna nem megörökíteni – írta a National Geographic.
A képeket a szavazás végéig a múzeumban meg is lehet nézni. A győztesek és az Év Természetfotósa kiállítás pedig május 31-ig lesz látogatható. 
A világ egyik legrégebbi és legnépszerűbb fotóversenyét minden évben milliók követik. A pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a természet, illetve az élővilág védelmének fontosságára.

Gyorsan tanulnak és jó a memóriájuk az óriásteknősöknek

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.05. 09:39

Fotó: FRANCES Vincent / hemis.fr / AFP
Évekkel később is emlékeznek az egyébként könnyen megtanult ismeretekre az óriásteknősök – derítették ki a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói és a bécsi Schönbrunni Állatkert szakemberei.
Tanulékonyak és meglepően jó hosszú távú memóriájuk van az óriásteknősöknek, és csoportosan gyorsabban sajátítanak el dolgokat - derítették ki a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói és a bécsi Schönbrunni Állatkert szakemberei az Animal Cognition című tudományos folyóiratban bemutatott Alábecsült óriások című tanulmányukban.
Tamar Gutnick, Michael Kuba és Anton Weissenbacher Galápagosi óriásteknősöket (Chelonoides nigra) és Aldabrai óriásteknősöket (Aldabrachelys gigantea) tanított meg arra, hogy egy pálcára erősített kék labdába harapjanak. A három teknős - Schurli, aki több mint 120 éves, Mädi és Menschik - gyorsan megtanulta ezt, és feladata elvégzésekor egy sárgarépát kapott jutalmul. A második lépésben az óriásteknősök más színű labdákat is kaptak, és nem járt jutalommal, ha nem jól választották ki az adott színt.
Három hónap múlva az állatokat ismét tesztelték, és ők jól emlékeztek arra, hogy mit kell tenniük, és kiválasztották a megfelelő színű labdát. Majd kilenc év múlva megismételtették velük a feladatot, amelyet mindhárom óriásteknős tökéletesen elvégzett. A kutatók felfigyeltek arra is, hogy mindkét faj gyorsabban tanulta meg a feladatot, ha csoportosan oktatták őket, mintha egyedül, ami azt jelzi, hogy az óriásteknősök tanulnak abból, ha figyelik társaikat - vélik a kutatók.
A szakemberek megjegyzik, hogy kevés kutatást végeztek a teknősök intelligenciájáról, azok is inkább a tengeri teknősökre korlátozódtak. Ezért nagyon keveset tudni a szárazföldön élő óriásteknősök képességeiről. Az köztudott, hogy a vadon élők képesek nagy távolságok megtételére, kommunikálnak társaikkal és nagyon hosszú ideig élnek. A hosszú utak megtételéből feltételezték a szakemberek, hogy a Galápagos- és az Albadra-szigeteken élő óriásteknősöknek igen jó a memóriájuk, mivel emlékeznek az útvonalra, amelyet visszafelé is megtesznek.