Előfizetés

Kartellezés: több mint 860 milliós bírságot szabott ki a GVH

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.05. 15:49

Fotó: Shutterstock
Összesen több mint 860 millió forintra bírságot kell fizetnie öt cégnek, amiért közbeszerzési eljárásokban összejátszottak egymással - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A versenyhivatali vizsgálat megállapította, hogy 2014-ben és 2015-ben a Jumbo Log Kft., a Restone Kft., a Profi-Bagger Kft., az M-U-T Kft. valamint a Mento Kft. jogsértően járt el hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, gépjárművek és berendezések beszerzésére, jellemzően uniós pályázatok keretében kiírt közbeszerzési eljárásokban. A cégek információkat osztottak meg egymással, egyeztették árajánlataikat és előre meghatározták a nyertest. A bizonyítékokat a társaságoknál találták meg helyszíni kutatás során. A GVH a lehető legnagyobb bírságot szabta ki a legtöbb érintettre, de az egyezségi eljárás keretében együttműködő, a jogsértést elismerő és jogorvoslati jogról lemondó Jumbo Log Kft., a Restone Kft. és a Profi-Bagger Kft. bírságát 30 százalékkal csökkentette - olvasható a közleményben.

Vezércsere a Millenáris Park élén

B. M.
Publikálás dátuma
2019.12.05. 14:35

Fotó: Shutterstock
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Dankó Virágot nevezte ki a Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójává. Az elmúlt 13 évben a II. kerület alpolgármestereként dolgozott.
Az eddigi vezető Glázer Tamás közös megegyezéssel távozik, közel három esztendőt tölthetett ezen a poszton. A kormany.hu-n megjelent közleményből kiderül, hogy Dankó Virág az elmúlt 13 évben a II. kerület alpolgármestereként dolgozott ifjúsági, szociálpolitikai és környezetvédelmi területen, illetve beruházási projektek megvalósításában is részt vett. Mint közismert a II. kerület élén az október 13-i önkormányzati választások eredményeképpen a fideszes Láng Zsolt polgármester távozni kényszerült, és a posztját a szocialista Örsi Gergely foglalta el. Az alpolgármesterek is kicserélődtek, így Dankó Virágnak is új helyet kellett találnia a NER-nek, amely ezek szerint nem váratott soká magára. A távozó Glázer Tamás tevékenységét a Miniszterelnökség is elismerte. Az egyetemi oktatóként is elismert, a turizmus 50 legbefolyásosabb személye közé beválasztott szakemberről megállapították, hogy „vezetése alatt a Millenáris területén megújult 16 ezer négyzetméternyi park, megnyílt a Nemzeti Táncszínház és a Millenáris Startup Campus is.” Mielőtt a Millenáris élére került egy bükkfürdői szállodát vezetett, amelynek 3,5 milliárdos fejlesztése 2016-ban a fővároson kívüli hotelfejlesztések egyik legnagyobbika volt. (Ezt megelőzően a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese volt, de az átszervezéseknek áldozatul esett.) Fejlesztési tapasztalataira már csak azért is szükség volt, mert elődjét Kriza Zsigmondot a cirkusz cég vezetését követően éppen azzal az indokkal helyezték a Millenáris élére, hogy "a kultúra területén közigazgatási és cégvezetői tapasztalatokat szerzett" és feladata az "erősen amortizálódott Millenáris fejlesztése, és a területen zajló beruházások sikeres lebonyolítása lesz.” Ez azonban nem lehetett egy szerencsés kinevezés, ugyanis Kriza menesztésének indoka éppen az volt, hogy nem rendelkezik fejlesztési tapasztalatokkal. Irányítása alatt a fejlesztések meglehetően vontatottan haladtak.

Ha ma megszűnne a tao, még úgy is kivenne vagy 100 milliárdot a költségvetésből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.05. 12:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
És még akkor is, ha visszamenőlegesen, az idén január elsejével megszüntetnék.
Nemcsak azért vont el majdnem 50 milliárddal többet a tervezettnél a tavalyi költségvetéstől a sportszervezetek tao-támogatása, mert a kormány masszívan alábecsülte az érintettek támogatásigényét, hanem azért is, mert rengeteg adókedvezmény ragadt be a korábbi évekről - írja a G7. A lassan nyolc éve működő rendszer 2018 végére már 100 milliárd forintnyi ilyen "tao-aknát" rejthetett.
A tao-rendszer működésének lényege leegyszerűsítve az, hogy a nyereséges vállalatok a profitjuk utáni adót nem az állami költségvetésbe fizetik be, hanem az általuk kiválasztott sportszervezeteknek utalják át. Első lépésként a támogatásra vágyó klubok készítenek egy programot, amit benyújtanak az adott sportág szövetségének. Ugyanígy zajlik a történet a támogatásra szintén jogosult szövetségeknél is, azzal a különbséggel, hogy ők az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) küldik a programjaikat. Ha a szaktárca vagy a szövetség rábólintott a fejlesztésekre, akkor az érintett szervezetek elkezdhetnek kalapozni a nyereséges cégeknél a tényleges támogatásért. Ha egy cég átutal egy bizonyos összeget nekik tao-támogatásként, akkor az adott vállalat egy úgynevezett támogatási igazolást kap. Ezt veszi figyelembe a NAV, amikor az adóbevallást leadják, hogy a költségvetésbe már ne kelljen még egyszer befizetni ugyanazt az összeget. Viszont 
a jogszabály szerint a támogatásért járó adókedvezményt nem csak abban az évben lehet igénybe venni, amikor maga a támogatás történt, hanem a következő nyolc évben bármikor.

A 2018/2019-es szezon végéig tulajdonképpen csak a kluboknak nyújtott támogatásra kiadott igazolások összértéke majdnem annyi volt, mint a ténylegesen igénybe vett adókedvezmény. A támogatási rendszer első nyolc évében a különböző csapatok 561,4 milliárd forinthoz jutottak így. Év végéig csak a csapatok programjaihoz köthetően 535-536 milliárd forintnyi támogatási igazolást állíthattak ki cégeknek. Ehhez jön a sportszövetségek, illetve a szintén jogosult Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támogatása. A G7 adatai szerint ez az előző idény végéig összesen 134,4 milliárd forint volt.
Mindez azt jelenti, hogy valahol 650 és 670 milliárd között lehet az az összeg, amiről támogatási igazolás született 2018 végéig. Ez pedig 80-100 milliárd forinttal több, mint amennyi adótámogatást eddig ilyen jogcímen igénybe vettek. Azaz ennyi pénzt még akkor is kivenne a költségvetésből a tao-rendszer, ha azt visszamenőlegesen, az idén január elsejével megszüntetnék.