Fellőtték a magyar műholdakat

Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:11

Fotó: Simon Moffatt / Rocket Lab
Az hogy működnek-e, később derül majd ki, amikor a műegyetemi csapat megkapja az első rádiójeleket.
Az egy héttel ezelőtt műszaki okokból elhalasztott start után ezúttal sikeresen elindult pénteken, magyar idő szerint 9 óra 22 perckor az új-zélandi Māhia-félsziget csúcsán kialakított indítóállásról a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája, hogy a Running Out Of Fingers fantázianevű küldetéssel az űrbe juttasson egy kisebb japán műholdat valamint az Alba Orbital nevű skóciai műholdfejlesztő cég Albapod v2 műholdplatformját, rajta hat zsebműholddal. A Rocket Lab tizedik küldetése magyar szempontból nagyon fontos: az Alba Orbital műholdplatformjára két magyar gyártású nanoműhold is került, ezzel pedig – ha minden rendben megy – a 2012-es Masat–1 után ismét keringeni fog az űrben magyar műhold, rögtön kettő is, a SMOG-P és az ATL-1 – írja az Index. Pár perccel délelőtt kiderült: az összes műhold – így a két magyar is – a tervek szerinti pályára került.   A cikk szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P műhold egy meglehetősen kicsi, egy PocketQube (1PQ) egység méretű, azaz 5×5×5 centiméteres pikoműhold, míg a SMOG-P-n dolgozó csapat bevonásával kifejlesztett, de magánfinanszírozású ATL-1 kétszer akkora, mérete 5×5×10 centiméter (2 PQ). A portál kiemeli: a SMOG-P ezen túl kis méretét tekintve világelső is lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1 PQ méretű műholdmisszió. A két új magyar műhold nagyjából 380 kilométeres magasságban kering majd az űrben, az hogy működnek-e, később derül majd ki, amikor a műegyetemi csapat megkapja az első rádiójeleket a SMOG-P és az ATL-1 fedélzetéről. Az önálló pályára kerülés után, ha az akkumulátorokban van kellő kapacitás, akkor 30-40 perc után a napelemmel működő műholdak antennái automatikusan kinyílnak. Az első jeleket akkor tudják majd tőlük fogni a földi állomások, ha meglesznek a pontos pályaadatok, a becslések szerint 24 órán belül várható róluk információ. 
Szerző

„Átalakíthatja” az agyat a fogamzásgátló

Publikálás dátuma
2019.12.06. 09:51

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A tabletta jelentősen csökkentheti a hipotalamusz méretét, ami a hangulatot, az étvágyat, a szexualitást, az alvási ciklust és a szívverést is befolyásolja – állapították meg agykutatók.
Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be szerdán. 
A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban. Ennek oka részben az, hogy a hipotalamusz nagyságának mennyiségi elemzése MRI-vizsgálatokkal még nem állt rendelkezésre – ismertette a kutatást az eurekalert.org tudományos portál.
„Nincsenek megfelelő kutatások a szájon át bevett fogamzásgátlók hatásáról az élő emberi agynak ebben a kicsi, de nagyon fontos részében. Először dolgoztunk ki egy eljárást a hipotalamusz méretének megállapítására, és arra az eredményre jutottunk, hogy a jelenleg használatos fogamzásgátló tabletták kapcsolatba hozhatók a kisebb hipotalamusszal” – mondta el a kutatásban részt vevő Michael L. Lipton professzor, a New York-i Montefiore Kórház MRI-szolgálatának orvosigazgatója.
A tablettában szedhető fogamzásgátlók a leggyakoribb születésszabályozó eszközök. Egy sor egészségi állapot kezelésére is használják őket, egyebek mellett szabálytalan menstruáció, akne, endometrózis és policisztás petefészek szindróma esetén. Az amerikai járványügyi hivatal adatai szerint 2015 és 2017 között 47 millió 15 és 49 év közötti amerikai nő használt fogamzásgátlást, 12,6 százalékuk fogamzásgátló tablettát szedett.
A most közzétett kutatáshoz Lipton és kollégái 50 egészséges nőt toboroztak, akik közül 21 fogamzásgátló tablettát szedett. Mind az 50 nő agyát MRI-vel vizsgálták, és megállapították hipotalamuszuk méretét. „Drámai különbséget találtunk az agyi struktúra méretében azoknál a nőknél, akik fogamzásgátló tablettát szedtek, azokhoz képest, akik nem. Ez a bevezető kutatás erős kapcsolatot mutat a fogamzásgátló tabletta hatása és annak az agyra gyakorolt potenciális strukturális hatása között, ezért további kutatásokra van szükség ebben a kérdésben” – mondta Lipton.
A kutatók azt is megállapították, hogy a kisebb hipotalamusz kapcsolatba hozható a nagyobb ingerültséggel és a depressziós tünetekkel. Ezek azonban, mint hangsúlyozták, még előzetes, nem kellőképpen igazolt eredmények. A tanulmány szerzői azt is közölték, hogy a kutatás során nem találtak érdemleges kapcsolatot a hipotalamusz nagysága és a kognitív teljesítmény között.
Szerző

Megfejtették, miért volt olyan "érdekes" arca a Habsburgoknak

Publikálás dátuma
2019.12.05. 12:06
II. Károly spanyol király arcának jellegzetes Habsburg vonásai
Fotó: AFP/Leemage
Belterjesség okozta a Habsburgok jellegzetes arcberendezkedését, különösen az előreálló alsó ajkaikat spanyol kutatók szerint.
A befolyásos uralkodócsalád képviselői körében különösen feltűnőek voltak az előreálló alsó ajkak és a kiálló alsó állkapocs. A felső állkapocs viszont általában különösen gyenge volt. Szintén kiemelkedő jellegzetesség volt a horgas, hegyes orr. Azt korábban is feltételezték, hogy az ilyen jellegzetes arcdeformációk összefüggésben lehetnek a belterjességgel, eddig azonban hiányzott a tudományos bizonyíték - írták a Roman Vilas, a Santiago de Compostela-i Egyetem kutatója vezette szakemberek. A kutatók a család 15-17. században élt tagjait vizsgálták és eredményeikről az Annals of Human Biology című tudományos folyóiratban számoltak be.
Az ilyen ismertetőjegyek öröklődése különböző formában valósulhat meg. Ha egy domináns gén felelős értük, akkor elegendő, ha az egyik szülőtől érkezik az ezért felelős DNS-rész. Ha recesszív öröklődésről van szó, akkor egy jellegzetesség csak akkor jelenik meg, ha mindkét szülő rendelkezik a génnel. Ha egy ilyen gén elterjedt egy családban és sok házasság történik a rokonok között, a belterjesség támogatja az ilyen jellegzetességek elterjedését.
A kutatók felkértek tíz arcplasztika-szakértőt, hogy becsüljék fel a Habsburg-család 15. és 17. század között élt 15 tagjának 66 kortárs portréján a jellegzetességek előfordulásának gyakoriságát. A festmények nagyrészt a madridi Prado és a bécsi Művészettörténeti Múzeum gyűjteményéből származnak és viszonylag autentikusnak tekinthetők. 
II. Ferdinánd magyar király
Fotó: AFP/Leemage
A szakemberek szerint különösen erőteljesen jelent meg az előreugró áll a szakértők szerint Habsburg Margit savoyai hercegnénél (1584-1611), valamint IV. Fülöp spanyol király (1605-1665) és I. Miksa német-római császár (1459-1519) esetében. A felső állkapocscsont gyengesége leginkább IV. Fülöp spanyol királyt, V. Károly német-római császárt (1500-1558) és II. Károly spanyol királyt (1661-1700) jellemezte. Ebből megállapították, milyen mértékű lehetett a belterjesség a 15 vizsgált Habsburg esetében egy olyan családfa alapján, amely több mint 20 generációt, 6000 Habsburg-családtagot foglalt magába.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a Habsburg-alsóajaknak vagy a Habsburg-állnak közös genetikai oka van. A belterjesség és az alsó állkapocs deformitásának mértéke között statisztikailag jelentős összefüggést állapítottak meg. A felső állkapocs gyengesége és a vérfertőzés mértéke között is erős volt a kapcsolat, de nem szignifikáns. "Először mutatjuk ki az egyértelmű összefüggést a belterjesség és a Habsburg-ajak között" - mondta Vilas. Hozzátette: mivel a világ egyes részein vallási és etnikai csoportokban a mai napig viszonylag sok esetben fordul elő belterjesség, ezek a történelmi elemzések aktuális fontosságúak.
Szerző
Témák
Habsburgok