Magának adta a legtöbb támogatást a PM

Publikálás dátuma
2019.12.09. 06:35

Fotó: Molnár Ádám
Idén 28 milliárdnyi vállalati támogatást osztott szét a Pénzügyminisztérium, a legtöbb pénzt a saját projektcége kapta.
Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető  fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig  a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s  az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.  A sajátos céges támogatásoknak ezzel nincs vége: a második legnagyobb összeget – 5 milliárd forintot – a Kecskemét Fejlődéséért (kockázati) Alap (KFA) kapta. A KFA egy városi kockázati tőkebefektetési alap, amelynek célja az amúgy befektetésekkel és adóbevételekkel bőven kitömőt régió startup rendszerének támogatása. Az első 15 milliárd forintot a Modern Városok program keretében kapta a városi vagyonkezelő, amit idén és tavaly még 5-5 milliárdos tőkejuttatás követett. A valódi céges – általában néhány százmillió forintos – támogatások között egyértelmű mintázatot nem sikerült felfedezni: jutott pénz mezőgazdasági, ipari cégnek, autóipari beszállítónak, illetve csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak is. A támogatotti listára felkerültek magyar és külföldi tulajdonú cégek egyaránt. A piaci tevékenységet végző vállalkozások közül a legnagyobb támogatást, közel 2,5 milliárd forintot a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt.- kapta – a PM által közreadott adatok szerint „feldolgozóipari komplexum felújításra”. A cég tulajdonosa Horváth László, aki a HVG szerint a miniszter régi karcagi ismerőse. Horváth többek között azzal szerzett nevet magának, hogy az első Orbán-kormány idején, 1998-ban a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja lett, és fenntartotta Karcagon a Kazah Köztársaság Konzulátusát, de pont jókor szállt be az online-pénztárgép bizniszbe is, ő alapította az LA Pénztárgép Kft.-t. A támogatást most elnyerő TM Zrt. az elmúlt hetekben jelentette be egy tejfeldolgozó üzem alapkövének letételét, és ehhez a 900 millió forintos beruházáshoz csaknem 445 milliós nagyvállalati támogatás kapcsolódik.
Több mint 2 milliárd forint támogatást kapott az ócsai MPF-FÉG Kft. „automatizált festő és ponthegesztő üzemegység létrehozásának támogatása a versenyképesség növelése és új piacok megnyitása céljából”. A cég Felcsúti Zsolt milliárdos érdekeltségébe tartozó MPF-csoportjához tartozik, a milliárdos vagyonát a az idén a Top 100-as kiadvány 160 milliárd forintra becsülte, ezzel a hetedik leggazdagabb volt a magyar milliárdosok listáján. A cég az egykori FÉG fegyvergyár jogutódja, amely ma már kizárólag konvektorgyártásban utazik, és a cég önmeghatározása szerint Kelet-Közép Európa egyik legnagyobb fűtőkészülék gyára, számos területen piacvezető. A milliárdos támogatási listára még két csomagolóüzem került fel: a kevésbé közismert a Neopac Kft., amely kerek egymilliárdot kapott a PM támogatási listája alapján „ tubusgyártó sor kapacitásbővítésének támogatására”. A cég a svájci Hoffmann Neopac AG tulajdonában áll a hírek szerint az idén 1,5 milliárd forintos beruházással bővítették kapacitásukat, a cég teljes termelése exportra kerülő és főleg fogászati és a kozmetikai termékek csomagolóanyagait állítja elő. Egymilliárdos támogatást kapott csomagolóüzemére a Hell Energy Kft. is. A szikszó cég termékei ma már közismertek, az elmúlt években több milliárd forintot ruháztak be, amihez vaskosan hozzájárultak az adófizetők is. A PM egymilliárdos támogatása ugyanis aprópénz amellett a hét milliárd forint mellett amit külügyminisztériumtól nyertek el még 2016-ban. Akkor egy 29 milliárd forintos beruházásba kezdett a cég, ez a program zárult le az idén. A Hell Energy Kft. – amely csak a HELL-cégcsoport egyik tagja – tavaly 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,3 milliárdos adózott eredményt ért el az előző évi 2,3 milliárd forint után. A PM támogatási listáján a futottak még – egy milliárd forint alatti támogatási – kategóriában találunk mezőgazdasági és kohászati cégeket is, a legpikánsabb azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 400 millió forintos támogatása, amit a közép-magyarországi mentorprogramjára kapott. A BÉT önmagában egy profitorientált cég, amelynek száz százalékos tulajdonosa az a Magyar Nemzeti Bank, amely az elmúlt években több mint száz milliárd forintos nyereséget halmozott fel, ám ennek csak kisebb részét fizette be a költségvetésbe, nagyobb része a jegybanki alapítványokba, vagy a tartalékba került.
Szerző

Szingapúriak a MET-ben

Publikálás dátuma
2019.12.08. 13:51

Fotó: Népszava
A részesedést a szingapúri iparkonszern svájci leányvállalata jegyzi.
A szingapúri tőzsdén jegyzett, nagymúltú Keppel Corporation 20 százalékos áttételes tulajdonrészt vásárolt magának – a legutóbbi információk szerint – az exmolos Lakatos Benjamin tulajdonában álló, svájci központú MET nevű energiacsoportban. A részesedést a szingapúri iparkonszern svájci leányvállalata jegyzi. Az eredetileg a Mol által 2007-ben alapított MET számos átalakulást ért meg. Ennek során székhelyét áthelyezték az offshore-központként ismert svájci Zugba. Korábban kusza, offshore-szerű áttételeken keresztül résztulajdont jegyzett mások mellett Orbán Viktor kötélbarátja, Garancsi István, az exwallisos Nagy György, valamint a titokzatos orosz Ilja Trubnyikov is. Ennek során az – állami MVM-mel zavaros, az állam oldaláról végül is előnytelennek bizonyult szerződésekről ismertté vált – gázcsoport Magyarországon megvásárolta többek között a Dunamenti Erőművet és a Tigáz-hálózatot is. (Igaz, utóbbi felét hamar átadta Mészáros Lőrinc érdekeltségének.) Tavalyi közlésük szerint Lakatos Benjamin akkor kivásárolta a Molt és többi tulajdonostársát. Ekkor hirdették meg tőkebevonási programjukat is. Mostani sajtóközleményük szerint a 26 országban tevékenykedő MET Csoport tavaly 42 milliárd gázt adott el és 10,7 milliárd eurós árbevételt ért el.
Szerző
Témák
MET Szingapúr

Egyre jobban eladósodnak a családok

Publikálás dátuma
2019.12.07. 11:13

Fotó: Kállai Márton
Az új személyi hitelek összege 25 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket.
Az elmúlt 10 évben nem vettek fel a magyarok annyi személyi hitelt, mint amennyi idén várható. Az új hitelek összege - a K&H Bank felmérése szerint - a teljes piacon elérheti az 550-570 milliárd forintot, ami 25-26 százalékos növekedést jelenthet az év végéig. A legtöbb kölcsönt gépjárművásárlásra fordítják, majd a lakásfelújítás vagy -vásárlás következik és a hitelkiváltás zárja a sort. Rajna Gábor, a pénzintézet lakossági értékesítési igazgatója szerint a piaci növekedés több tényezőnek köszönhető. A bérek emelkedése, a lakosság pénzügyi mozgásterének javulása, a magas foglalkoztatottsági ráta, a GDP-növekedés, valamint a tartósan alacsony kamatkörnyezet, mind-mind segíti a bővülést. Tapasztalataik szerint a júliustól elérhető állami támogatással igénybe vehető babaváró kölcsönnek nincs elszívó hatása, azaz emiatt nem torpant meg a személyi kölcsönök iránti kereslet.  A lakossági hitelek felfutásánál adódik a kérdés, hogy a növekedés nem eredményez-e túlzott eladósodást. „Akadnak kockázatok, de egyelőre a lakossági hitelállomány növekedését megfelelőnek látjuk, részben a rendszerben lévő fékek miatt. A jövedelemarányos törlesztési mutató ugyanis nem engedi, hogy egy-egy háztartás túlságosan nagy terhet vegyen a vállára. A fix kamatozású konstrukciók pedig kiszámíthatóvá teszik a törlesztést. Ugyanakkor figyelni kell a piaci folyamatokra, ha a lakosság elkezd hitelből előre fogyasztani, az középtávon komoly rizikót jelent. Fontos azonban, hogy egyelőre erről még nincs szó" - tette hozzá Rajna Gábor, aki úgy véli, hogy a hitelfelvételi boom 2020-ban is folytatódhat, de lassuló ütemben, ami összefügg azzal, hogy a gazdasági növekedés jövőre várhatóan kisebb lesz, mint 2019-ben. 
Szerző