Egyre drágábban élünk

Novemberben 3,4 százalékra gyorsult az infláció, ami kissé magasabb a várakozásoknál, míg 4 százalék maradt a maginfláció döntően a feldolgozott élelmiszerek, azon belül is a Kínában kitört afrikai sertéspestis miatt emelkedő sertéshús és húskészítmény árak határa – kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője.

Suppan Gergely úgy véli, hogy az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások (takarítás, lakásjavítás, lakbér) árai meredeken emelkednek részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt is. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,7 százalék maradhatott. Amennyiben az adószűrt maginfláció az MNB várakozásainak megfelelően alakul, a Monetáris Tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet, a nagy jegybankok, valamint a globálissá váló monetáris enyhítés és kamatcsökkentések is támogatnak. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt jövőre.

A korábbi hónapokhoz képest újra gyorsult, így 8 százalékkal nőttek az idényáras élelmiszerek árai (ezen belül a burgonya ára 7,5 százalékkal nőtt, a friss zöldségek árai stagnáltak). A liszt 3,5, a péksütemények 7, a sertéshús 14,8, a szalámi, sonka és kolbászárak 9,1, a felvágottak 11,9, a kenyér 5,6 százalékkal drágult, ezzel szemben az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 1 százalékkal esett vissza. Így az élelmiszerárak összesen 5,5 százalékkal emelkedtek. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4, a palackos gáz 2,6 százalékkal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt a tavaszi hónapokban 4 százalék közelébe emelkedett az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepétől látott magas bázisa miatt azonban az őszi hónapokban megint 3 százalék alá került, majd decemberben az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt ismét 4 százalék fölé ugorhat, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számítanak a Takarékbanknál a tavalyi 2,8 százalék után. Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Míg jövőre az első hónapokban átmenetileg meghaladhatja a 4 százalékot, a jövő év közepétől ismét megközelítheti a 3 százalékos célt az infláció, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására – vélik a Takarékbanknál, ugyanakkor további lazításra sem látnak mozgásteret.