Oroszország válogatottként nem létezik

Hatalmasnak írják le az orosz sportnak okozott kárt a keddi orosz lapok, amelyek kevés esélyt látnak arra, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróságon érdemi változtatást lehetne elérni a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) négyéves eltiltást kimondó határozatában. 
A Kommerszant című lap "A legmagasabb megaláztatás" című cikkében rámutatott, hogy az orosz sportot a történelem legkeményebb szankciójával sújtották. A cikk szerint a WADA végrehajtó bizottságának verdiktjével tetőzött a 2015 végén elkezdődött orosz doppingválság.
Nyikolaj Jarjomenko, a Szovjetszkij Szport főszerkesztője jegyzetében úgy vélekedett, rengeteg időt vehet igénybe azt vitatni, hogy a WADA hol lépte át kompetenciájának határát.
„A döntést lehet korrigálni, egy kissé kiigazítani, vitatni, ám ez nem változtat a lényegen. A döntést meghozták. Oroszország mint válogatott nem létezik többé” – írta a szerző. „És nem kell politikai összeesküvést kiáltani, hanem együtt kell élni ezzel. Az államnak teljesen ki kell vonulnia a legmagasabb teljesítményű sportból, a sportfunkcionáriusoknak szponzorpénzt kell felhajtaniuk” – tette hozzá.
A főszerkesztő szerint az orosz atléták közül Marija Laszickene, Szergej Subenkov és Darja Klisina mindenképpen ott lesz az olimpián, de zászló és himnusz nélkül.
„Ha a megismételt szankciók nem kényszerítik rá Oroszországot arra, hogy valóban lemondjon a doppingról és a minták manipulálásáról, akkor harmadik lehetőség már lehet, hogy nem is lesz" – figyelmeztetett szerkesztőségi cikkében a Vedomosztyi.
A lap felhívta a figyelmet arra, hogy a WADA határozata lehetett volna szigorúbb is, és az ügynökség elsősorban az orosz sporthivatalnokokra akart lesújtani. Hozzátette azonban, hogy a szankciók a „tiszta” sportolók életét is megnehezítették, egyebek között azért, mert háromszor-négyszer többször kell majd mintát adniuk, mint vetélytársaiknak.
„Úgy tűnik, hogy az orosz sportban elterjedt a szándékos törvénysértés esetén a büntethetetlenségbe vetett hit, az a bizonyosság, hogy egy nagy és befolyásos ország státusa megengedi majd, hogy a magunk okozta problémákat folyosói tárgyalásokkal, vakmerő hősködéssel, vagy pusztán a tények tagadásával oldjuk meg." – írta a Vedomosztyi.
Szerző

Aranylázas állapot

Publikálás dátuma
2019.12.10. 12:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A rendszerváltás óta a legsikeresebb évnek nevezte 2019-et Kubatov Gábor, az FTC elnöke, pedig a zöld-fehér klub volt már sokkal eredményesebb.
„Fantasztikus év van mögöttünk. Elég csak a bajnokságra, a nemzetközi kupára, a vízilabdára gondolni; nem akarok most végigmenni azon, hány aranyat nyertünk, hihetetlen jó évünk van. Mostanában csak úgy hívjuk, az aranyév. Nem is tudom, volt-e ilyen sikeres éve a Fradinak a rendszerváltás óta” – mondta Kubatov Gábor FTC-elnök azon a (múlt) héten, amelyen a zöld-fehér futballcsapat – a legjobb harminckettő között – kiesett a Magyar Kupából a 2-0-ra győztes másodosztályú Békéscsabával szemben, majd az NB I-ben pontot rabolt odahaza a felcsútiaktól (2-2).
S e diadalmas megnyilatkozás további ezer sebből vérzik.
Elvégre illő-e aranyévről beszélni akkor, amikor a labdarúgó-válogatott hat őszi meccséből ötöt elveszített, a világranglistán az ibolya szerény ötvenkettedik helyen jegyzik, és Splitben valósággal kinevettette magát az ott előadott burleszkkel. (Majd Cardiffban is a dermesztő minimumot "hozta".) Másfelé tekintve, a női kézilabdázók szintén blamálták magukat: a világbajnokságon a középdöntőbe sem sikerült bekerülniük, a két esztendővel ezelőtti tizenötödik pozíció után az ugyancsak nyomasztó tizennegyedik helyet „szerezték meg”. (Az, hogy – immár hovatovább hagyományosan – kézzel sem megy, felerősíti a kérdéseket a sport stratégiai ágazattá nyilvánítását illetően. Habár mindenen túl lehet lépni, a tizenharmadik helyért vívott matinét teljes stábbal, műsorvezetővel és két szakértővel elemezték a tévéstúdióban, s a specialisták egyike még a zseniális jelzőt is megengedte magának honleányaink silány teljesítményével kapcsolatban.)
De maradjunk csak a futballnál, és a rendszerváltás óta eltelt időnél, mert – szerény véleményem szerint – egyszerűen egybevethetetlen, hogy 1995 őszén a Bajnokok Ligájában szerepelt a Ferencváros a címvédő – a döntőben a korszakos Milant felülmúló – Ajax, valamint a Real Madrid társaságában, most meg a BL-hez nem hasonlítható Európa-ligában játszik egészen más kvalitású vetélytársak körében. Negyedszázada Kluivertet, Litmanent, Rault, Michael Laudrupot kellett megállítani... S noha a záró csoportmérkőzés előtt az FTC-nek van esélye a továbbjutásra, a siker nem konkurálna a kilencvenötös produkcióval, még akkor sem, ha magyar labdarúgó-klubcsapat 2004 óta nem érte meg az európai tavaszt. (S bulgáriai győzelem esetén sem tudni, kell-e várni újabb másfél évtizedet a következő kikeletre vagy sem. Bár hamarosan létrejön a nemzetközi kupák C kategóriája, abban talán a sorozatos júliusi-augusztusi magyar búcsúzásnál több lesz a sansz; azért talán, mert Zsogyino-, Vaduz- vagy Niederkorn-formában semmire sincs kilátás.)
Aranyévet emlegetni azonban főként azért nem áll jól – enyhén szólva –, mert mit kell akkor mondani a Ferencváros százszázalékos bajnokcsapatáról a T betűs, Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut csatársorral; a 140:35-ös gólaránnyal aranyérmes, Budai II, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor támadó ötösfogattal brillírozó együttesről; vagy arról a gárdáról, amelyben Szőke, Varga Zoltán, Albert, Rákosi és Fenyvesi futballozott elöl? Arról nem beszélve, hogy reálisabb értékelések időszakában még a Nyilasi-, Rab-, Ebedli-, Szabó-, Magyar-féle gárdával kivívott KEK-ezüstérem esztendejében sem beszéltek aranyévről...
Hogy 1932, 1949, 1967 vagy 1975 – a jelek szerint – nincs feltétlenül a Kubatov-listán, azon különösebben nem csodálkozom. Annál inkább tűnődésre késztet a politikus-elnökkel együtt minősítő Orosz Pál ferencvárosi vezérigazgató fellépése, hiszen a direktor családilag tudja, mi az, ami tényleg aranyfényben csillog, milyen a valódi futball. Édesapja ugyanis Vásárvárosok Kupája-győztes és -elődöntős volt zöld-fehérben, s tíz évadban szerzett dobogós helyezést az FTC-vel olyan NB I-ben, amely nem a megyei bajnokságra hajazott a Kisvárdával, a Mezőkövesddel, a Pakssal vagy az Üllői útról döntetlennel távozó felcsútiakkal.
Mint látható, nem csupán a futball- (kézilabda-) játék nívója esett vissza a végletekig.
Az igényszint is mélyen lent van.
Témák
labdarúgás

Oroszország négy évig nem vehet részt olimpiákon

Publikálás dátuma
2019.12.09. 14:05

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
Az Orosz Doppingellenes Ügynökség az év elején manipulált laboradatokat adott ki, ezzel csalást követett el.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) döntése nyomán Oroszország négy évig nem vehet részt olimpiákon és világbajnokságokon, írja az Euronews. A büntetést azért szabta ki a szervezet végrehajtó bizottsága, mert
Oroszországban manipulálták a sportolók laboratóriumi eredményeit.

A WADA megállapította, hogy hamis adatokat tettek közzé, bizonyos iratokat pedig eltüntettek, hogy ne derüljön ki a tiltott szerek használata. Az ellenőrök szerint az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) az év elején manipulált laboradatokat adott ki a nemzetközi ügynökségnek, és ezzel csalást követett el.
Jonathan Taylor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Oroszország négy évig nem vehet részt olimpiákon és világbajnokságokon
Fotó: Alexey Filippov
Az orosz sportolók saját hazájuk színeiben nem vehetnek részt jövőre a tokiói olimpián, csak a NOB zászlaja alatt, és csakis akkor, ha bizonyítható, hogy nem érintette őket a doppingbotrány. Az orosz futballválogatott nem játszhat a 2022-es katari világbajnokságon. A jövő évi Eb-n azonban furcsa módon részt vehet, mert az eltiltás csak a vb-kre és az olimpiákra vonatkozik.
Az orosz sportvezetőknek három hetük van arra, hogy fellebbezzenek.
Az Orosz Doppingellenes Ügynökséget 2015-ben már egyszer három évre felfüggesztették, miután kiderült, hogy állami szintű doppingprogram segítette az orosz sportolókat több sportágban. Az orosz atlétákat 2015-ben eltiltották a versenyzéstől.
Szerző