„Remélem, jól fogja magát érezni karácsonykor, miután a hátrányos helyzetű hajléktalan emberek büntetése mellett szavazott júniusban” – olvasható az egyik képeslapon, amit utcán élő emberek az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak címeztek. Az üzeneteket kedd este egy, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület által szervezett utcai demonstráció keretében tették közzé a Széll Kálmán téren.
Volt, aki további „jó döntéseket” kívánt az új évre az alkotmánybíráknak, és volt olyan is, aki karácsony alkalmából meghívta a taláros testület tagjait az egyik hajléktalanszállóra, hogy saját szemükkel láthassák, milyen ott az ellátás.
A parlament 2018. október 15-i hatállyal úgy módosította a szabálysértési törvényt, hogy akár börtönnel is büntethető legyen az, aki „életvitelszerűen” az utcán tartózkodik. Országszerte több szabálysértési eljárás is indult az utcán élő emberekkel szemben: az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint 2018. október 15-e és 2019. november 18-a között a rendőrök összesen 603 esetben alkalmaztak helyszíni figyelmeztetést, 22 szabálysértési előkészítő eljárást indítottak, amelyből 14 esetben került sor bíróság elé állításra. Hajléktalan személy ingóságainak ideiglenes tárolásba vételére egy esetben kellett sort keríteni.
Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró az Ab-hoz fordult, szerintük ugyanis a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai alaptörvényellenesek. Az Ab idén nyáron úgy döntött: a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az alaptörvénybe. Igaz, öt alkotmánybíró különvéleményt adott ki, amelyben jelezték: ők nem értenek egyet a többségi döntéssel, az utcán élő emberek hatósági üldözése szerintük igenis alkotmányellenes. Ők is kaptak üdvözlőlapokat: a hajléktalan aktivisták nekik megköszönték, hogy emberségesen jártak el.
Egyikük, Lakatosné Jutka a kedd esti demonstráción is felszólalt. Mint mondta, az alkotmánybírók többsége szerint a hajléktalan emberek nem együttműködőek, amikor nem akarnak szállóra menni. Csakhogy Magyarországon ma legalább 30-35 ezer hajléktalan ember él, a férőhelyek száma pedig még a leghidegebb időben sem haladja meg a 12 ezret. – Ma két lehetősége van egy hajléktalannak: vagy az élősködőktől hemzsegő, túlzsúfolt szálló vagy a börtön – fogalmazott. Szerinte szégyen, hogy az állam a legszegényebbeket bünteti. Hozzátette: az intézkedések hatására nem lett kevesebb hajléktalan, de akiknek eddig rossz volt, azoknak még rosszabb lett a helyzetük.
