GKI: Lassuló gazdaság, gyengülő forint

Publikálás dátuma
2019.12.11. 07:10

Fotó: Shutterstock
Az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége.
Az idei 4,9 százalék után jövőre 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a GKI Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint. A kutatók szerint a magyar növekedés egészen a következő uniós ciklus felfutásáig, 2022-ig lassulni fog. A GKI prognózisa szerint az igazi kockázat a 2020 utáni magyar növekedési pályával kapcsolatban az, hogy elfogyott a szabad munkaerő, valamint az uniós támogatások leállása után kibukik az „magyar modell” versenyképtelensége, s emiatt akár nőhet a regionális lemaradásunk is. A GKI szerint 2019-ben a beruházások még 16, 2020-ban pedig öt százalékkal nőnek, a lakosság fogyasztása 4,5 illetve 4 százalékkal emelkedik. A foglalkoztatás a 2019. évi 0,8 százalék után 2020-ban legfeljebb 0,5 százalékkal nő, a munkanélküliség 3,5 százalék körül marad. Az államháztartási hiány és az infláció azonban európai összevetésben magas, bár rövid távon kezelhető. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott 2019. évi 1,8 százaléka elérhető, a jövő évi 1 százalék megvalósítása azonban kétséges, az 1,3 százalék körüli hiányt valószínűbbnek tartja a gazdaságkutató. Az infláció az idei 3,3 százalék után 2020-ban is meghaladja a kormányzat 2,8 százalékos prognózisát, a GKI gyorsulásra, 3,5 százalékra számít. A forint-euró árfolyama éves átlagban a tavalyi 319 után idén 325, 2020-ban 335-340 lesz, ez két év alatt körülbelül 6 százalékos gyengülést jelent. 
Szerző

Bővül és drágul a Mol Limo

Publikálás dátuma
2019.12.10. 21:14

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Negyedével-ötödével drágul a Mol Limo alkalmi percdíja - számítottuk ki a fővárosi autóbérlő-szolgáltatás húsz új, az eddigieknél is menőbb (és drágább) Mercedesek flottába állítását bejelentő közleménye alapján.
20-29 százalékkal drágul a budapesti Mol Limo autóbérlő-szolgáltatás alkalmi díja – számítható ki a Mol erre külön ki nem térő mai közleménye, illetve a Mol Limo-honlap korábbi adatai alapján. Ezek szerint előfizetés nélkül a percenkénti díj (a flottába állítás sorrendje szerint) a Volkswagen Up! és eUp! esetében 77 forintról 85 forintra, a Mercedes-Benz A-osztály esetében 111 forintról 119 forintra, a Smart EQ fortwo esetében 69 forintról 75 forintra, a smart EQ forfour esetében 77 forintról 85 forintra, a Kia Picanto esetében pedig 77 forintról 85 forintra nő. A Mol – az áremelést mintegy mellékesen megemlítő - közleménye ugyanakkor arra az újdonságra helyezi a hangsúlyt, hogy a flotta 10-10 Mercedes-Benz CLA Coupéval, illetve Mercedes-Benz CLA Shooting Brake-kel bővül. Ezek percdíja eleve magasabb a többinél: alkalmi felhasználás esetén 129, előfizetéssel 119 forint. A lépés leginkább arra utal, hogy az olajcég fővárosi autómegosztó szolgáltatásával egyre inkább az igényesebb közönség felé nyit. Egyszersmind, tekintettel arra, hogy a két új típus hagyományos (bár pontosabban meg nem jelölt) meghajtású, a jelek szerint fokozatosan gyengül az elektromos autók iránt kezdetben meghirdetett elkötelezettség. December folyamán a XI. kerületi Madárhegy városrészével és Kőbánya-Kispest bizonyos részeivel bővül a Mol Limo szolgáltatási területe – közlik. Így a tavaly év eleji indulás 60 négyzetkilométere után a lehetőség immár a főváros 80 négyzetkilométeres területén használható. A flotta teljes létszáma a kezdeti 300-ról mára 470-re nőtt – jegyzi meg a Mol közleménye. Az egyéb díjak nem változnak. Így a 990 forintos havidíjért cserébe valamennyi autófajta az alkalmi díjnál olcsóbb percdíjon vehető igénybe. Nem módosult az 5900 forintos regisztrációs és a percenként 25 forintos várakozási díj, illetve a reptéri és a Lupa-beach-pluszdíj sem.
Szerző
Frissítve: 2019.12.11. 15:35

Aggódik az MNB a klímaváltozás miatt

Publikálás dátuma
2019.12.10. 20:14

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kívánatos öt százalék helyett Magyarországon még a GDP 0,7 százalékát sem éri el zöld beruházások aránya.
Több generáció életét befolyásolja, ha nem lépünk a környezet állapotának megőrzése érdekében - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kedden kiadott Növekedési jelentésében, s ez a megállapítás igaz kell legyen Magyarországra is. A jegybank munkatársai által összeállított A jövő fenntartható közgazdaságtana címet viselő, szintén kedden bemutatott vaskos kötetükben azonban ódzkodnak a magyar vonatkozásoknak még csak a említésétől is, ehelyett minden problémát csak globális vonatkozásban jelenítenek meg. A keddi sajtótájékoztatójukon azonban - elsősorban újságírói kérdésekre válaszolva - kifejtették, hogy a  környezet rehabilitálásának rövid és középtávú gazdasági és társadalmi költségeit a nemzeteknek vállalniuk kell. Az lenne az ideális, ha a zöld, tiszta beruházások az éves GDP-nek legalább két százalékát elérnék, de az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint hazánk is, öt százalék lenne a kívánatos. Ettől azonban messze tart még a világ, a zöldberuházások éves értéke a GDP 0,7 százaléka körüli, s mint ahogy Balatoni András igazgató megjegyezte, Magyarország még ezt a szintet sem érte el, azonban konkrét számot nem említett. Közismert, hogy Magyarország idén tavasszal megvétózta a párizsi klímaegyezmény uniós végrehajtási tervét. Sőt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy hazánk "soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.” A jelenlegi magyar kormány a 2050-es célok megvétózása mellett már a 2030-as uniós célokat is elutasítja. Ezzel kapcsolatban lapunk megkérdezte, hogy ez mennyire egyeztethető össze az MNB-nek a zöldpolitikát támogató klímakiadványával. Virág Barnabás ügyvezető igazgató csak ennyit válaszolt: elképzeléseiket minél szélesebb körben meg kívánják ismertetni.
Szerző
Témák
MNB