Több generáció életét befolyásolja, ha nem lépünk a környezet állapotának megőrzése érdekében - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kedden kiadott Növekedési jelentésében, s ez a megállapítás igaz kell legyen Magyarországra is.
A jegybank munkatársai által összeállított A jövő fenntartható közgazdaságtana címet viselő, szintén kedden bemutatott vaskos kötetükben azonban ódzkodnak a magyar vonatkozásoknak még csak a említésétől is, ehelyett minden problémát csak globális vonatkozásban jelenítenek meg. A keddi sajtótájékoztatójukon azonban - elsősorban újságírói kérdésekre válaszolva - kifejtették, hogy a környezet rehabilitálásának rövid és középtávú gazdasági és társadalmi költségeit a nemzeteknek vállalniuk kell. Az lenne az ideális, ha a zöld, tiszta beruházások az éves GDP-nek legalább két százalékát elérnék, de az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint hazánk is, öt százalék lenne a kívánatos. Ettől azonban messze tart még a világ, a zöldberuházások éves értéke a GDP 0,7 százaléka körüli, s mint ahogy Balatoni András igazgató megjegyezte, Magyarország még ezt a szintet sem érte el, azonban konkrét számot nem említett.
Közismert, hogy Magyarország idén tavasszal megvétózta a párizsi klímaegyezmény uniós végrehajtási tervét. Sőt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy hazánk "soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.” A jelenlegi magyar kormány a 2050-es célok megvétózása mellett már a 2030-as uniós célokat is elutasítja. Ezzel kapcsolatban lapunk megkérdezte, hogy ez mennyire egyeztethető össze az MNB-nek a zöldpolitikát támogató klímakiadványával. Virág Barnabás ügyvezető igazgató csak ennyit válaszolt: elképzeléseiket minél szélesebb körben meg kívánják ismertetni.
