Előfizetés

10 ezer tonna szemetet szedtek ki a Tiszából

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.11. 15:01

Fotó: www.ilovetiszato.hu
Az árvizekkel érkező, a kiskörei vízlépcsőnél megrekedt, minden korábbinál több szilárd kommunális és szerves hulladékot öt hónap alatt termelték ki és dolgozták fel.
Az árvizekkel szinte minden évben jelentős mennyiségű uszadék, szerves anyag és kommunális hulladék vonul le a Tiszán. A kiskörei vízlépcső az első olyan műszaki létesítmény, amely megállítja a szemétáradatot, megkímélve ezzel az alsó folyószakaszokat a jelentős szennyeződéstől - olvasható a Pet Kupa közleményében.
Idén minden korábbinál több uszadék és hulladék érkezett, a duzzasztómű felett kialakult torlasz felülete elérte a 17 ezer négyzetmétert, vastagsága helyenként meghaladta a három métert. A helyzet felszámolása és hatékony kezelése érdekében fogott össze a PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Coca-Cola Magyarország. A cél a folyamatos védekezés, a kitermelt hulladék jelentős mértékű újrahasznosítása és a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítása volt.
Az öt hónapon keresztül zajló munka után a felgyülemlett hulladék kitermelése és szétválogatása az elmúlt napokban ért véget. A kitermelt és feldolgozott fa, szerves anyag, üveg, fém és műanyag hulladék együttes tömege a vízügyi jelentések szerint közel 10 ezer tonna volt. A vízlépcsőnél megrekedt szilárd kommunális és szerves hulladék (katré) kitermelése úszó-rakodó munkagéppel történt, az ezzel megpakolt kétszáz tonnás uszályt pedig egy jégtörő vontatta el.
A PET Kupa önkéntesek és hulladékgazdálkodási szakemberek bevonásával végezte el a műanyag és kommunális hulladék szakszerű szétválogatását. Az önkéntesek anyagfajtánként válogatták szét a hulladékokat, a PET-palackokat pedig szín szerint szelektálták és bálázták. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakossági eredetű hulladékok fele hasznosítható újra - írták a közleményben. A PET Kupa idei akcióinak köszönhetően a Tisza-tónál és a folyó felsőbb szakaszain további 36 tonna hulladéktól mentesült a folyó.

Megjelent a „remény szikrája”: mégsem hal ki tíz veszélyeztetett faj

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.11. 10:56
"Erősen veszélyeztetett" besorolású lett az üregi nyúl
Fotó: Tesni Ward/Biosphoto / AFP
Nyolc madár- és két halfaj természetvédelmi besorolása javult, de 73 a korábbinál rosszabb kategóriába került a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss listáján, és 30 ezerre nőtt a kihalással fenyegetett fajok száma.
A svájci székhelyű zöldszervezet évente legalább kétszer frissíti a veszélyeztetett fajokról szóló vöröslistáját. A Glandban közzétett idei második listán nyolc madár- és két halfaj szerepel a korábbinál jobb kategóriában.  
„Az egyértelmű javulást mutató tíz faj esete bizonyítja, hogy a természet regenerálódik, ha arra a legcsekélyebb esélyt is kapja. A vöröslista új kiadása a remény szikráját jelenti a biodiverzitási válságban”

– jelentette ki Grethel Aguilar, az IUCN vezetője.

A kihalás széléről visszahozott vagy kevésbé veszélyeztetett kategóriába átkerült fajok között szerepel a guamit guvat, egy Guam szigetén honos röpképtelen madár, amelynek utolsó vadon élő példányát 1987-ben ölte meg egy kígyó. Fogságban tenyésztett madárpárok kihelyezésének eredményeként a guami guvat mára meghonosodott a Guammal szomszédos Cocos-szigeten, a faj pedig a „vadonban kihalt” kategóriából átkerült a „kihalás fenyegette” kategóriába.
Az egykor kihalás fenyegette réunioni sándorpapagájból (Psittacula eques) napjainkban mintegy 750 pár él, így a ritka madárfaj már „csak” veszélyeztetettnek számít. Egy Ausztráliában honos nagy édesvízi ragadozó, a Maccullochella macquariensis nevű sügérféle veszélyeztetett kategóriába lépett előre a nagyon veszélyeztetettből.
Összességében azonban a helyzet romlást mutat, 73 állat- vagy növényfaj a korábbinál rosszabb kategóriában szerepel a frissített listán. Az egyik ilyen az Európában honos üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), amelyből ugyan a kontinensen még sok van, elsődleges élőhelyén, Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Franciaországban azonban már nem csupán „potenciálisan”, hanem „erősen veszélyeztetett” egy, az állomány hetven százalékát kiirtó vírusos betegség miatt. A helyzet azért is tragikus, mert az üregi nyúl fontos táplálékforrást jelent az erősen veszélyeztetett ibériai hiúz és az ibériai sas számára.
Az IUCN szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy a klímaváltozás veszélyezteti az élővilág sokféleségét is. Ausztráliában az édesvízi halak harmadát fenyegeti kihalás, ezeknek a fele közvetlenül a változó éghajlat okozta csapadékhiány vagy hőség miatt pusztulhat ki. Az IUCN friss vöröslistáján szereplő több mint 110 ezer állat- és növényfaj közül több mint 30 ezret fenyeget kihalás, míg a fél évvel korábbi, 105 ezer fajt felsoroló listán 28 ezer szerepelt ebben a kategóriában.

A vártnál is gyorsabban olvad a jég Grönlandon

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.10. 20:00

Fotó: STEFFEN OLSEN / AFP
A legborúlátóbb forgatókönyv valósul meg.
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) "legborúlátóbb" klímaforgatókönyvét követve - derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze. A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait - egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket - felhasználva. A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6 milliméterrel megemelve a globális tengerszintet. A jégolvadás üteme az évi 33 milliárd tonnáról 254 milliárd tonnára emelkedett az 1990-es évektől az elmúlt évtizedig, ami hétszeres növekedést jelent harminc év alatt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Leedsi Egyetem professzora, Andrew Shepherd és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bolygókutató intézetének (Jet Propulsion Laboratory) munkatársa, Erik Ivins által vezetett tanulmány az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával készült. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2013-as előrejelzése 60 centiméterben jelöli meg a globális tengerszint-emelkedést 2100-ig, ami azt jelentené, hogy éves szinten 360 millió ember lenne kitéve a part menti áradásoknak. A mostani mutatók szerint azonban a grönlandi jégtakaró a vártnál jóval gyorsabban olvad, vagyis inkább az IPCC "legdrasztikusabb" forgatókönyvét követi, ami még plusz hét centiméternyi emelkedést jelentene. "A globális tengerszint minden egy centiméternyi emelkedésével világszerte újabb hatmillió ember válik fenyegetetté a part menti áradásokkal szemben" - mondta Shepherd. Hozzátette: "a jelenlegi tendenciát nézve, a grönlandi jégolvadás miatt évente 100 millióan lesznek kitéve az áradásoknak a század végére, vagyis a globális tengerszint teljes emelkedését nézve összesen 400 millióan". A kutatók regionális klímamodelleket alkalmazva mutatták ki, hogy a jégolvadás feléért a levegő hőmérsékletének emelkedése okozta felszíni olvadás a felelős, míg a másik feléért a melegedő óceánvíz miatt intenzívebbé vált gleccsermozgás.