Előfizetés

Greta Thunberg magányos tüntetőből vált egész világot megmozgató véleményformálóvá

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2019.12.11. 17:29

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
A 16 éves svéd aktivistát választotta az amerikai TIME magazin az idei év emberének.
Greta Thunberg lett az év embere a Time magazinnál. A svéd tinédzser magányos tiltakozóból egy év alatt az egész világot megmozgató véleményformáló lett. Tavaly augusztus 20-án egy 15 éves lány elhatározta, hogy sztrájkba kezd: iskola helyett a klímavédelemért fog tüntetni a stockholmi parlament előtt, egészen a svéd választások napjáig. Ötletét - saját bevallása szerint - az Egyesült Államokbeli Parkland diákjai inspirálták, akik az iskolájukban történt lövöldözés után megígérték, mindaddig nem térnek vissza az intézménybe, amíg a döntéshozók nem szigorítják a fegyvertartási törvényeket. Greta Thunberg csaknem három héten keresztül – szülei és tanárai rosszallása ellenére – minden nap kiment a törvényhozás elé és azt követelte, hogy a svéd kormány azonnal teljesítse a párizsi klímaegyezményben tett vállalásait. Szórólapokat is készített, amelyeken információkat osztott meg az éghajlatváltozásról és annak katasztrofális következményeiről. Azt is elmagyarázta miért nem jár be a tanórákra: „ha a felnőttek fütyülnek a jövőmre, akkor engem az miért érdekeljen?” Kitartásával és csipkelődős humorával hamar követőkre talált. Születőben lévő mozgalma napról-napra bővült. Szeptember 8-án, a svéd parlamenti választásokat megelőző napon már százak hallgatták első nyilvános beszédét, amelyben az iskolai sztrájk folytatását hirdette meg: „Fridays for future” - vagyis „péntekenként a jövőért” jelszóval.
Világméretű mozgalmat indított
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A mozgalom az internetnek és a közösségi médiának köszönhetően hamar kinőtte Svédországot és globálissá vált. Habár Greta Asperger-szindrómától szenved és a tömegektől is irtózik, mindez nem akadályozza meg , hogy a világ különböző részein, tüntetéseken, fórumokon, időnként csúcstalálkozókon a klímavészhelyzet elleni azonnali fellépését szorgalmazza. Soha nem száll repülőre, ügyel arra, hogy a lehető leginkább környezetkímélő módon jusson el úti céljára, az ezzel járó kényelmetlenségek ellenére.    A svéd aktivista tetteivel és kitartásával egy egész nemzedéket megszólított: világszerte fiatalok milliói mozgósította. Idővel azonban nem csak követői-, hanem bírálói is rohamosan szaporodnak. A lány higgadtan kezeli a személyét érő olykor igencsak nemtelen kritikákat. Donald Trump amerikai, vagy éppen Vlagyimir Putyin orosz elnök gúnyos megjegyzéseit, például közösségi oldalán bemutatkozó szövegében idézte. Greta Thunberg mostanra valóságos jelenséggé vált, egyre növekvő médiahisztéria övezi. A svéd aktivista lány mindenesetre rendszeresen azt hangsúlyozta, hogy nem rá kellene figyelni, hanem az éghajlatváltozást kutató tudósokra, a válsághelyzet elszenvedőire. Nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy ugyan rengeteg ember figyelmét felhívta a problémára, igazából nem ért el semmit, az emberiség ugyanis nem változtatott azon az életvitelen, amiről tudjuk, hogy a biztos pusztulásba vezet.

A TIME közelmúltbeli év embereinek listája

2018 - Az őrzök – vagyis az áldozattá vált vagy üldözött újságírók 2017 - A hallgatás megtörői – a MeToo kampány elindítói, illetve mindenki, aki felemelte szavát a szexuális erőszak és zaklatás ellen 2016 - Donald Trump megválasztott amerikai elnök 2015 - Angela Merkel német kancellár 2014 - Az ebola harcosai – a Nyugat-Afrikában kitört járvány visszaszorításáért küzdő egészségügyi dolgozók és segítőik

„Azt akarjuk, hogy mondjon le! Nagyon sokat ártott az országnak, és elfogadhatatlan, amit tesz”

Fenes Gábriel írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.12.11. 15:37

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Tízezrek vonultak utcára Prágában Andrej Babis lemondását követelve. A szervezők tudják: a cseh kormányfő magától nem távozik, de kitartanak a demokráciáért és a változásért.
„Mindenki lop, csak én dolgozok! Távozz!” – ilyen és ehhez hasonló mondatok skandálásával vonultak mintegy 80 ezren utcára kedd este a prágai Vencel téren. Előzőleg Pavol Zeman országos főügyész újabb vizsgálatot rendelt el a Gólyafészek nevű szabadidő-központ ügyében. A cseh miniszterelnököt és családját azzal vádolják, hogy visszaéltek az uniós pénzekkel. A keddi megmozdulást a Millió Pillanat a Demokráciáért elnevezésű civil szervezet hívta életre, amely az elmúlt hónapokban több tömegtüntetést tartott az országban. „Azt akarjuk, hogy mondjon le! Nagyon sokat ártott az országnak, és elfogadhatatlan, amit tesz” – mondja a Népszavának Benjamin Roll a szervezet alelnöke, aki kitért arra is, hogy az Európai Bizottság (EB) múlt heti jelentése megállapította Babis politikai és gazdasági összeférhetetlenségét. A kormányfő befolyásának köszönhetően az Agrofert nevű vállalat gazdagodott. A 24 éves fiatal szerint ezek a vádak nagyon súlyosak, és a cseh kormányban mégis többen szemet hunynak a miniszterelnök ügyei felett. „A tüntetésekkel szeretnénk felhívni a hivatalnokok és politikusok figyelmét arra, hogy ne Babis érdekeit védjék, hanem az országét és a népét” – hangsúlyozza Roll.
Andrej Babis korábban azt mondta, nem olvasta az EB jelentését, nem fizet vissza semmit az uniónak és lemondani sem fog. A miniszterelnök álláspontjával a tüntetés szervezői is tisztában vannak, de mint mondják, kitartanak, és az a céljuk, hogy aktivizálják a civil társadalmat. „Legalább egymillió emberre van szükség ahhoz, hogy megváltoztassuk a társadalmunk gondolkodásmódját. A tüntetésekkel megmutatjuk, mindenki számít” – magyarázza Roll. A mozgalom szerint az egész cseh közéletnek meg kell újulnia, új arcok kellenek a politikában, és az ellenzékben is szükség van változásra. A cseh ellenzék helyzetét jól mutatja, hogy politikusaik mindig megjelennek a huszonéves fiatalok által szervezett tüntetéseken, népszerűségük azonban nem nőtt az elmúlt hónapokban, ellenben a kormányfő pártja, az ANO még mindig a legnépszerűbb párt Csehországban. „Babisban nagyon sokan hisznek. Bár tudják, nem tökéletes, de az ellenzéki oldalon nincs alternatíva” – mutat rá Roll, aki szerint a demonstrációkkal jelentős sikereket értek el az elmúlt hónapokban, a vidéki falvakban és városokban is mozgósítottak, ami a döntéshozókat is óvatosságra inti. „A politikusok láthatják, tömegek állnak ki azért, hogy megvédjék a demokráciát!” A Millió Pillanat a Demokráciáért december 17-re újabb tüntetést hirdetett, melyre az ellenzéki pártok vezetőit is meghívták.

Nem rózsás a sajtószabadság helyzete

G.M.
Publikálás dátuma
2019.12.11. 13:50
Az Al-Jazeera 2013-ban őrizetbe vett munkatársa Mohamed Fadel Fahmy
Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
Noha világszinten van némi csökkenés a bebörtönzött újságírók számát illetően – 2018-ban 255, 2016-ban 273-at tartottak fogva –, lényegi javulás nem tapasztalható.
Legkevesebb 250 újságírót tartanak fogva világszerte jelenleg, közölte legújabb jelentésében a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű New York-i szervezet. A média és szólásszabadságot ily módon megsértő országok között az első helyen Kína áll, ahol 48 újságírót börtönöztek be csak azért, mert munkáját végezte, de szorosan mögötte található Törökország is, ahol 47 médiamunkás ül rácsok mögött. A dobogó harmadik helyére két ország is felkerült, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban egyaránt 26 újságírót tartanak fogva. Az olajkirályságban 18 médiamunkás esetében a vádakat sem közölték. Az újságíró szervezet szerint a szaúdi börtönökben lévő politikai foglyokat kínozzák is, a verés mindennapi, égési sérüléseket okoznak nekik és ételmegvonással is büntetik, négy fogvatartott újságírót pedig egyértelműen politikai fogolyként kezelnek. Noha világszinten van némi csökkenés a bebörtönzött újságírók számát illetően – 2018-ban 255, 2016-ban 273-at tartottak fogva –, lényegi javulás nem tapasztalható, állapítja meg a CPJ. Törökországban például tavaly 68 bebörtönzött újságíró volt, a szólásszabadság javulása csalóka látszat. Az Erdogan -rezsim több, mint száz médiát záratott be, és jelenleg is több tucat újságíró elleni eljárás van folyamatban, többüket meg hiányukban ítélték el, ők, ha hazatérnek le kell tölteniük börtönbüntetésüket. A New York-i újságírószervezet jelentése szerint az idei év két legnagyobb figyelmet kapó eset a kínai Sophia Huang Xueqiné és az egyiptomi Mohammad Moszaedé volt. A kínai újságírót azért tartóztatták le októberben, mert beszámolt arról, hogy részt vett a hongkongi demokráciapárti tüntetésen. Az egyiptomi újságíró azért került börtönbe, mert élőben twittelt egy, az üzemanyag drágulás miatt tiltakozó demonstrációról, miközben a hatóságok épp leállították az internetet azért, hogy minél kevesebb információ kerüljön napvilágra a tüntetésről.