Kivár a tízmilliárdos menzaszerződés aláírásával Gajda Péter, addig meg perel

Publikálás dátuma
2019.12.12. 16:25

Fotó: Népszava
A kispesti polgármester fellépne azok ellen, akik szerinte megsértették a kerület jó hírét.
Nem írja alá a közétkeztetési szerződéseket, előbb megvárja a Közbeszerzési Döntőbizottság és a fővárosi kormányhivatal döntését – jelezte Facebook-oldalán Gajda Péter, miután Hadházy Ákos bejelentése nyomán kiderült, hogy a kerület egy tízmilliárdos tender keretében Mészáros-közeli cégnek passzolná át tíz évre a helyi közétkeztetést. 
Hadházy ezt arra alapozva írta, hogy a kerületi tender győztese lényegében érdemi verseny nélkül a Szakácstündér Kft. lett, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő. A Szakácstündér pedig alvállalkozóként bízhatná meg a Klassz Menza Kft.-t, aminek tulajdonosi körét a sajtó Mészáros Lőrinccel hozta kapcsolatba, és ami már évek óta ellátja a kispesti menzákat.
Gajda Péter tehát kivár a döntéssel, azonban láthatóan feldühítette a Hadházy oldaláról terjedő hír: „Most telt be a pohár Egy közel egy éve zajló nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást kezdett el úgy támadni egy országgyűlési képviselő és a Facebook bejegyzést gondolkodás nélkül közlő sajtó, hogy bennünket nemhogy nem kerestek meg, de nem is tájékozódtak az ügyben. Tudom, hogy nagyon divatos Kispestet rugdosni, de egy ilyen ügy esetében úgy érzem sokan túl léptek egy határt (…) az ügyben két hivatalhoz fordultam további állásfoglalásért, elindítottuk a sajtó helyreigazítási kérelmeket is, és további feljelentéseket is tesz hivatalunk” – írta a Facebookon.
A közétkeztetési tender kapcsán a Népszava is megkereste Gajdát, hiszen valóban furcsa, hogy egy 24 éves focista frissen indított cége ekkora összegű megbízást kaphat, ráadásul ilyen alvállalkozói háttérrel. A polgármester állítása szerint kevéssé ismeri az ügy részleteit, és inkább XIX. kerületi jegyzőhöz irányított minket – azt azonban hangsúlyozta, hogy az alvállalkozóként megnevezett Klassz Menza Kft. csak havaria, vészhelyzet esetében veheti át a munkát, és ez szerepel a Hadházy által idézett szerződéstervezetben is. Mi is megnéztük az anyagot - a havariakészültség valóban szerepel benne, azonban csak az alvállalkozótól elvárt alkalmassági követelményként: a dokumentum arra nem tér ki, hogy a fővállalkozó csak  vészhelyzet esetében adhatja tovább a munkát a Klassz Menzának.  A sajtóperekre vonatkozó kérdésünkre Gajda két lapot nevezett meg, és hozzátette, egyeztetnek azzal kapcsolatban is, hogy pert indítsanak-e Hadházy Ákos ellen. Az üggyel kapcsolatban Vitál Márton jegyző a Népszavának azt mondta, még az előző kerületvezetés kötött 2012-ben tíz évre szerződést a Klassz Menza Kft.-vel. (Tegyük hozzá: Gajda Péter 2010 óta folyamatosan Kispest polgármestere - a szerk.) Mivel azonban a cég költségnövekedésre hivatkozva árat akart emelni, majd jelezte, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem akarja kitölteni a megállapodást, idén februárban új közbeszerzés előkészítéséről döntöttek. Ezt a jogszabályoknak megfelelően az európai közbeszerzési értesítőben is megjelentették. 
A felhívás október 8-án jelent meg, vagyis eleve nem akarták megkötni egy új kerületvezetés kezét azzal, hogy már a választások előtt megkötik a szerződést - mondta a jegyző. Azt, hogy a három jelentkezőből kettő miért nem fizette be végül az ajánlati biztosítékot, a kerület nem vizsgálhatta, de mivel a Szakácstündér Kft. érvényes ajánlatot adott be, nem volt mérlegelési lehetőség, szerződni kellett a céggel. - Azt nem egy kerületi jegyző dolga vizsgálni, hogy egy cég vezetője hány éves, honnan van pénze – mondta Vitál Márton. A jegyző szerint nem igaz Hadházy Ákos állítása, miszerint a Szakácstündérnek nincsenek referenciái, ugyanis a kft. korábban megvásárolta a Menza Minta Kft. nevű közétkeztetési céget, amely az országban több helyen szolgáltat, így ez referenciát jelentett, ráadásul több önkormányzatot külön is felhívtak az ügyben és sehonnan nem érkezett minőségi kifogás a Menza Mintára. Hadházy Ákos azon állítására, miszerint a Szakácstündér valójában a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt Klassz Menza Kft. strómanja és a valós munkát ez a cég végzi majd el, Vitál Márton úgy reagált, hogy ez az állítás is valótlan. A kerületnek ugyanis négy saját konyhája van, ahol a Klassz Menza eddig saját felszerelésével ételt főzött, a bérleti szerződése még él, emiatt a Szakácstündér „konyhaüzemeltetési részfeladatokra” mint altevékenységre szerződik a Klassz Menzával, de csak erre, az ételt nem ez a cég készíti majd. A jegyző már egyértelműen fogalmazott Hadházy Ákossal kapcsolatban: mint mondta, a képviselő ellen polgári peres eljárást indítanak, a valótlanságokat közlő sajtótermékekkel szemben pedig helyreigazítási kérelemmel élnek. Hadházy Ákos lapunknak úgy reagált, nem vonja kétségbe, hogy betű szerint betartotta az önkormányzat a közbeszerzési törvényt, az eredmény mégis az, hogy a közétkeztetésben maradhatott a kerületben "a Mészáros-közeli cég". Amúgy már nagyon unja ezt az érvelést, Gajda Péter két pecsétes papír mögé akar bújni. Egyébként pedig áll a polgári per elé. 
Frissítve: 2019.12.12. 18:53

Januárban ismét terítékre kerül a magyar helyzet az Európai Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.12.12. 14:52

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
Van miről beszélni, de a vita most az EP-frakciók közötti nézeteltérésekről szól.
Az Európai Parlament januárban ismét plenáris vitát tart a magyarországi helyzetről. EP-források tájékoztatása szerint a szocialista frakció vezetése indítványozta az újabb vitát, a házbizottságként működő Elnökök Értekezlete pedig szerdai ülésén jóváhagyta a javaslatot. A politikai csoport azt szerette volna, ha a téma már a jövő heti plenáris ülés napirendjére kerül, de ezzel többen nem értettek egyet. A szocialisták megelégelték, hogy a kereszténydemokrata Európai Néppárt folyamatosan támadja a baloldali kormányokat. Ezért úgy próbálnak visszavágni a parlamenti jobboldalnak, hogy újból a Fidesz viselt dolgaival hozakodnak elő - mondták lapunknak a döntést ismerő illetékesek. Az EP decemberi plenáris ülésén többek között a máltai helyzetről vitatkoznak és fogadnak el állásfoglalást a képviselők. A Magyarországról szóló eszmecsere apropója a kormányközi EU Tanácsban zajló 7. cikkes eljárás, amelynek fejleményeiről a képviselő-testület is szeretne véleményt mondani. A folyamatot tavaly szeptemberben az EP kezdeményezte, de a tagállamok döntése alapján nem vehet részt a kormányközi EU Tanácsban tartott megbeszéléseken és meghallgatásokon. Értesüléseink szerint a januári vitában a képviselők hangot szeretnének adni felháborodásuknak, amiért kihagyják őket az eljárásból. Minden bizonnyal szóba kerülnek a Judith Sargentini által előkészített parlamenti jelentés elfogadása óta meghozott és a jogállamot veszélyeztető intézkedések. 

Megoldódhat a Fidesz dilemmája, miután Áder visszaküldte az igazságügyi salátatörvényt a Háznak

Publikálás dátuma
2019.12.12. 14:15

Fotó: Népszava
Az államfő lépése megkönnyíti a Fidesznek, hogy reparálja keddi, a törvény elfogadásakor elkövetett szavazási hibáját.
Nemrég derült ki, hogy az államfő több ponton nem ért egyet az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő, az Országgyűlésben kedden megszavazott jogszabállyal, ezért megfontolásra visszaküldte azt a törvényhozásnak. Az erről szóló levél a parlament honlapján jelent meg csütörtökön. Az államfő leginkább a törvény ellentmondásai és az igazságügyi dolgozók elmaradt béremelése miatt emelt vétót. Áder lépése megkönnyíti a Fidesznek, hogy reparálja keddi, a törvény elfogadásakor elkövetett szavazási hibáját. Áder János három pontban fogalmazta meg kifogásait. Közölte, hogy
  • a javaslat vitája során több, megalapozott kifogás fogalmazódott meg, amelyeket a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata kívánt orvosolni, ezt azonban nem fogadta el a parlament,
  • az elfogadott törvény számos pontatlan megfogalmazást, ellentmondásos rendelkezést tartalmaz, és ebben a formájában nem illeszkedik a hatályos jogrendszerbe,
  • és a törvény kiemelt célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes, és az alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása, ami feltétlenül igényli az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülését, ezt azonban az elfogadott jogszabály nem teszi lehetővé.
Mint megírtuk, kedden minden bizonnyal rossz gombot nyomott a Fidesz frakció 27 tagja, ami miatt komoly veszélybe került a bírák és ügyészek három évre előre ütemezett fizetésemelése. A kormánypárt az erről szóló paragrafust ugyanis az igazságügyi salátatörvénybe csempészte bele módosító indítványként. A jogszabály elvileg a járási hivatalok eljárásait egyszerűsítie, „egyfokúsítja”, bár ebbe rejtették el azokat a paragrafusokat is, melyek értelmében a jövőben közhatalmi szervek (például az ügyészség, a jegybank, az ÁSZ, stb) is élhet alkotmányjogi panasszal az ellene hozott bírói ítélettel szemben; az Alkotmánybíróság tagjai pedig - kéréséükre - automatikusan rendes bírókká válhatnak, továbbá a Kúria jogegységi döntései kvázi kötelezőek lesznek az egyes bírókra nézve. (Mindhárom intézkedés ellen tiltakoztak jogvédő szervezetek.) Emellett szerepelt a szövegben, hogy január 1-től emelkedik a bírák, ügyészek illetménye – erre Varga Judit tett ígéretet még november végén, a bírák esetében 32, az ügyészeknél 21 százalékos fizetésemelést ígérve. Csakhogy mivel az eredeti törvényhez számos módosító javaslat érkezett magától a Fidesztől, zavar alakulhatott ki a kormánypárti frakcióban, így 27 képviselő (többek között Kubatov Gábor, Bánki Erik, Selmeczi Gabriella, Font Sándor, Bíró Márk, Hoppál Péter) nemmel szavazott, s a javaslat végül nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Mint azt a hvg.hu észrevette, rendkívüli ülést kezdeményezett Semjén Zsolt, ahol újra szavaznak a bírák és ügyészek fizetéséről. A házelnöknek írt levelében a miniszterelnök-helyettes nem szól arról, hogy a bírák és ügyészek fizetésemelését szeretnék elfogadtatni, a rendkívüli ülést kérő kormánylevél általánosan hivatkozik arra, hogy a szavazás tavaszra halasztása miatt „a döntések végrehajtásának előkészítése tolódna ki, ami számos problémát okozhat a jogalkalmazásban, egyben fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné”. A házbizottság pénteken fél 11-kor ül össze. Áder János államfő szokatlanul gyorsan visszaküldte a neki szokatlanul gyorsan elküldött jogszabályt, és ezzel megoldódott az a dilemma, hogy hogyan lehet egy zárószavazáson már elfogadott törvényhez utólag hozzányúlni a házszabály megsértése nélkül. A házszabálytól való eltérésre sincs így szükség, hiszen az elnöki vétóra vonatkozó szabályt alkalmazhatják.
Szerző