A magyarok 86 százaléka a romák sorsának javulásáért az ég egy adta világon semmit sem tenne

A többségi társadalomnak csupán 6 százaléka előítéletmentes. Az ELTE és a Medián mérte fel a romaellenesség aktuális állapotát. Volt mit.

A magyar többségi társadalom jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban. Ezt a közömbösséget az is tükrözi, hogy a romák jelen társadalmi viszonyain nem kívánnak változtatni, hátrányos helyzetük és a velük szembeni diszkrimináció nem érinti meg őket – derült ki a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének legfrissebb kutatásából.

A tanszék a romaellenesség aktuális állapotát mérte fel a többségi magyar társadalom körében. A kérdőíves vizsgálat az Európai Unió Jogérvényesülés és Alapvető Jogok Programjának támogatásával, valamint a Medián Közvéleménykutató Intézet közreműködésével készült 2019 júniusában.

A kutatók a romaellenességet egy új, az eddigieknél átfogóbb skálával mérték, illetve arra kérdeztek rá, hogy mennyire tartják elfogadhatónak, ha politikusok romaellenes mondatokat hangoztatnak nyilvánosan, illetve ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket.

A válaszadók

Összesen a válaszadók 14 százaléka jelezte, hogy akár kis mértékben is, de hajlandó lenne tenni valamit azért, hogy a romák helyzete javuljon, például adományozással, önkéntes munkával, vagy olyan társadalmi mozgalmakhoz való csatlakozással, amely a diszkrimináció felszámolására és a romák befogadására irányul.