Aláírták a nyilatkozatot a V4-főpolgámesterek: közösen lobbiznak az uniós forrásokért

Publikálás dátuma
2019.12.16. 15:34

Fotó: Béres Márton / Népszava
Prága, Pozsony, Varsó és Budapest városvezetői megalakították a Szabad Városok Szövetségét. Budapest erősíteni fogja uniós képviseletét, január 1-től Jávor Benedek lobbizik a fővárosért Brüsszelben.
Matus Vallo Pozsony, Zdenek Hrib Prága, Rafal Trzaskowski Varsó és Karácsony Gergely Budapest polgármestere írta alá a CEU-n a „Szabad Városok Szövetségéről” szóló egyezményt. Az ezt követő sajtótájékoztatón a Népszava kérdésére, miszerint a négy főváros kooperációja hogyan viszonyul a tíz ellenzéki vezetésű megyei jogú város által a múlt héten aláírt Szabad Városok Szövetségéhez, Karácsony Gergely azt mondta, örül, ha a megyei jogú városok is szövetségre lépnek, minden együttműködés segít, hogy a megállapodás értékeit, a szabadságot, demokráciát, jogállamiságot képviselni tudják. Ezért arra törekszik, minden magyar település magára találjon ebben a szövetségi rendszerben, a főpolgármester ennek érdekében felajánlja az össze magyar település számára is a partnerséget. Január 1-től Jávor Benedek vezeti a fővárosi uniós képviseletet, az iroda segítségét más települések is igénybe vehetik. Az aláírás előtt Enyedi Zsolt rektorhelyettes köszöntőjében azt mondta, Magyarország az illiberalizmus bástyája lett az elmúlt években, ezért is fontos minden olyan kezdeményezés, ami a jogállamiságot vagy éppen a klímaváltozás elleni küzdelmet erősíti és a CEU számára mindig is fontos volt, hogy helyet adjon ilyeneknek. A négy főváros a szabadság kis szigetét jelenti a térségben. Trencsényi Balázs a CEU oktatója előadásában arról beszélt, Közép-Európa mindig is politikaim kultúrák, nagyhatalmi érdekek ütközőzónája volt. 
Enyedi Zsolt rektorhelyettes
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az egyezmény deklarálja, hogy az aláírók által képviselt városok számára fontosak az emberi méltóság, a szabadság, egyenlőség, jogállamiság értékei, ahogy ezek az uniós alapszerződésekben is szerepelnek. A szövetséggel hatékonyabb válaszokat kívánnak adni olyan kihívásokra, mint a klímaváltozás, lakhatási válság, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, idősödő népesség, politikai megosztottság. A négy polgármester elkötelezte magát a civil társadalom támogatása, a kulturális sokszínűség, társadalmi integritás mellett, ennek érdekében a jövőben folyamatosan megosztják egymással tapasztalataikat. A jövőben városokra szabott megoldásokat keresnek majd az uniós kohéziós források igénybevételére és közösen lobbiznak azért, hogy a jövőben minél több ilyen forrás jusson közvetlenül a városokhoz. Matus Vallo arról beszélt, a régió kétségtelen fejlődése mellett minden országban aggasztóan nő a politikai populizmus és türelmetlenség veszélye, ezért van szükség arra, hogy kiálljanak a szabadság értékei mellett. Zdenek Hrib azt mondta, a szimbolikus mellett nagyon is praktikus előnyei is lehetnek az együttműködésnek, hiszen egy sor olyan problémával kell szembe nézniük, amire egy város önmagában nem adhat megoldást. Ebben sikerre ítéltettek, mert, ha nem, akkor csak a politikai populizmus marad a régió polgárainak. Rafal Trzaskowski szerint a V4-eket eredetileg arra találták ki, hogy közös ötletekkel segítse elő az európai integrációt és a térség fejlődését, sajnálatos, hogy ma több kormányfő arra használja a szervezetet, hogy nagyon fontos kezdeményezéseket blokkoljon az EU-ban. - Ennek ellenére a városaink továbbra is a nyitottság, a szabadság színterei lesznek. - Amikor a térség vezetői turanizmusról beszélnek, Recep Tayyip Erdogan török elnököt éltetik, mindig le kell szögeznünk, hogy európaiak vagyunk, európai értékeket követünk – mondta. 
Karácsony Gergely szerint Budapestnek, Varsónak, Prágának és Pozsonynak mára egy lett a hangja, ha valahol baj van, támadás éri a szabadságot, akkor a többiek felemelik a hangjukat érdekében, ahogy történt ez múlt héten is, amikor Prága szolidaritást vállalt a színháztörvény miatt Budapesttel. Harminc éve azt hittük, végérvényesen eljött a szabadság, a racionalitás kora, olyan világ jön el, ahol a sajtó szabad, a gazdaságban a teljesítmény visz előre, nem oligarchikus érdekrendszerek, a kultúrát nem kézzel irányítják – mondta. Ma azonban olyan politika érvényesül a régióban, ami az önzésre, a szabadság szűkítésére épít, ezzel szemben – miként a középkorban is – a városok nyújthatnak alternatívát. Mivel Európában egyre többeket háborít fel, hogy a régióban az uniós források az autokráciát, a kormányközeli oligarchákat finanszíroznak, szeretnék elérni, hogy egyre több uniós forrás fölött a városok diszponáljanak. - Egyetértek Orbán Viktorral abban, hogy a V4-eket erősíteni kell, de csak ebben az egyben – mondta, hozzátéve, ennek nem lehet az iránya, hogy közösen bontsák le a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét. - Fővárosa nem a kormányoknak, hanem a nemzeteknek, köztársaságoknak van, ezért felelősséggel is nekik tartozunk – fogalmazott.
Egy kérdésre válaszolva Karácsony Gergely azt mondta, Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy Közép- Európa megkerülhetetlen szereplője legyen az európai politikának, de nagy kérdés, hogy a térség hol keresi a szövetségeseit. Közép-Európa akkor lesz erős, ha országainkban visszaszorítjuk az orosz befolyást, de ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Orbán Viktornak javaslom, olvassa el újra Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novelláját és hallgassa meg saját harminc évvel ezelőtti beszédét a Hősök terén. A főpolgármester szerint nem a kistelepülések rovására lobbiznak több közvetlen forrásért és nem egy bizonyos politikai család érdekében, hanem, hogy a nekik járó uniós pénzeket megkaphassák – varsói kollégája ehhez azt tette hozzá, a kormányok ma tudnak büntetni egyes városokat úgy politikai alapon, hogy elvesznek tőlük uniós pénzeket. - Kérdés, az EU képes-e átlépni a saját árnyékát és közvetlen városi projekteket indítani – mondta Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint az együttműködés nyitott más városok, akár más országok felé is, amelyek vállalják a most megfogalmazott értékeket.

"Emberéletekbe kerülhet" - Koporsót vitt Áder Jánosnak a Párbeszéd (videó)

Publikálás dátuma
2019.12.16. 14:46
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tb-törvény módosítása miatt minden kilencedik magyar kihullhat az egészségügyi védőhálóból – figyelmeztet az ellenzéki párt.
Koporsóval tiltakozott a Párbeszéd a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény szigorítása ellen hétfőn a köztársasági elnök hivatala előtt. Tordai Bence, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője arra szólította fel Áder János államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a múlt héten elfogadott jogszabályt, mert az "emberéletekbe kerülhet" – idézi szavait az MTI. Tordai gyalázatosnak és embertelennek nevezte a törvénymódosítást, ami szerinte azt jelenti, hogy akár több mint egy millió magyar állampolgár kieshet az ingyenes egészségügyi ellátás köréből: minden kilencedik magyar állampolgárt az a veszély fenyegeti, hogy nem lesz jogosult a sürgősségi ellátáson kívül semmilyen egészségügyi kezelésre, csak akkor ha előre kifizeti annak árát.
Mint a politikus rámutatott
a veszélyeztetett emberek nagy része a társadalom legszegényebb részéből kerül ki, nekik pedig nem lesz esélyük kifizetni az egészségügyi ellátásukat, így tartós egészségkárosodást szenvedhetnek, vagy akár meg is halhatnak.

A szigorítás részleteiről és az ezzel járó kockázatokról részletesen beszámolt a Népszava is, igaz, becslésünk szerint valamivel kevesebb, 700 ezer embert érintenének a módosítások.
A törvénymódosítással a Fidesz felmondja a nemzeti kockázatközösséget – mondta a képviselő, aki emlékeztetett rá, hogy nem csak a Párbeszéd, hanem Magyar Orvosi Kamara(MOK) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabály-módosítást – utóbbi szerint a szigorítás azt üzeni, hogy "Akinek nincs pénze a gyógyulásra, az haljon meg".
Kérdésre válaszolva Tordai Bence elmondta: jelenleg is megoldott a potyautasok kiszűrése a rendszerből, hiszen "piros lámpát" kapnak azok, akik elmaradásban vannak a járulékokkal. Ez azt jelenti, hogy ellátást kaphatnak és járulékhátralékukat adók módjára hajtják be rajtuk, ami nem ugyanaz, mintha ellátás költségét kellene kifizetniük, hiszen ez egy komolyabb beavatkozás esetén sok százezer vagy akár több millió forint is lehet - magyarázta.
Szerző

Főpolgármesteri Hivatal: Nem menesztették a Főkert vezetőjét, a pályázaton ő is indulhat

Publikálás dátuma
2019.12.16. 14:43
Szabó József
Fotó: Főkert
Szerintük téves a sajtóban megjelent értelmezés.
Nem rúgta ki a Fővárosi Kertészet Zrt (Főkert) vezetőjét Karácsony Gergely. A Főpolgármesteri Hivatal közölte: a sajtóban megjelent értelmezés téves, Szabó Józsefet nem menesztették, hiszen az álláshelyére kiírt pályázaton ő is indulhat, legalábbis a jelenlegi álláspont szerint. Csupán a főpolgármester korábbi ígéretének teljesítéséről van szó, amely szerint a fővárosi cégek vezetői posztjaira nyilvános tenderen kell versenyeztetni a jelentkezőket – írja az Index. A cikkben az áll: a főváros cégei éléről csak két embert menesztettek, a Fővárosi Közterület-fenntartótól (FKF) Nagy László Albertnek és a Főtávtól Mitnyan Györgynek kellett távoznia. Nagy és Mitnyan tehát nem indulhatnak a pályázatokon, ellentétben Szabó Józseffel, aki, ha pályázik és nyer, továbbra is vezetheti a Főkertet – közölte a főpolgármester sajtófőnöke. Kovács Anna azonban hozzátette: a fővárosi cégeknél átvilágítások folynak, így a Főkertnél is, és a felügyelőbizottság talált olyan vitatható gyakorlatot, amely miatt a főváros „nem maradéktalanul elégedett” Szabó tevékenységével.
Szerző