Előfizetés

Egy boldog estéért cserébe sokan bevállalják a pénzügyi függést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.17. 08:25
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 40 év felettiek egyharmada így tesz, átlagosan 58 ezer forintot költ ajándékra a magyar.
A budapestiek 47 százalékának egyáltalán nem jelent anyagi terhet a karácsony - derül ki a Budapest Bank megbízásából készített kutatásból. Az eredményeket a Világgazdaság közölte, innen szemlézte az MTI. Országosan a megkérdezettek 38 százaléka mondta azt, hogy nem okoz számára pénzügyi gondot az ünnepi készülődés. A 23-29 évesek egyötöde, a 30-39 évesek egytizede, a 40 év felettieknek pedig az egyharmada viszont azt tervezi, hogy a karácsonyi ajándékok megvásárlásához bankkölcsönt vesz fel. Ajándékokra átlagosan 58 ezer forintot terveznek fordítani a megkérdezettek.

328,80 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.17. 08:17

Fotó: Shutterstock
Szerény erősödést ért el a forint a főbb devizákkal szemben hétfő estétől kedd reggelig a nemzetközi devizakereskedelemben.
Hétfőn este hét órakor az eurót 328,94 forinton, a dollárt 295,16 forinton, a svájci frankot 300,22 forinton jegyezték. Kedd reggelre a jegyzések kissé csökkentek, az euróé 328,80, a dolláré 295,04, a svájci franké pedig 300,15 forintra. 

Se tanulás, se munka - durván sok fiatalnak vész oda az élete

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.17. 08:08
Illusztráció: Thinkstock
A 15-29 évesek ötödének kellene a hóna alá nyúlni, az állam nem teszi.
Bár az utóbbi évek gazdasági fellendülése munkához juttatta a fiatalok egy jelentős részét, még mindig sok olyan 15-29 éves ember él Magyarországon, aki se nem dolgozik, se nem tanul rövidítése: NDNT), írja a 444.hu. A fiatalok 18,6 százaléka tartozik ide, ami az uniós átlagnál, de még a cseh és lengyel adatnál is több. Pedig aki a pályája elején hosszú ideig munkanélküli, az jó eséllyel később is nehezen talál majd munkát, vagy ha mégis, rosszabbul fog keresni. Igaz, a Munkaerőpiaci Tükör szerint öt év alatt nagyjából százezerrel csökkent e fiatalok száma, csakhogy ez elsősorban a foglalkoztatás növekedésének tudható be, nem annak, hogy tömegeket iskoláztak volna be. Sőt, a 2008-as válság óta: 67-ről 60 százalékra csökkent a képzésben részt vevők száma, miközben az EU-s átlag 67 százalék. A 20-24 éves férfiak közt látszik a legnagyobb, 10 százalékos zuhanás. Az NTND fiatalok 60 százaléka családi kötöttségek vagy egészségügyi okok miatt nem áll munkába. Az NTND fiatalok elhelyezkedését elvileg a kormányhivatalok alá rendelt foglalkoztatási osztályoknak, korábbi nevükön munkaügyi központoknak kellene segíteniük. Ezek viszont főleg azokat a fiatalokat érik el, akik amúgy sem régóta munkanélküliek, vagy éppen visszahívást várnak valahonnan. Akik tartós munkanélküliek vagy reményvesztett álláskeresők, sokkal kisebb arányban regisztrálnak, és a hivatalok sem igazán tudják megszólítani őket. (Akik mégis bekerülnek a rendszerbe, azok fele részben úgy kerülnek ki a nyilvántartásból hat hónapon belül, hogy sem ajánlatot, sem közmunkát nem kaptak. Ők vagy támogatás nélkül találtak munkát, vagy ismét inaktívak lettek.)    Az NTND-arány csökkentéséhez egyrészt fejleszteni kellene a betegség vagy ápolási feladatok miatt otthon levőknek nyújtott szociális szolgáltatásokat.