Előfizetés

A brit nagykövet elárulta, mi vár a magyarokra a Brexit után az Egyesült Királyságban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.17. 09:58

Fotó: Szalmás Péter
Iain Lindsay az InfoRádiónak beszélt az ügyről.
"A kilépési megállapodás tervezete értelmében a jövő december végéig tartó átmeneti időszakban érkező uniós polgárok is azonos jogokkal rendelkeznek majd, mint az a 3,5 millió ember, aki már korábban költözött a szigetországba a 27 tagállam valamelyikéből" – mondta az InfoRádiónak adott interjújában Iain Lindsay brit nagykövet. Hozzátette:
"Egyetlen magyar munkavállalónak vagy diáknak sem kell elhagynia az Egyesült Királyság területét január 31-én, amikor a britek – most már szinte biztosan – hivatalosan is kilépnek az Európai Unióból."

Az, hogy mi történik majd 2020. december 31-e után, szerinte két dologtól függ. Az egyik, hogy a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak: kapnak-e bármilyen különleges státuszt az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, és az unió más államainak területén élő britek. A másik dolog pedig az, hogy a kormány hogyan alakítja át a brit bevándorlási rendszert. Mint mondta, a munka már elkezdődött, a kormány bemutatta elképzelését, amely szerint egy, az ausztrálhoz hasonló bevándorlási pontrendszert szeretnénk bevezetni, ezzel a legjobbak számára tennénk vonzóvá a Nagy-Britanniába költözést.
"A lényeg, hogy magyar szempontból nincs változás, a magyarok továbbra is szabadon jöhetnek élni, dolgozni, tanulni az Egyesült Királyságba, legalábbis 2020. december 31-éig biztosan változatlan feltételekkel”

– ismételte meg. Ezt követően azonban a mostaninál jóval szigorúbb előírások lépnének életbe, például stabil nyelvtudással, versenyképes végzettséggel és általában szakmai gyakorlattal lehetne csak új munkavállalóként megjelenni a szigetországban – ahogy ez Ausztráliában is van. 

Új párt élén Strache

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2019.12.17. 09:30

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A hét végén kizárták az osztrák szélsőjobboldali FPÖ-ből a volt osztrák alkancellárt, ám hamarosan visszatérhet.
Heinz Christian-Strache tizennégy évig irányította az FPÖ-t, ám pályája itt véget ért a szabadságpártnál. Akkor vette át az FPÖ-t a nagy elődtől, a 2008-ban részegen halálos autóbalesetet szenvedett Jörg Haidertől, amikor az kivált a pártból és Szövetség Ausztriáért néven új pártot alapított. Strache Haidernek köszönhette addigi, gyorsnak mondható karrierjét, a pártszakadás után azonban szakított vele, s a régi értékeihez ragaszkodó pártot egészen 30 százalékos parlamenti erővé emelte. A békülésről Haiderrel sohasem akart többé hallani. Strache kizárása a nyár óta érik, a politikus végzetét okozó Ibiza-videó bemutatása óta. Egy hétperces, 2017-ből származó felvételen, amelyet titokban vettek fel, Strache politikushoz méltatlan korrupciós javaslatokat tett egy magát orosz oligarchának kiadó hölgynek. Óriási botrány keletkezett, a pártvezér kénytelen volt a videó-bemutató utáni napon alkancellári és pártelnöki tisztségéről is lemondani. Később maga a néppárt-szabadságpárti kormány is megbukott, előrehozott általános választásokat írtak ki szeptember végére. A voksolás előtti utolsó napokban derült ki, hogy Strache nem csupán végzetes politikai hibát követett el, de hosszú évekig anyagilag fosztogatta pártját, hamis költségszámlákkal jutott sok tízezer euró extra jövedelemhez legálisan is 20 ezer eurós jövedelmén túl. A számlabotrány következtében az FPÖ nagyon rosszul szerepelt a választásokon, de az egymással is rivalizáló új vezetők késlekedtek a politikába visszatérni vágyó Strache kizárásával. Erre végül egy nappal azután került sor, amikor az ex vezér megmaradt hívei közül három – kevéssé ismert -, a bécsi pártszervezethez tartozó képviselő kilépett az FPÖ-ből, és Die Allianz für Österrech (DAÖ) néven új pártot alapított. Nem rejtették véka alá, hogy az új mozgalom indulni fog a januárban esedékes bécsi tartományi választáson, méghozzá Strachéval az élen. Strache, akitől a „vezércsel” ötlete származik, egyelőre nem foglalt egyértelműen állást, hogy átveszi-e az új párt irányítását, de efelől senkinek sincs kétsége. Mint ahogyan afelől sem, hogy Strache felesége, aki jelenleg „vad”, azaz párton kívüli képviselőként ül a parlamentben, szintén a DAÖ tagja lesz. Elemzők szerint a megbukott politikus esélyei a feltámadáshoz nem rosszak, sőt egyesek állítják, hogy nagyobbat fog nyerni, mint volt pártja. Heinz-Christian Strache ugyanis a 14 év alatt rengeteg embert juttatott előnyös pozícióba, sokak hálájára számíthat. Kvalitásai alapján is erősebb az FPÖ új vezető embereinél, különösen a médiában képes megnyerően a tömegekhez szólni. Facebook oldalán, amíg el nem vették tőle, 800 ezer követője volt.

Lassú víz partot mos?

Túlzás lenne állítani, hogy nagyon felgyorsultak volna a koalíciós tárgyalások az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek között. Sebastian Kurz volt és leendő kancellár a megbeszélések gyors lezárását követelte, a környezetvédők vezetője, Werner Kogler ezzel szemben úgy vélte, ne határozzanak meg időpontot a megbeszélések lezárására, mert ha siettetik őket, akkor nem tárgyalnak tovább. Komoly megütközést keltett a bécsi Kuriernak az az információja, mely szerint a Zöldek azt követelték: a focistadionokban 20 vagy 21 óra után kapcsolják le a világítást, hogy ne zavarják a bogarakat. Kogler szerint ez hírlapi kacsa.

Szabad szemmel: Budapest és szövetségeseinek lázadásáról szólt minden a nyugat-európai sajtóban

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.12.17. 06:50

A négy főpolgármester összekapaszkodása érdemben borzolta a populista kormányok kedélyét.

New York Times: Brüsszel és az ő árnyéka

 A négy visegrádi ország fővárosának polgármesterei úgy gondolják, hogy a nagy települések önkormányzatai csodákra képesek olyan területeken, mint a klímaváltozás, az EU-nak éppen ezért kellene megkerülnie a támogatások folyósítása során az adott kormányokat, írja a New York Times. A tudósítás ezt emeli ki Budapest, Pozsony, Prága és Varsó első emberének tegnap létrejött összefogásából, hozzátéve, hogy az unió mind a négy államot a demokratikus normák megszegésével vádolja. A házigazda, Karácsony Gergely úgy fogalmazott az eseménynek otthont adó CEU-n, hogy a kérdés az, ki tud-e lépni Brüsszel a saját árnyékából és közvetlenül finanszírozni bizonyos programokat. Egyes tagállamok úgy látják, hogy a pénzeket attól függően kellene elosztani, betartják-e az országok a jogállamot. A Fidesz és a PiS tagadja, hogy lebontaná a fékeket és ellensúlyokat. A négy polgármester azzal is érvelt, hogy az ellenzék kezén levő fővárosoknak nem kellene szenvedniük egy olyan politikáért, amelyről nem tehetnek. Továbbá felhívták a figyelmet, hogy a populista vezetés gyakorta saját helyzetének megerősítésére és a barátok meggazdagodására használja fel az uniós forrásokat. Az EU-nak már csak ezért is ki kellene hagynia a játékból a hatalmat a nagyon várt fejlesztési támogatások elosztásából, közvetlenül a nagy városoknak utalva az alapokat. Annál is inkább, mert ott sokszor koncentráltan jelentkeznek a legsúlyosabb társadalmi és környezetvédelmi gondok.

Bloomberg: Hídfőállások lennének

A visegrádi államok fővárosai egyesítik erőiket populista kormányaik ellen: létrehozták a szabad városok szövetségét, hogy az ellenállás fészkeiként működjenek a nacionalista központi hatalom ellen, amely teljesen átalakította az EU keleti szárnyát, írja a Bloomberg. Meg kívánják védeni a közös értékeket, köztük a szabadságot, az emberi méltóságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamot, a szociális igazságosságot, a toleranciát és a kulturális sokszínűséget. Emellett el akarják élni, hogy közvetlen támogatást kaphassanak Brüsszeltől, miután egyes államok megpróbálnak pénzt kisajtolni az ellenzék vezette fővárosi önkormányzatokból. A jelentés megjegyzi, hogy az olyan nacionalista és bevándorlásellenes vezetők, mint Orbán és Kaczynski megszilárdítják uralmukat és szembemennek a demokratikus játékszabályokkal. Karácsony Gergely kijelentette, hogy a hegemóniára törekvő populizmus nem tudja legyűrni a nagy településeket. Azok hídfőállásként működhetnek, ahonnan meg lehet fordítani a demokrácia válságára utaló jeleket. A hírügynökség jelképesnek nevezi, hogy a megállapodást éppen azon a Közép-Európai Egyetemen kötötték meg, amely távozásra kényszerült Orbán Soros-ellenes kampánya, illetve az akkreditációs szabályok megszigorítása után. 

Guardian: Kérdés, utat találnak-e a vidékhez

A lap szigetnek nevezi Budapestet, Pozsonyt, Prágát és Varsót az illiberális viharban, miután a négy főváros bejelentette, hogy szövetkezik a közös értékek védelmében, a régió populista nemzeti kormányai ellen, írja a Guardian. Egyben szeretnék, ha a jövőben közvetlenül, a kormányok kikapcsolásával kaphatnának pénzt az uniós pénzeket, miután az állami vezetést azzal vádolják, hogy korrupt és politikai alapon osztja szét a brüsszeli szubvenciókat. Karácsony Gergely 10 év után az első vereséget mérte a szélsőjobbos, populista Orbán Viktorra, aki a bevándorlás-ellenes retorikára épít. A polgármester ezzel szemben azt ígéri, hogy Budapest nyitott, türelmes marad, és a környezetvédelemre összpontosít. Az EP tűz alá vette Magyarországot és Lengyelországot a jogállam miatt, miközben az egész térségben kétségek merültek fel az ügyben, miként használják fel a kormányok az EU-s alapokat, amihez korrupció gyanúja társul. A mostani, budapesti megállapodás azt tükrözi, hogy a négy ország az utóbbi években sűrűn lépett fel illiberális szolidaritási csoportként, amivel kiváltotta Brüsszel rosszallását. Orbán a hét végén Temesváron azt állította, hogy olyan régiót kell építeni, amely az egyik legsikeresebb lesz a világon. A tényleges víziója azonban az illiberális demokrácia, amely a keresztény értékek sajátos értelmezésén alapul. Ezek az államok megosztó retorikát alkalmaznak, hogy félelmet keltsenek a bevándorlókkal és a kisebbségekkel szemben. Ehhez képest a négy polgármester a tolerancia és a sokszínűség mellett áll ki. Karácsony győzelme óta az Orbán-kabinet olyan törvényekkel rukkol ki, amelyek a jelek szerint korlátozni igyekeznek Budapest önállóságát, megerősítenék a központi hatalom ellenőrzését a színházak fölött és gátolnák, hogy az ellenzék szövetségre tudjon lépni. Az egyelőre nem világos, hogy az önkormányzati választásokon aratott sikerrel a kormányellenes tábor utat talál-e a vidékhez. Sőt, még az is lehet, hogy az eredmény csak ráerősít a város-falu ellentétére, amit a populista körök előszeretettel lovagolnak meg.

NZZ: Pénzelvonást takarnak ki a gesztusok

A budapesti, a pozsonyi, a prágai és a varsói polgármester szabad városokról álmodik, de sok mozgástere nincsen, mert ezek az ellenzéki kézen lévő települések fontosak ugyan, de nem igen alkalmasak politikai ellensúlynak, írja a svájci NZZ. A városvezetők azonban azt remélik, hogy az összefogással a régiót meghaladó jelentőséghez jutnak, jelképesen, gazdaságilag és politikailag egyaránt. A szerződést éppen a CEU-n írták alá, vagyis abban az oktatási világító toronyban, amely a jobboldali-nemzeti kormány gonosz kampányának célpontja lett. A helyszín éppen azt tanúsítja, hogy a „szabad városok” központok akarnak lenni a nyitott világ hívei, egyben pedig a jobboldali populizmussal és a nacionalizmussal szembeni ellenállás számára. Ezek a városok aránytalanul fontosak saját országukban. Gazdasági fejlettségük azonban talált kincs a megosztáshoz az olyan demagógok számára, mint Orbán, Kaczynski vagy Babis. Éppen azt kihasználva ragadták meg a hatalmat. A lakosság nagy része ugyanis vidéken él, ahol nem csupán az életszínvonal és az infrastruktúra fejletlenebb, hanem az értékrend is más. A társadalom számára szakítópróba, hogy egyre többen költöznek a városokba, illetve külföldre, mivel az csak tovább mélyíti az árkokat. Mind a négy polgármesterre jellemző a pragmatizmus és az óvatosság, ami realitásérzékről árulkodik, hiszen politikai kompetenciájuk nem túl nagy. Nagy apparátust irányítanak és sűrűn szerepelnek a sajtóban, így nem lehet őket a margóra nyomni. De erősen függnek a központi hatalom jóindulatától, főleg anyagilag. Orbán Viktor október óta tett ugyan néhány szóbeli gesztust, de olyan törvények vannak készülőben, amelyek még több forrást vonnának el Budapesttől. Vagyis a városvezetők kénytelen zsugorodó pénzügyi alapokra felkészülni. Ezért is akarnak közvetlenül Brüsszeltől felzárkózási támogatásokhoz jutni. Arra hivatkoznak, hogy Orbán és Babis rezsimje demokratikus hiányosságokat mutat, továbbá korrupciós ügyek fordulnak elő a két politikus közvetlen környezetében. Az EU alighanem rokonszenvvel fogadja a javaslatot, hiszen éppen arról tanakodik, hogy összekapcsolja a jogállamiságot és a kifizetéseket. Ám a terv ezzel együtt sem igazán reális, mert alapelv, hogy pénzek javarészéről a kormányok határoznak. Vagyis a polgármesterek aközött őrlődnek, hogy mennyire működjenek együtt, illetve álljanak ellen. A most megkötött Szabad Városok Szövetsége arra jó, hogy láthatóvá tegye e települések sikereit, de előbb lássuk azokat.

FAZ: Balliberális csillagzat alatt

„A visegrádi lázadók”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung így mutatja be az újság a négy polgármestert, aki élesen elhatárolja magát saját kormányától. Szövetségük pozitív célokat fogalmaz meg, de egyúttal a védelmet is szolgálja a saját államhatalommal szemben. Politikai hovatartozását tekintve Karácsony szociáldemokrata, varsói kollégája kereszténydemokrata, Prágát egy zöld „kalóz”, Pozsonyt pedig egy balliberális irányítja. De az közös bennük, hogy pártjuk ellenzékben van országuk erős emberével szemben, akiket populistának tartanak és tekintélyelvűséggel vádolnak. Utóbbiak – Kaczynskit leszámítva – saját pártcsaládjuk neveletlen gyermekének számítanak. Különösen Orbán bizonyította be, hogy kész visszaélni hatalmával, hogy lenyomja az ellenzéket, a lengyel vezető pedig bőszen utánozza. Így a négy főváros az ellenállás góca lehet. Azt követelik, hogy populista megoldások helyett alulról épüljön fel a demokrácia. Jobb kormányzati modellt igyekeznek felmutatni a polgároknak. Nem véletlen, hogy éppen most szövetkeznek. Budapesten októberig egészen másfajta várospolitika járta, a Fidesz által javasolt Tarlós István alatt. De a másik három helyen is nemrégiben volt személycsere. Az összefogás egyértelműen balliberális csillagzat alatt jött létre.

Kurier: Közvetlenül Brüsszeltől

Populista-ellenes szövetséget hívott életre a négy visegrádi főváros polgármestere, követeléseik közül főleg az nem tetszhet Orbán Viktor miniszterelnöknek és populista társainak, hogy közvetlenül Brüsszeltől szeretnének pénzt látni, írja az osztrák Kurier. Az összefogást lehet akár ellen-Visegrádnak is nevezni. Vezetőik viszonylag fiatalok, liberális politikát képviselnek és nyitottak a zöld, városi megoldásokra. Paul Lendvai szerint egyáltalán nem esélytelenek, mert ezek az önkormányzatok nagymértékben függetlenek. Persze a kormányoknak megvannak az eszközeik, hogy megrendszabályozzák a renitenseket. De a V4-ek nem alkotnak monolitikus tömböt. Karácsony éppen felkeléssel próbálkozik a miniszterelnökkel szemben. Csak akkor járul hozzá az atlétikai stadion megépítéséhez, hogy a hatalom teljesíti öt kívánságát. Lendvai üdvözlendőnek tartja a városi központok együttműködését. De a szövetség gyakorlati jelentőségét még bizonyítani kell – fűzi hozzá.

Le Figaro: Eddig az oligarchák zsebében kötöttek ki

A négy haladó visegrádi főpolgármester szövetséget hoz tető alá, hogy szembeszálljon a hatalmat gyakorló populistákkal, illetve hogy megerősítse a kapcsolatokat Brüsszellel, írja a Le Figaro. A házigazda két hónapja meglepetésre legyűrte 9 éve hatalmon lévő riválisát. Azóta folyamatosan kinyilvánítja, hogy szemben áll a nacionalista Orbán Viktorral. Cseh kollégája azt hangsúlyozta az ünnepélyes aláíráskor, hogy a populizmus téves és egyszerűsítő válaszokkal szolgál a gondokra. Karácsony az összefogásban új fejezetet lát, hogy megvédjék mindazt, ami jó az uniós tagságban, miután a négy kormánynak hányatott a viszonya Brüsszellel olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, az igazságszolgáltatás és a korrupció. Mint kifejtette, azért akarnak közvetlenül támogatást kapni az EU-tól, mert az utóbbi 10 évben az ilyen pénzek gyakran a hatalom oligarcháinak zsebében kötöttek ki, és az botrányos, hogy az európai alapok az autokráciát és az oligarchákat finanszírozzák.