Előfizetés

Hunorral és Magorral gazdagodott a Herkules csillagkép

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.17. 17:09
Illusztráció
Fotó: VICTOR DE SCHWANBERG/SCIENCE PHO / AFP
Hivatalosan is nevet kapott a magyar felfedezésű exobolygó és csillaga.
Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében – közölte a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU). 
Az idén százéves szervezet minden országnak lehetőséget biztosított arra, hogy a lakói elnevezhessenek egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarország a Bakos Gáspár által, a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel 2007-ben felfedezett exobolygót és csillagát nevezhette el. 
Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor) körül, vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.
A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett javaslatot tenni 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet.
Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a Földhöz többé-kevésbé hasonló égitest is.

Fokozza a fáradtságot a tavaszias tél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.17. 16:21

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A tavaszt idéző meleg és a szél nem csak az időjárásra érzékenyek szervezetét viseli meg, mindenki fejfájós, nyűgös lehet az ünnep előtti néhány napban.
Vasárnaptól szinte tavaszt idéző időjárás tört ránk, és a meleg a következő napokban is megmarad. Az ilyenkor szokásosnál 10 fokkal melegebb levegő erős déli széllel érkezett, és a légmozgás is napokig velünk marad. Hajnalban sem lesz hideg: a reggeli 5, 8 fokos minimumokról akár 13, 15 fokig is emelkedhet a hőmérséklet, és számottevő csapadék sem várható – írta Pintér Ferenc meteogyógyász, a Meteo Klinika igazgatója a Facebook-oldalán.
Időjárási front ugyan kedden, de még szerdán sem érkezik a térségünkbe, a légkörben zajló változások melegfront jellegű tüneteket válthatnak ki az arra érzékenyek szervezetében, sőt nem is csak az övékben. Az extrém időjárás mindenkinek okozhat kellemetlen tüneteket, többek között erős migrént és fáradékonyságot, valamit alvászavarokat, koncentrálási problémákat, de akár gyulladásos tüneteket is. A szélre érzékenyek ingerlékenységek lehetnek, és a vérnyomás is ingadozhat. A figyelmetlenséghez, nyűgösséghez kialvatlanság is párosulhat. Az élénk, a Dunántúlon helyenként viharos közeli szél rontja a humánmeteorológiai helyzetet. 
A reggeli hűvös, párás, ködös levegőben fokozódhatnak az ízületi panaszok, végtagfájdalmak. Napközben álmosság, fáradtság kínozhat, szükség lehet élénkítésre, de jobb, ha ez nem koffeintartalmú italokkal történik. A változékonyság megterheli a szervezetet, a szokatlan melegedés hatásait kiegyensúlyozott, kímélő étkezéssel, a megfelelő ásványi anyagok pótlásával lehet ellensúlyozni. Érdemes viszont kihasználni a kellemes, napsütéses időt és a szabadban kicsit sétálva „töltőre tenni” az immunrendszerünket. A napfény javítja a hangulatot, a kedélyállapotot, és némiképp ellensúlyozhatja a feszültséget is – olvasható a Meteo Klinika honlapján.

Mesterséges intelligencia fejezi be Beethoven 10. szimfóniáját

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.17. 14:26

Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Versenyt futnak az idővel a zenetörténészek és a számítógépes szakemberek, hogy a fennmaradt vázlatokból elkészüljön a mű a német zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Csak néhány vázlat maradt fenn Ludwig van Beethoven feljegyzései között a tervezett 10. szimfóniájáról. A zenetörténészek és számítógépes szakemberek most versenyt futnak az idővel, hogy befejezzék a zeneművet mesterséges intelligencia segítségével az 1827-ben meghalt német zeneszerző születésének 250. évfordulójára, amelyet 2020-ban ünnepel a világ.
"Lenyűgöző a haladás, még akkor is, ha a számítógépnek még igen sokat kell tanulnia" - idézte Christine Siegertet, a bonni Beethoven-ház archívumának vezetőjét a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál. Siegert meggyőződésének adott hangot, hogy 
Beethoven áldását adná rá, mivel ő is kora újítójának számított.

Hangsúlyozta, hogy a zenemű nem fogja veszélyeztetni Beethoven örökségét, nem fognak úgy tekinteni rá, mint életműve részére.
A projektben gépi tanulási technológiát használnak, a számítógépbe betáplálták Beethoven valamennyi művét, és az most próbálja megkomponálni a szimfónia lehetséges folytatását a zeneszerző stílusában. Barry Cooper brit zeneszerző és zenetörténész, aki maga is megpróbálta befejezni a 10. szimfónia első tételét 1988-ban, kételyeit hangoztatta. "Meghallgattam egy rövid elkészült részletet. Távolról sem hangzott úgy, mint Beethoven szándékának meggyőző rekonstruálása. De van még lehetőség a javulásra a további munka során" - mondta a Manchesteri Egyetem professzora.
A megszületett végső nagyzenekari változatot április 28-án fogják bemutatni Bonnban, a zeneszerző szülővárosa az évfordulós ünnepségek középpontjában áll. Az események már hétfő este, a 249. évfordulón megkezdődnek, december 16-át tartják a német zeneszerző születésnapjának.

Megnyitották a felújított Beethoven-házat

Az emlékév alkalmából Monika Grütters német kulturális miniszter megnyitotta hétfőn Bonnban a zeneszerző szülőházát annak átfogó renoválása és kibővítése után. A ház a világ legnagyobb Beethoven-gyűjteményével rendelkezik. Bemutatják itt a zeneszerző hangszereit, leveleit, jegyzeteit, képeit és élete egyéb tárgyait. Évente több mint 100 ezer látogatójával a Beethoven-ház a világ egyik leglátogatottabb olyan múzeuma, amely zeneszerzőhöz köthető. 
A múzeum felújítása után nemcsak puszta emlékhely: informatív, többnyelvű, multimédiás bemutatóhely. Az egyik teremben például Beethoven-korabeli hangszerekkel koncertet is rögtönözhetnek a látogatók.
A múzeum egy részét már szeptember közepén megnyitották a látogatók elől, akik elárasztották az intézményt - mondta el Michael Kranz, a Beethoven-ház Egyesület vezetője. A 130 éve alakult egyesület vásárolta meg a szülőházat, óvta meg a széteséstől és rendezte be emlékhelynek.
A hétfőn kezdődő és 2020 decemberében záródó emlékév során Németország-szerte ezernyi koncertet, operaelőadást, kiállítást és konferenciát rendeznek.