Előfizetés

Mandátum feltételekkel: vizsgáztatnák a helyi képviselőket

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.12.18. 06:00
Alakuló ülés a XVI. kerületben: a városrész jegyzője vetette fel a vizsga ötletét
Fotó: Facebook
Kötelező vizsgára küldené az októberben megválasztott helyi képviselőket egy jegyző, de a belügy ezt nem támogatja.
Megválasztásuk után egy éven belül közigazgatási alapvizsga letételére kötelezné a kétezer fő feletti települések önkormányzati képviselőit Budapest XVI. kerületének jegyzője. Csomor Ervin, aki korábban a kerület képviselő-testületének fideszes tagja volt, az önkormányzat honlapján elérhető előterjesztésben azt javasolja Kertváros mostani képviselőinek, kezdeményezzék az önkormányzati törvény ilyen értelmű módosítását a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkáránál. A legutóbbi ülésen tárgyaltak ugyan a kérdésről, de a döntést januárra napolták, mert számtalan kétely fogalmazódott meg a vizsgakötelezettséggel kapcsolatban.  A kerület ötfős ellenzéki frakciója alkotmányellenesnek tartja a javaslatot, mert az a megválasztott képviselők munkájához utólagosan kreálna feltételt. A képviselőcsoport tagja, Nemes Gábor hozzátette, szerintük a hivatal közigazgatási vizsgára kötelezett alkalmazottai és maga a jegyző felelős a törvényességért, és azért is, hogy segítse a sokféle foglalkozású képviselők munkáját. A vitát vélhetően kiélezte a jegyzőnek a javaslathoz fűzött magyarázata: „A képviselő a véleménye kifejtése során …tárgyilagos legyen, ne öncélú, folyamatosan kritizáló és akadékoskodó. Kívánatos továbbá, hogy tetteiért és az általa elmondottakért vállalja a felelősséget”. A jegyző úgy véli, a közigazgatási alapvizsga ehhez is hozzájárulna. Az önkormányzati törvény jelenleg azt tartalmazza, hogy a kormányhivatal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével elektronikus úton biztosítja a felkészítő anyagot, amelyet 2020. február 29-ig kötelesek megnézni a megválasztott polgármesterek és képviselők, de ezt nem követi semmilyen számonkérés. A gyakorlatban csak azt tudják ellenőrizni, végigjátszotta-e az illető az internetes filmet, megválaszolta-e a feltett kérdéseket, de senki nem kéri számon, hogy ott ült-e végig a számítógép előtt. Vannak olyan szakértői álláspontok, hogy már ez is „sérti a szabad mandátum elvét”, mert a hatalom a tananyagon és a hivatalán keresztül képes nyomást gyakorolni a képviselőre, ennek pedig már az elvi lehetősége is összeegyeztethetetlen a mandátummal. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) viszont kifejezetten üdvözölte a képzés bevezetését 2014-ben, sőt a szervezet főtitkára szerint is szükség lenne hosszabb felkészítésre. Gyergyák Ferenc azonban úgy látja, nem ugyanarra a tudásra van szüksége a hivatali dolgozóknak, mint a képviselőknek. Utóbbiaknak az önkormányzati igazgatás alapjai mellett főként konfliktuskezelési, tárgyalástechnikai ismeretek kellenének. Ugyanakkor a kötelező vizsgát nem tartja jó ötletnek, mert egy választott képviselő mandátuma attól nem szűnik meg, hogy nem ment el vizsgázni vagy megbukott. Egyszerű ötletelésnek tartja a képviselők közigazgatási alapvizsgájának bevezetését Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere azt emelte ki, hogy nemcsak önkormányzati képviselő lehet valaki nyolc általánosnak megfelelő végzettséggel, hanem országgyűlési képviselő is, tehát ennyi erővel őket még nagyobb tananyagból kellene levizsgáztatni. Másrészt a nagyjából 11 ezer embernek egy komoly felkészítést és vizsgát ma nem is tudnának megszervezni – állította az elnök.
Újbuda alpolgármestere, Bakai-Nagy Zita úgy véli, egy hosszabb közigazgatási felkészítés minden új képviselőnek hasznos lenne, de a vizsgát legfeljebb az indulás feltételeként tudná elképzelni. Kecskés Balázs, Terézváros DK frakciójának vezetője is úgy látja: „Sokan, az élet sokféle területéről érkeznek a politika, a helyi közigazgatás világába, és nem feltétlenül vannak tisztában a helyi közösségek irányításának törvényi, jogszabályi hátterével”, de ezek tisztázására alkalmas a képzés, a közigazgatási alapvizsgára nincs szükség. Ha valaki már elindul egy választáson, megnyeri azt és beül egy testületbe, akkor igenis tartozik annyi felelősséggel nemcsak a választói, hanem saját maga felé is, hogy egy települési önkormányzat működésének jogi környezetével tisztában van, és alaposan felkészül az előtte álló öt évre – érvelt a VI. kerületi képviselő. A II. kerület szocialista képviselője, Besenyei Zsófia is szívesen tanulna, de a vizsgát ellenzi, mert – ahogy fogalmazott – a népképviseleti elven működő önkormányzatban azokat az állampolgárokat képviseli, akik őt megválasztották, „ismerve az akkori szaktudásomat; a választás napját így felfoghatjuk vizsgaként”. Nem tudni, valóban továbbviszi-e januárban a XVI. kerület vezetése a kötelező vizsga tervét, de a Belügyminisztérium lapunknak küldött válasza alapján a javaslat ott elakad majd, mert a tárca álláspontja szerint a jelenlegi szabályok is biztosítják a képviselők felkészítését. Hozzátették: önként és saját költségén most is leteheti bármelyik polgármester vagy képviselő a közigazgatási alapvizsgát.

A Lánchíd Palotába költözik az IIB

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.17. 22:23

Fotó: Népszava
Lapunk már nyáron megírta, hogy az orosz hátterű bank ezt nézhette ki székhelyének.
A fővárosi önkormányzat tulajdonosi bizottsága kedden úgy döntött, a Lánchíd Palotánál nem él elővásárlási jogával, így az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) hamarosan megveheti az épületet Nobilis Kristóf cégétől, a DÖB-68 Zrt.-től – értesült a 444.hu. A vételár csaknem kilencmilliárd forintra rúg. A Népszava már a nyáron írt arról, hogy az orosz hátterű bank ezt az épületet nézhette ki székhelyének, de akkor még más ingatlanról is terjengtek a pletykák. 

Kikutatták a hihetetlent: a Nézőpont szerint egyre jobban szeretjük a MÁV-ot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.17. 20:16
Nyugati pályaudvar, illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
A Nézőpont Intézet utoljára az önkormányzati választás előtt tévedett nagyot.
A magyarok 20 százalékának javult, tizedének romlott a MÁV-ról alkotott véleménye az elmúlt egy évben, 41 százalékuk, a vonatot rendszeresen használók 69 százaléka, összességében inkább elégedett a MÁV szolgáltatásaival, 15, illetve 30 százalék inkább nem - közölte a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása alapján hétfőn az MTI-vel. A közleményben kiemelték,
mérésük szerint a vasút szolgáltatásait rendszeresen használók körében 35 százalék véleménye javult, és csak feleannyi szemében romlott a MÁV megítélése.

Hogy nem látszik az eredményeken annak a hatása, amikor a decemberi hóesés miatt gyakorlatilag megszűnt a vasúti közlekedés az ország területén, arra még van magyarázat: 1000 fős reprezentatív mintájukat november 9. és 14. között telefonálták végig, a menetrend szerint érkező hóesés előtt. De amikor azt írják, hogy magas volt az elégedettek aránya például a jegyvásárlási lehetőséggel, illetve a menetrendek információtartalmával kapcsolatban, sokaknak elkerekedhet a szeme. A nem működő jegyautomaták, munkaerőhiány miatt zárva tartó pénztárak, összeomló menetrend-applikációk és a tisztességes utastájékoztatás hiánya ugyanis kifejezetten rendszerszintű problémának tűnnek - már csak azért is, mert mind elhangzott, amikor nem is olyan régen utasok tüntettek a MÁV ellen.
Újabb teljességgel váratlan és hihetetlen eredmény a Nézőpontnál, hogy, mint írják, a magyar vasút pontosságával és megbízhatóságával elégedett az összes felnőtt 55, a rendszeresen vonaton utazók 60 százaléka, miközben alig 31, illetve 39 százalék elégedetlen. Az elégedettséget már csak olyan tények is valószerűtlenné teszik, mint amiről a Közlekedő Tömeg írt hétfőn: miután járatonként 18 perces gyorsításra hivatkozva értelmetlen rombolásnak esett áldozatul a szegedi vonal, első eredményként máris 25 percet késett a "gyorsított" IC.
A kormánypártokhoz közel álló Nézőpont Intézet legutóbb az önkormányzati választás előtt tévedett nagyot. Akkor például Tarlós István volt budapesti főpolgármester fölényes választási győzelmét mutatták ki reprezentatívnak mondott mintájuk megkérdezésével.
A szakszervezetek szerint át nem gondolt intézkedések sorozata juttatta ide a MÁV-ot, hogy már az utazóközönség is érzi a bajt. Novemberben 14 pontos követeléscsomagot juttattak el a vasúttársaság vezetésének, ebben például azt kifogásolják, hogy ma egy forgalmi szolgálattevőre 7-8 főnök jut, s mind ellenőrizni akar valamit, hogy munkája létjogosultságát igazolja. Szerintük elfogadhatatlan továbbá, hogy a hazai vasúti pályáknak csak a negyede kétvágányos, az 1500 milliárdos fejlesztés ellenére a többség csak egy sínpárból áll, ezért ha baleset történik a balatoni vonalon, oda és vissza is órákra megbénul a vasúti forgalom. Közlekedési szakértők azt is gyakran felróják a MÁV-vezéreknek, hogy például a csökkenő utasszám miatt szükségessé váló költség-optimalizálás gyanánt gyakran a szolgáltatás színvonalát rontják - holott a bezárt vasútvonalak és az egyre több kihagyott állomás éppen hogy még több utas elvesztését eredményezi, ezzel együtt még kevesebb jegybevételt.