Megválasztásuk után egy éven belül közigazgatási alapvizsga letételére kötelezné a kétezer fő feletti települések önkormányzati képviselőit Budapest XVI. kerületének jegyzője. Csomor Ervin, aki korábban a kerület képviselő-testületének fideszes tagja volt, az önkormányzat honlapján elérhető előterjesztésben azt javasolja Kertváros mostani képviselőinek, kezdeményezzék az önkormányzati törvény ilyen értelmű módosítását a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkáránál. A legutóbbi ülésen tárgyaltak ugyan a kérdésről, de a döntést januárra napolták, mert számtalan kétely fogalmazódott meg a vizsgakötelezettséggel kapcsolatban.
A kerület ötfős ellenzéki frakciója alkotmányellenesnek tartja a javaslatot, mert az a megválasztott képviselők munkájához utólagosan kreálna feltételt. A képviselőcsoport tagja, Nemes Gábor hozzátette, szerintük a hivatal közigazgatási vizsgára kötelezett alkalmazottai és maga a jegyző felelős a törvényességért, és azért is, hogy segítse a sokféle foglalkozású képviselők munkáját. A vitát vélhetően kiélezte a jegyzőnek a javaslathoz fűzött magyarázata: „A képviselő a véleménye kifejtése során …tárgyilagos legyen, ne öncélú, folyamatosan kritizáló és akadékoskodó. Kívánatos továbbá, hogy tetteiért és az általa elmondottakért vállalja a felelősséget”. A jegyző úgy véli, a közigazgatási alapvizsga ehhez is hozzájárulna.
Az önkormányzati törvény jelenleg azt tartalmazza, hogy a kormányhivatal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével elektronikus úton biztosítja a felkészítő anyagot, amelyet 2020. február 29-ig kötelesek megnézni a megválasztott polgármesterek és képviselők, de ezt nem követi semmilyen számonkérés. A gyakorlatban csak azt tudják ellenőrizni, végigjátszotta-e az illető az internetes filmet, megválaszolta-e a feltett kérdéseket, de senki nem kéri számon, hogy ott ült-e végig a számítógép előtt.
Vannak olyan szakértői álláspontok, hogy már ez is „sérti a szabad mandátum elvét”, mert a hatalom a tananyagon és a hivatalán keresztül képes nyomást gyakorolni a képviselőre, ennek pedig már az elvi lehetősége is összeegyeztethetetlen a mandátummal. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) viszont kifejezetten üdvözölte a képzés bevezetését 2014-ben, sőt a szervezet főtitkára szerint is szükség lenne hosszabb felkészítésre. Gyergyák Ferenc azonban úgy látja, nem ugyanarra a tudásra van szüksége a hivatali dolgozóknak, mint a képviselőknek. Utóbbiaknak az önkormányzati igazgatás alapjai mellett főként konfliktuskezelési, tárgyalástechnikai ismeretek kellenének. Ugyanakkor a kötelező vizsgát nem tartja jó ötletnek, mert egy választott képviselő mandátuma attól nem szűnik meg, hogy nem ment el vizsgázni vagy megbukott.
Egyszerű ötletelésnek tartja a képviselők közigazgatási alapvizsgájának bevezetését Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere azt emelte ki, hogy nemcsak önkormányzati képviselő lehet valaki nyolc általánosnak megfelelő végzettséggel, hanem országgyűlési képviselő is, tehát ennyi erővel őket még nagyobb tananyagból kellene levizsgáztatni. Másrészt a nagyjából 11 ezer embernek egy komoly felkészítést és vizsgát ma nem is tudnának megszervezni – állította az elnök.
Újbuda alpolgármestere, Bakai-Nagy Zita úgy véli, egy hosszabb közigazgatási felkészítés minden új képviselőnek hasznos lenne, de a vizsgát legfeljebb az indulás feltételeként tudná elképzelni. Kecskés Balázs, Terézváros DK frakciójának vezetője is úgy látja: „Sokan, az élet sokféle területéről érkeznek a politika, a helyi közigazgatás világába, és nem feltétlenül vannak tisztában a helyi közösségek irányításának törvényi, jogszabályi hátterével”, de ezek tisztázására alkalmas a képzés, a közigazgatási alapvizsgára nincs szükség. Ha valaki már elindul egy választáson, megnyeri azt és beül egy testületbe, akkor igenis tartozik annyi felelősséggel nemcsak a választói, hanem saját maga felé is, hogy egy települési önkormányzat működésének jogi környezetével tisztában van, és alaposan felkészül az előtte álló öt évre – érvelt a VI. kerületi képviselő. A II. kerület szocialista képviselője, Besenyei Zsófia is szívesen tanulna, de a vizsgát ellenzi, mert – ahogy fogalmazott – a népképviseleti elven működő önkormányzatban azokat az állampolgárokat képviseli, akik őt megválasztották, „ismerve az akkori szaktudásomat; a választás napját így felfoghatjuk vizsgaként”.
Nem tudni, valóban továbbviszi-e januárban a XVI. kerület vezetése a kötelező vizsga tervét, de a Belügyminisztérium lapunknak küldött válasza alapján a javaslat ott elakad majd, mert a tárca álláspontja szerint a jelenlegi szabályok is biztosítják a képviselők felkészítését. Hozzátették: önként és saját költségén most is leteheti bármelyik polgármester vagy képviselő a közigazgatási alapvizsgát.
