Tudomány;kőkor;

2019-12-18 12:05:51

5700 éves „rágógumi” írta le egy kőkori nő külsejét

A nyírfakátrány-maradványból kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy egy sötét hajú és bőrű, kék szemű nő rágta, azt azonban a dán kutatók sem tudják, miért.

Egy 5700 éves „rágógumi” vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában. „Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genomot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont-, vagy fogmaradványból” – közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány társszerzője.

A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt. Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez – állapították meg a kutatók.

Azt azonban a kutatók nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában: esetleg ragasztóanyaggá akarta alakítani – hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta. Az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, de lehet hogy éhségét akarta elvenni, vagy csak egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált.

Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg – hangoztatta Theis Jensen, a tanulmány társszerzője.

A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t, ami igazolta a tudásukat arról, kik és miként éltek több mint ötezer éve a térségben.