Előfizetés

Elítélte az EP a „melegmentes” övezetek létrehozását

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.12.18. 14:16

Fotó: Beata Zawrzel / AFP
Magyarországot is a negatív példák között említi az európai parlamenti állásfoglalás, amely elítéli az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) személyekkel szembeni nyilvános megkülönböztetést és gyűlöletbeszédet, valamint az úgynevezett „LMBT-mentes övezetek” létrehozását Lengyelországban.
A szerdai szavazáson nagy többséggel jóváhagyott határozatba egy módosító indítvány megszavazásával került bele „az LMBTI-központok ellen több tagállamban, például Magyarországon elkövetett támadások”, illetve a Magyarországon is tapasztalható „homofób gyűlöletbeszéd” elítélése. Emlékezetes, hogy nyáron az Auróra közösségi házban, illetve egy belvárosi kávézóban történtek incidensek egy Pride-rendezvényen. Az állásfoglalás külön kitér arra, hogy 2019 eleje óta Lengyelországban több mint 80 esetben fordult elő, hogy régiók, járások vagy települések olyan határozatokat fogadtak el, amelyekkel „LMBTI-ideológiától” mentesnek nyilvánították magukat, illetve „regionális családjogi chartákat” fogadtak el, amelyek arra szólítják fel a helyi önkormányzatokat, hogy tartózkodjanak az LMBTI-személyek és közösségek bárminemű támogatásától. A parlament a jogaikat támadó összes döntés visszavonását követeli a lengyel hatóságoktól. Az EP-képviselők a határozatban aggodalmuknak adnak hangot, hogy az állam és az állami tisztviselők, valamint a politikusok Unió-szerte egyre több verbális támadást intéznek az LMBTI-személyek ellen. Véleményük szerint mind nagyobb teret nyer a velük szembeni nyilvános megkülönböztetés és gyűlöletbeszéd. Ezért felkérik az Európai Bizottságot és a kormányközi EU Tanácsot, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt vessenek be az unió értékekeket súlyosan sértő magatartás és cselekedetek megelőzésére és szankcionálására, a kötelezettségszegési eljárások indításától kezdve a 7. cikkelyes eljárás aktiválásáig. Emellett felkérik a Régiók Bizottságát, mint az unióbeli helyi és regionális hatóságok képviselőjét, hogy mérlegelje, milyen válaszlépések lehetségesek az „LMBT-ideológiától” mentes övezetek lengyelországi kialakítására. 

Megdőlt a napi melegrekord Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2019.12.18. 11:04

Fotó: SAEED KHAN / AFP
Délen 46,5 fok volt kedden, és még nincs vége a hőségnek.
A napi átlagos maximum-hőmérséklet 40,9 Celsius-fok volt szerte az országban kedden, de a szárazföld belsejében 45 foknál is többet mértek a nap legmelegebb időszakában. Az előző rekord 40,3 fok volt 2013 januárjának egyik napján.
Kedden a legmelegebb hely a dél-ausztráliai Ceduna volt, ahol 46,5 fok volt a maximum. A következő napokban a legforróbb hely valószínűleg a dél-ausztráliai Oodnadatta lesz, várható 47 fokos napi hőmérséklet-maximumával, illetve a délnyugati Oak Valley, 49 fokkal. Oodnadatta tartja az ország abszolút hőmérsékleti rekordját 50,7 fokkal.
Szerdán várhatóan még nagyobb lesz a hőség Ausztrália középső és déli részén, de azután valószínűleg enyhülés jön – közölte a szolgálat.
Az ország súlyos szárazsággal küzd – hasonlóval, mint az utóbbi két-három évben –, valamint bozóttüzekkel, amelyek az ország keleti részén kezdődtek az idei nyáron, de már pusztítanak a nyugati részen is.

Sokszínű Indiából forrongó Hindusztán

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2019.12.18. 09:30

Fotó: DIBYANGSHU SARKAR / AFP
A diszkriminatív állampolgársági törvény elfogadása miatt rég nem látott erőszakhullám söpört végig az országon. A zavargások már halálos áldozatokat is követeltek.
Néhány nap alatt egész Indiában elszabadultak az indulatok. Először a határmenti államokban törtek ki zavargások az állampolgársági törvény miatt, a hétvégére pedig már Újdelhiben is kiéleződött a hangulat. A főváros egyik egyetemén vasárnap diákok vonultak fel a jogszabály ellen, a biztonsági erők azonban betörtek a campus területére: könnygázzal árasztották el a könyvtárat, gumibotokkal ütötték-verték a fegyvertelen tüntetőket és nagyjából 100 diákot vettek átmenetileg őrizetbe. A brutális fellépés országszerte felháborította az egyetemistákat, a tiltakozások az ország több felsőoktatási intézményére is átterjedtek. Az erőszak is fokozódott – kedden a fővárosban ezrek csaptak össze a rohamrendőrökkel. A demonstrációkat a parlament által múlt héten elfogadott állampolgársági törvény módosítása robbantotta ki. A jogszabály lehetőséget biztosít a 2015 előtt illegálisan Indiába érkezett afganisztáni, bangladesi és pakisztáni vallási kisebbségek tagjainak az állampolgárság megszerzésére. Narendra Modi miniszterelnök szerint az új törvény az Indiára évszázadok óta jellemző testvériesség és az elfogadás kultúráját testesíti meg.  Csakhogy a jogszabály jelentős megszűri, hogy kik juthatnak állampolgársághoz: az Indiával szárazföldön határos hét ország közül kizárólag a három muszlim többségű ország vallási kisebbségeinek tagjai. Nem biztosít hasonló lehetőséget a Mianmarban hatóságilag üldözött, főként muszlim rohingyáknak, a Kínából menekült tibeti buddhistáknak, sem a Srí Lankából érkezett hindu tamiloknak. Az ellenzéki Nemzeti Kongreszus Párt ezért az ország világias berendezkedésével ellentétesnek tartja az új törvényt. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan már ma elkezdi vizsgálni, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető-e a jogszabály. Az iszlám vallási csoportok számára azonban az ügy jócskán túlmutat a múlt héten elfogadott törvényen. A jogszabály csak tovább erősítette aggodalmaikat, hogy a kormányzó, hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) az ország csaknem hetedét adó muszlim kisebbség kirekesztésére törekszik. Az elmúlt években több intézkedés is ebbe az irányba mutatott: a kormány az iszlám vallásra utaló helységneveket cserélt le, a történelemkönyvekben igyekezett háttérbe szorítani az indiai muszlim uralkodókat. A BJP tavaszi választáson aratott fölényes győzelmét követően Modi már jóval drasztikusabb lépést is tett: augusztusban felfüggesztette az egyetlen muszlim többségű tartomány, a vitatott hovatartozású Kasmír autonómiáját. A területen lekapcsolták az internet-hozzáférést, kijárási tilalmat rendeltek el, valamint politikai vezetőket tartóztattak le, a rendkívülinek mondott intézkedések pedig azóta is érvényben maradtak. Az indiai muszlimok számára az is nyugtalanító, hogy a kormányfő rendszeresen kettős beszédet alkalmaz: miközben a nagy nyilvánosságnak szánt nyilatkozataiban „békére, egységre és testvériségre” szólít fel, támogatói előtt alig leplezett módon szítja az indulatokat. Egy hétvégi kampánygyűlésen például úgy fogalmazott, hogy a „tüntetőket könnyedén fel lehet ismerni ruhájukról” – alighanem az muszlim vallási öltözékekre utalva. A tiltakozások kiindulópontjának számító határ menti államokban azonban egyáltalán nem vallási-, sokkal inkább etnikai színezete van a demonstrációknak. Asszámban például sokan attól tartanak, hogy a Bangladesből érkezett hindu vallású bengáliak tömegével kaphatnak állampolgárságot és kisebbségbe szoríthatják a helyieket.

Muszlim-ellenesség a régióban

Két Indiával szomszédos országban is kegyetlenül léptek fel a muszlim kisebbség tagjaival szemben. Az ENSZ szerint Mianmarban  a hadsereg népirtást követett el a jogfosztott rohingya népcsoport ellen. Kínában pedig tömegével zárták átnevelőtáborokba az ujgurokat.