A NER érdeke

Azokban a percekben, amikor a múlt héten kedden a magyar parlament a szégyenletes bírósági salátatörvényről szavazott, Brüsszelben az EU Tanácsa épp a magyarországi jogállamiság helyzetéről tartott meghallgatást az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében. A Kovács Zoltán twitterezéséről elhíresült zárt ülésen Didier Reynders igazságügyi EU-biztos az új salátatörvény egyes elemeit is kifogásolta. Azt, hogy a jövőben az alkotmánybírák - kérésükre - rendes bíróvá válhatnak, s ha mandátumuk lejár, beülhetnek a Kúriára ítélkezni, illetve azt is, hogy a salátatörvény lehetőséget teremt arra, hogy közhatalmi szervek is alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz.

Ugyanezen a napon, december 10-én, talán épp egyidőben a parlamenti szavazással és a brüsszeli meghallgatással, a Kúria vezetői - az elmúlt félévet értékelő tájékoztatójukon - nem láttak aggályosnak a salátatörvény e két, elsősorban a Kúriát érintő rendelkezését. És ugyanezen a napon, ezekben az ominózus percekben a magyar parlament Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé választotta Handó Tünde helyére. Ja, és majd' elfelejtettem, hogy - igaz, ellenzéki kezdeményezésre - ugyanezen a napon nyolcadik alkalommal módosították az alaptörvényt (kisbetűvel), mégpedig azért, hogy megszüntessék a hetedik módosítás által megteremtett önálló közigazgatási bíróságokat. (Hab a tortán, hogy a nyolcadik módosítás után az alaptörvény egységes szerkezetű szövege hiányosan jelent meg a Magyar Közlönyben: egy mondat kimaradt belőle. Persze a nyolc év alatt nyolc - jelentős - módosításon átesett alaptörvénynek egy ilyen hiba meg se kottyan.)

Nem csoda, hogy aznap, amikor ilyen igazságszolgáltatási nagyüzem folyt a Kossuth téren, egy másik baki is becsúszott: a salátatörvényhez módosító indítványként beadott bírói, illetve ügyészi béremelést mintegy kéttucatnyi fideszes képviselő "véletlenül" nem szavazta meg, pedig erre az új igazságügyi miniszter, Varga Judit - aki épp Brüsszelben védte a "boszorkányüldözésnek nevezhető politikailag motivált eljárásban" az ország jogállamiságát - személyesen tett ígéretet. Ám a NER résen volt, s Áder János személyében közbelépett. Az államfő visszaküldte a Háznak a salátatörvényt, s a héten a kormánypárti képviselők már nem tévesztették el a gombot. Igaz, a béremelés leginkább a vezetőknek kedvez, a bírói alapbér nem emelkedik, csak a különböző szorzók nőnek.

Mindenesetre ahhoz képest, hogy év elején még azt találgattuk, Patyi András vagy valaki más kerül a Közigazgatási Felsőbíróság élére, nagyot fordult a világ. Handót leléptették, az önálló közigazgatási bíróságok pedig mentek a levesbe. De a kormány nem tett le a bíróságok behódoltatásáról, amit a salátatörvény mellett Gulyás Gergely tegnapi, bíróságok elleni kirohanása is igazol. Már csak Márki-Zay Péternek kellene szólni, hogy a bírók általa belengetett "listázása" nem az igazságszolgáltatás függetlenségét, hanem a NER érdekeit szolgálja.