Fotó: BULENT KILIC / AFP

Vízierőmű miatt költöztetnek egy 12 ezer éves török várost (fotók)

A délnyugat-törökországi Hasankeyf ősi város a Tigris partján. A folyó által sziklába vájt, természetes barlangokat több ezer éve lakják, ezért a település kulturális örökségekben rendkívül gazdag. A közelben épül az Erdogan elnök által is támogatott Ilisu gát, aminek felduzzasztott vize elárasztja a város alacsonyabban fekvő részeit. A műemlékek egy részét és az érintett házak lakóit magasabbra költöztetik, de a kulturális örökség nagy része valószínűleg víz alá kerül.

Szerző

Megosztás
Hasankeyf barlanglakásaiban a 60-as évekig családok százai éltek, majd a lakókat modern épületekbe költöztették
Fotó: BULENT KILIC / AFP
A völgyzáró gát megépítését azzal indokolja a török kormányzat, hogy jelentősen javítja a főként kurdok lakta délkeleti országrész energiaellátását
Fotó: BULENT KILIC / AFP
A közel nyolcezer fős település lakói máig használják a barlangokat
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Több műemlék épületet elköltöztetnek a két kilométerre kialakított régészeti parkba
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Gyerekek fürdenek az épülő gát kifolyójánál
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Utolsó fügeszüret a költözés előtt
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Az óváros magasabban fekvő része, mögötte pedig az új városrész látszik
Fotó: Christine-Felice Röhrs / AFP
Az Ilisu gát Törökország második legnagyobb vízierőműve lesz
Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Zejnel bej 15. századi, mintegy 1100 tonna súlyú síremléke kerekeken gördül új helyére
Fotó: ILYAS AKENGIN / AFP
Hasankeyf városát megközelítőleg 12 ezer éve lakják
Fotó: BULENT KILIC / AFP
A mesterséges tó miatt közel 80 ezer embert kell kitelepíteni a völgyben és háromezer nomád családnak kell új legelők után néznie
Fotó: BULENT KILIC / AFP
A város temetőjét is elköltöztetik
Fotó: BULENT KILIC / AFP
A hatszáz éves El-Rizk mecset érkezik új helyére
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Az Ilisu gát építése a szomszédos Irakkal is konfliktust okoz. A Tigris ugyanis Irak területein át folyik tovább, ahol vize nélkülözhetetlen a sivatagos régiók számára
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Bár a tartományi kormányzó, Ahmet Deniz szerint az új Hasankeyfből valóságos turisztikai központot faragnak, helyi aktivisták aggódnak, hogy a város sajátos arculata örökre elvész
Fotó: YASIN AKGUL / AFP
A Tigris folyó partján fekvő Hasankeyf városában a letűnt civilizációk számos emléke fellelhető a római, a bizánci és az oszmán korszakból
Fotó: BULENT KILIC / AFP
Fotó: PETER PARKS / AFP or licensors

Szükségállapot lépett érvénybe Ausztráliában a bozóttüzek miatt - galéria

Ausztrália keleti részén október óta 2,7 millió hektárnyi bozót vált a lángok martalékává, összességében július vége óta hétezernél több tűzgócot regisztráltak, hat ember meghalt, és több mint harmincan megsérültek. Két hónapon belül már másodszorra hirdetnek szükségállapotot Új-Dél-Walesben. A szigetországban a héten másodszorra dőlt meg a melegrekord, az átlaghőmérséklet 41,9 fok volt.

Szerző

Megosztás
A délkelet-ausztráliai államban jelenleg több, mint száz helyen ég a bozót
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Glady Berejiklian, Új-Dél-Wales miniszterelnöke közölte, hogy a szükséghelyzet hét napig tart, és több várost is érint
Fotó: SAEED KHAN / AFP
A Gospers-hegyen és a környékén tomboló „megatűzben” több mint 370 ezer hektáros terület vált a lángok martalékává, több tucat épület és létesítmény semmisült meg
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Július óta több, mint hétszáz lakóház és 1500 közigazgatási vagy gazdasági épület vagy létesítmény égett le
Fotó: PETER PARKS / AFP
A szükséghelyzet kihirdetésével a regionális tűzoltó-parancsnokság vezetője saját hatáskörében rendelheti el az emberek azonnali kimenekítését, utakat zárhat le, vagy szüneteltetheti az áram-, a gáz- és vízszolgáltatást
Fotó: PETER PARKS / AFP
Sydneyt és Új-Dél-Wales állam egyes részeit hetek óta sűrű füst lepi el a térségben tomboló bozóttüzek tucatjai miatt, a légszennyezettség a 11-szerese volt az egészségügyi határértéknek
Fotó: WENDELL TEODORO / AFP
Üszkös faágakból épített karácsonyfával hívják fel a figyelmet önkéntesek a vöröskereszt bozóttüzek alatt végzett munkájára és adományokat is gyűjtenek a szevezetnek
Fotó: PETER PARKS / AFP
Klímatüntetést tartottak az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison irodájánál, hangsúlyozva, hogy a klímaváltozás egyik hatása a mostani szélsőséges szárazság és hűhullám
Fotó: WENDELL TEODORO / AFP
Egy tüntető hajléktalan koálkkal tiltakozik
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Jelenleg kb. 250 embert készülhet arra, hogy a rendkívüli helyzet miatt el kell hagynia otthonát
Fotó: PETER PARKS / AFP
Az új-dél-walesi regionális tűzoltó-parancsnokság Twitter-oldalán állandóan informálja a helyieket
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Jelenleg összesen 2500 tűzoltó dolgozik, közülük ketten súlyos égési sérülésekkel kerültek kórházba
Fotó: SAEED KHAN / AFP
Az elkövetkező napokban a legnagyobb gondot szerinte a szélsőséges szélviszonyok és a rendkívül magas hőmérséklet miatti kiszámíthatatlanság fogja jelenteni
Fotó: PETER PARKS / AFP
A szigetországban a héten másodszorra dőlt meg a melegrekord, az átlaghőmérséklet 41,9 fok volt
Fotó: PETER PARKS / AFP
Kedden a legmelegebb hely a dél-ausztráliai Ceduna volt, ahol 46,5 fok volt a maximum. A következő napokban a legforróbb hely valószínűleg a dél-ausztráliai Oodnadatta lesz, várható 47 fokos napi hőmérséklet-maximumával, illetve a délnyugati Oak Valley, 4
Fotó: LAUREN DAUPHIN / AFP
Fotó: NOEL CELIS / AFP

Befagyott folyó jegéből építik Kína leghíresebb időszakos látványosságát

Harbin Kína 10. legnagyobb és talán a leghidegebb városa, de nem erről híres, hanem a jégfesztiváljáról. A nemzetközi sajtó jégből faragott Didneylandhez hasonlítja, ám az évről évre folyamatosan növekvő jégvárost valamiből fel kell építeni. Ehhez hetek óta termelik a Harbint átszelő, vastagon befagyott Szonghua folyó jegét, amit aztán kamionokkal szállítanak a fesztivál helyszínére és színes palotákat építenek belőle.

Szerző

Megosztás
Az ötmilliós Harbint átszeli a Szonghua, mint Budapestet a Duna
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A jégvágók hajnalban kezdik a munkát
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A város a jégfesztivál miatt lett világszerte híres, ezért nem csoda, hogy sokan dolgoznak a látványosság megépítésén
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A megfelelő vastagságú jeget egyforma méretűre vágják
Fotó: NOEL CELIS / AFP
Míg Közép-Európában tombol a decemberi tavasz és a fagypontot csak éjszaka közelíti meg az idő, Harbinban nappal -20, éjszaka -25 fok van
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A Szonghua sokkal nagyobb hozamú, ám kevésbé szabályozott, mint a Duna, ezért lassabban folyik és akár harminc centi vastag jég is képződik rajta
Fotó: NOEL CELIS / AFP
Csak a szabályos jégtömböket használják fel
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A felvágott tömböket a partra vontatják
Fotó: NOEL CELIS / AFP
Több millió liter fagyott víz az építőanyag
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A jégvágók igazán kemény munkát végeznek, egész nap a -20 fokban, vízben tapicskolva
Fotó: NOEL CELIS / AFP
A fesztivál januárban nyit és a tavaszi olvadásokig tart
Fotó: NOEL CELIS / AFP