Előfizetés

Gyorsan fogynak a győri jelöltek az időközire

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2019.12.23. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Bár tízen vették fel az aláírásgyűjtő-íveket a január 26-i győri időközi polgármester-választásra, többségük számára úgy ért véget a megmérettetést, hogy az még igazából el sem kezdődött.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb, december 21-ei, esti adatai szerint ugyanis csupán négy jelöltnek sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges ötszáz támogató aláírást. Közülük pedig egyelőre csak ketten, Dézsi Csaba András kardiológus, a kormánypártok és Pollreisz Balázs, az MSZP helyi vezetője, az ellenzéki pártok közös jelöltje lett hivatalosan is induló. Pollreisz egyébként korábban azt mondta, csupán ők ketten tekinthetők komolyan vehető aspiránsnak, a többi nyolc polgármester-jelölt csak zavaró tényező. Hegyi Szabolcs, a győri Momentum vezetője lapunknak erre reagálva azt mondta, az utcákon rajtuk és a fideszes jelölt stábján kívül nem láttak senkit. Balla Jenő vállalkozó, az Összefogás Győrért nevezetű civil szervezet önkormányzati képviselője el is ismerte sajtótájékoztatóján, hogy az ötszáz szignó nem kopogtatásból, hanem a „társadalom minden szeletét képviselő” támogatóitól jött be. Balla sajtótájékoztatóján röviden beszélt a programjáról is, az egyik fontos dolog szerinte, hogy az autóipar lassulásban van, ezért Győrnek fel kell készülnie az Audi visszaesésére. Balla októberben is próbálkozott, nagyjából négy százalékot kapott. A negyedik jelölt, akinek sikerült leadnia 500 aláírást Hajnal János. Róla érdemes megemlíteni, hogy december 11-én Facebook-eseményt hoztak létre, amelynek címe az volt: Utazás Győrbe Hajnal János lakossági fórumára. A Nyugati téren volt a gyülekező, az esemény szerint egy ember vett részt az utazáson. Hajnal politikai céljai meglehetősen zavarosak, egy friss bejegyzése például így szól: „Sok az éhező, egyre több a beteg, az egészségtelen, sőt mérgező élelmiszerek, az elektroszmog, az 5G, a chemtrail és más okok miatt, és rengeteg ember utcára került a bankok kapzsisága folytán.” Mások mellett polgármester szeretett volna lenni a szélsőjobboldali Mi Hazánk ajánlásával Géber József, aki vőfélyként dolgozik, valamint Ábrahám Róbert fővárosi vlogger is. Ábrahám nem óvatoskodott: egyik programpontjában 2000 darab új Audit ígért a győrieknek. Az időközi választást azért kellett kitűzni, mert az október 13-án a szűken győztes Borkai Zsolt lemondott a polgármesterségről. Borkairól még a kampányban jöttek elő kompromittáló szexképek és videók, valamint korrupciós ügyekbe is keveredett. Először a Fideszből lépett ki, majd a polgármesterséget is feladta. Az ellenzék pártjai sokáig előválasztással akarták eldönteni ki legyen a közös jelölt. Az is kiderült, hogy a korábbi aspiráns, a DK-s Glázer Tímea nem indul. Nemcsak ő nem akarta megmérettetni magát, úgy tudjuk legalább öt embert kerestek meg előzőleg a pártok, amelyek végül Pollreisz Balázs mögött sorakoztak fel. A Fidesz is sokáig hezitált, és végül a Győrben jól ismert Dézsi Csaba András orvos mellett döntött a kormánypárt.

Híveknek ingyen parkolás

Advent és a szentmisék idejére ingyenes lesz a parkolás a győri székesegyház körül – legalábbis a híveknek. Az azonnali.hu szerint ezt Dézsi Csaba Andrásnak, a Fidesz győri polgármesterjelöltjének sikerült elérnie. Az ingyenes parkoláshoz a sekrestyében kell igazolást kérni.

Kellemetlen meglepetés a mentőknél: alaposan összement az év végi juttatás

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.12.23. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A szervezetnél volt, aki a várt 37 ezer forint helyett csak 4500-at kapott év végi juttatásként. Dühében vissza is utalta.
„Megbecsülést, ne alamizsnát!”; „Megint lenyúltak minket!” – néhány komment azoktól a mentőktől, akik a szokásos év végi, a kollektív szerződésben rögzített egyszeri 37 240 forint helyett mindössze néhány ezer forintot kaptak karácsony előtt. Egyikük, amikor meglátta, hogy mindössze 4500 forintja érkezett, visszautalta a pénzt a mentőszolgálatnak. A Népszava úgy tudja, a feszültség abból adódik, hogy szolgálatnál működő egyik szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) megtámadta a 2016. év végén megkötött kollektív szerződést. (A szervezetnél működik egy másik érdekvédelmi közösség is, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete.) Elsősorban az kifogásolta a MOMSZ, hogy nem vehettek részt a kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon. Kifogásuk nyomán, december 11-én a Kúria hatályon kívül helyezte a kollektív szerződést. A Kúria döntésével viszont a megállapodásban foglalt, fix összegben meghatározott több juttatás – így a munkaruha-mosatás, a cipőhasználat és bankszámla költségének térítése – is odaveszett. Kármentésként az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója úgy döntött: az eddig költségtérítésként utalt juttatást kifizetik munkabérként. Csakhogy mivel juttatás helyett munkabérként számfejtették az összeget, sokaktól nagyobb tételt vontak le. Így fordulhatott elő, hogy végül különböző összegek érkeztek a számlákra. Úgy tudjuk, volt akinek mindössze 2-3 ezret utaltak, és akadtak, akik a juttatásként várt összegnek csak a felét vagy háromnegyedét kapták meg. Lapunk kérdésére az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatósága azt írta: a Kúria döntésének időpontja miatt az idei év végi juttatásokat csak ,,hóközi kifizetésként” folyósíthatták, ez pedig befolyásolta a levonások mértékét. Ígérték viszont, hogy a következő hónapban kompenzálják az érintett dolgozókat. Az OMSZ tájékoztatása szerint a szervezet főállású munkavállalóinak bruttó 56 000 forintot számfejtettek, és 7963 főnek összesen nettó 262,3 millió forintot fizettek ki. Arra a kérdésünkre, hogy hány dolgozó küldte vissza a pénzt, azt válaszolták: egyetlen ilyen esetről van tudomásuk, az összeg az OMSZ számlájára került. Az OMSZ fontosnak tartotta leszögezni: továbbra is mindent megtesznek azért, hogy bajtársaikat ne érje veszteség a MOMSZ lépése miatt. Közölték: ha az érdekképviseletek konszenzusra jutnak a kollektív szerződés tartalmáról és közösen érdemi javaslatot tesznek, akkor a menedzsment kész tárgyalni. Ezzel együtt jelezték, a Kúria ítélete után is érvényes egy korábbi kollektív szerződés, de az abban foglalt juttatások az eddigieknél kisebbek. Az OMSZ ugyanakkor ígérte, hogy saját költségvetésének terhére az elkövetkező hónapokban is biztosítja majd a most érvénytelenné vált kollektív szerződésben rögzített járandóságokat.

A MOMSZ szerint az OMSZ a felelős

Cikkünk megjelenése után a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) kiadott egy közleményt, amelyben reagálnak az Országos Mentőszolgálat által tett kijelentésekre. Azt írják: "Hazugság, hogy a kollektív szerződés hatályon kívül helyezése miatt kaptak kevesebb pénzt a bajtársak a szokásos év végi 37 240 forintnál." Majd hozzáteszik: az év végi juttatások számfejtését már december 10-én elvégezte a Magyar Államkincstár, és a Kúria csak másnap, december 11-én helyezte hatályon kívül a kollektív szerződést. Ezek - és a logika szabályai - szerint tehát a Kúria döntésétől teljesen függetlenül kaptak kevesebb pénzt a mentősök, amiért a MOMSZ szerint egyedül az Országos Mentőszolgálat mint munkáltató a felelős. További részletek és előzmények ide kattintva olvashatók

Január közepére elkészülnek azzal a szövegtervezettel amivel már tárgyalóasztalhoz hívhatják a munkáltatót – kommentálta a történteket lapunknak Kusper Zsolt, a MOMSZ vezetője. Hozzátette: az új alkuban a dolgozók érdekeit szeretnék a mostaninál markánsabban megjeleníteni. Céljuk például, hogy a mosatási hozzájárulás mértéke igazodjon az új munkaruha mosására előírt speciális körülményeihez. Toma Lajos, a MÖSZ vezetője szerint a új kollektív szerződés hatályon kívül helyezése után megoldást kell találni arra is, hogy minél egyszerűbben el lehessen juttatni a mentőkhöz a 37 240 forintos költségtérítést. Ezen a jogcímen ugyanis az új adójogszabályok szerint a jövőben csak számla ellenében lehet azt kifizetni. Megjegyezte azt is, hogy kollektív szerződés megkötésére nem, csak a tárgyalására kötelezett a munkáltató. 

Karácsonykor sem állhatnak meg

A mentők karácsonykor is teljes készenlétben állnak, az ország 255 mentőállomásán ezerötszázan teljesítenek majd szolgálatot – közölte az Országos Mentőszolgálat. A mentőegységek ebben az időszakban a fővárosban általában naponta hatszáz, országszerte több mint kétezer esetben nyújtanak életmentő segítséget. MTI

Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.22. 21:03
Oberlander Báruch és Tóth József, a XIII. kerület polgármestere meggyújtja az első hanukagyertyát
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ma van a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka első napja.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy hanuka ünnepén nem elég emlékezni, cselekedni is kell: meg kell gyújtani a gyertyát - írja az MTI. Harminc éve nem lehet kérdés, hogy a magyar zsidóságnak is megadatik a szabadság, hogy megülje ünnepeit és megélje identitását. "A kérdés most csak az, hogy mi élünk-e a szabadság adta lehetőséggel, meggyújtjuk-e a hanukai lángokat, és megéljük-e az identitásunkat" - fogalmazott Köves Slomó. Kiemelte: "hanukakor a csodára emlékezünk, arra, hogy ha elég erősek vagyunk az identitásunkban, ha elég biztosak vagyunk a hitünkben, akkor a túlerővel szemben is képesek vagyunk győzni". Az ünnep "fontos üzenete, hogy az értékeinket és az identitásunkat csak akkor tudjuk megőrizni és megünnepelni, ha "cselekvéssel meg is éljük azokat" - hangoztatta a vezető rabbi. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta: "Budapest egy sokszínű város, és mi büszkék vagyunk erre a sokszínűségre, mert látjuk a sokszínűségben rejlő erőt". A hanuka lángjai hirdessék, hogy Budapest elfogadó, szolidáris város, a tudás és a szabadság városa - tette hozzá. Azt is mondta: ez az este nemcsak az első hanukai gyertya gyújtásának ideje, hanem egyben a téli napforduló, az év legsötétebb napja is. "Mostantól kezdve, ahogy estéről estére lobbannak fel a hanukia lángjai, úgy rövidülnek az éjszakák, és úgy győzi le a fényesség a sötétséget".
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija (k) táncol az első hanukagyertya meggyújtása után a nyolcnapos zsidó vallási ünnep, a hanuka előestéjén a Nyugati téren
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az, hogy ez a hanukia nincs négy fal közé bezárva, hanem a "szabadban áll", fontos jelképe az ünnepnek és a szabadságnak. "Égjen ma ez a láng a vallás szabadságáért, és égjen a kultúra az oktatás és a tudomány szabadságáért is - tette hozzá Tüttő Kata. A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".