Fejeket akar Orbán a kudarcos önkormányzati választások miatt

Lapértesülés szerint legalább 20 választókerület elnöke kerülhet lapátra, a Fidesz vezetése személycserékkel erősítene a 2022-es megmérettetés előtt.

Orbán Viktor nem akarja büntetlenül hagyni az októberi önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségeket. A 24.hu információja szerint a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek élén lecserélik az elnököt.

A Fidesz szervezete ugyanis régóta az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.

Borkaival takaróznak, Orbánnak ez nem elég

A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbik támogatóit összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós és szexbotránya.

A hírportál értesülései szerint a kormányfő, aki egyben a Fidesz elnöke, nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal.

A belső elemzések után Orbán és a pártvezetés egy része is úgy véli, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es parlamenti választásra csökkentsék a mostanihoz hasonló „kellemetlen meglepetések” kockázatát.

Elköszönhetnek Boldogtól, Simonkától is

A választókerületi elnökök cseréjénél nem csak a 2018-as eredmény meg az idei önkormányzati választás mérlege lehet döntő, hanem a személyes szimpátia vagy ellenszenv, illetve az országos politikában nyújtott teljesítmény is. Meg persze az is, ha egy képviselőt büntetőeljárás alá vonnak: 2018-ban ezért nem indulhatott újra az akkor még csak megvádolt (azóta négy év szabadságvesztésre ítélt) Mengyi Roland, és nem kizárt, hogy ez a sors vár a dél-békési Simonka Györgyre is, akire korrupció miatt nyolcéves börtönbüntetést kért a 850 milliós vagyonelkobzás mellett az ügyészség.

Simonka – bár szoros versenyben győzött – már tavaly is a kormányoldal legrosszabbul teljesítő egyéni jelöltje volt, ha azt nézzük, hogy hány százalékot szereztek az egyes választókerületekben a kormánypárti indulók, és mennyit ugyanott a Fidesz-KDNP listája. Az orosházi körzetben a politikus 43,15 százalékot gyűjtött, míg listán 46,55 százalékot kapott a kormányoldal, ez 3,4 százalékpontos különbség, több – legalábbis negatív irányban – mint bármelyik másik választókerületben. (A fideszes jelöltek nagyjából fele kevesebb mint egy százalékponttal kapott több vagy kevesebb szavazatot, mint a kormánypárti pártszövetség, kiugróan jól teljesített ugyanakkor például Bencsik János, aki négy százalékpontot „vert” pártjára Tatabányán, ahol a polgármester-választást most ősszel már el is bukta a jobboldal.)

Simonkáéhoz hasonló a helyzete Boldog Istvánnak is, leszámítva, hogy ő még nincs büntetőeljárás alatt, csupán a jobbkezét, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét tartóztatták le. Boldog is alig négy százalékpontos előnnyel verte jobbikos riválisát tavaly tavasszal, ahogy Simonka, másfél százalékkal rosszabbul szerepelt a törökszentmiklósi körzetben, mint a pártja, és nem lehet mérget venni arra, hogy hozzá nem kopogtat be az ügyészség az uniós pályázatok elcsalása miatt indult eljárásban.

Az eljárások alakulásától függetlenül Simonka és Boldog így aligha lesz ott a 2022-es indulók között. A többiek közül elsősorban azoknak inog a pozíciójuk, akikről a vezetésben úgy látják, a 2018-as országgyűlési voksolás és a körzetükben található települések polgármester-választási eredményei nem meggyőzőek.

A 24.hu teljes cikkét ide kattintva olvashatják el.