Fejeket akar Orbán a kudarcos önkormányzati választások miatt

Publikálás dátuma
2019.12.23. 08:13

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Lapértesülés szerint legalább 20 választókerület elnöke kerülhet lapátra, a Fidesz vezetése személycserékkel erősítene a 2022-es megmérettetés előtt.
Orbán Viktor nem akarja büntetlenül hagyni az októberi önkormányzati választáson elszenvedett fideszes vereségeket. A 24.hu információja szerint a vártnál rosszabb eredmény miatt terítéken van, hogy a gyengén teljesítő választókerületek élén lecserélik az elnököt.  A Fidesz szervezete ugyanis régóta az egyéni választókerületekre épül, így az önkormányzati választási eredményekért is a szinte kivétel nélkül parlamenti képviselőként dolgozó választókerületi elnökök felelnek, kinevezésükről a pártelnök dönt.
Október 13-án pedig a kormánypárt jelöltjei nemcsak a budapesti kerületek zömében és tíz megyei jogú városban, hanem országosan több mint hatvan nagyobb településen maradtak alul ellenzéki polgármesterjelöltekkel szemben. A kormányoldalnak hosszú idő után először kellett szembesülnie azzal, hogy nincs egyedül a pályán.

Borkaival takaróznak, Orbánnak ez nem elég

A pártkommunikáció többnyire arra szorítkozott magyarázatképpen, hogy a kampánycsapat minden tőle telhetőt megtett, sikerült is több embert mozgósítani, mint korábban, de nem számoltak azzal, hogy a baloldaliakat, liberálisokat és a Jobbik támogatóit összehozza az ellenzéki egység, meg azzal sem, hogy mekkora kárt okoz Borkai Zsolt a választás előtti napokban kitört korrupciós és szexbotránya. A hírportál értesülései szerint a kormányfő, aki egyben a Fidesz elnöke, nem elégedett ezekkel a magyarázatokkal. A belső elemzések után Orbán és a pártvezetés egy része is úgy véli, személyi változások is szükségesek ahhoz, hogy a 2022-es parlamenti választásra csökkentsék a mostanihoz hasonló „kellemetlen meglepetések” kockázatát.
A lap szerint a Fidesz vezetése 15-20 választókerület esetében látja úgy, hogy az elnök eddigi teljesítménye nagy valószínűséggel nem elég a szűk két és fél év múlva esedékes országgyűlési választás megnyeréséhez, ha egy az egy ellen kell összecsapnia a közös ellenzéki jelölttel.

Elköszönhetnek Boldogtól, Simonkától is

A választókerületi elnökök cseréjénél nem csak a 2018-as eredmény meg az idei önkormányzati választás mérlege lehet döntő, hanem a személyes szimpátia vagy ellenszenv, illetve az országos politikában nyújtott teljesítmény is. Meg persze az is, ha egy képviselőt büntetőeljárás alá vonnak: 2018-ban ezért nem indulhatott újra az akkor még csak megvádolt (azóta négy év szabadságvesztésre ítélt) Mengyi Roland, és nem kizárt, hogy ez a sors vár a dél-békési Simonka Györgyre is, akire korrupció miatt nyolcéves börtönbüntetést kért a 850 milliós vagyonelkobzás mellett az ügyészség.    Simonka – bár szoros versenyben győzött – már tavaly is a kormányoldal legrosszabbul teljesítő egyéni jelöltje volt, ha azt nézzük, hogy hány százalékot szereztek az egyes választókerületekben a kormánypárti indulók, és mennyit ugyanott a Fidesz-KDNP listája. Az orosházi körzetben a politikus 43,15 százalékot gyűjtött, míg listán 46,55 százalékot kapott a kormányoldal, ez 3,4 százalékpontos különbség, több – legalábbis negatív irányban – mint bármelyik másik választókerületben. (A fideszes jelöltek nagyjából fele kevesebb mint egy százalékponttal kapott több vagy kevesebb szavazatot, mint a kormánypárti pártszövetség, kiugróan jól teljesített ugyanakkor például Bencsik János, aki négy százalékpontot „vert” pártjára Tatabányán, ahol a polgármester-választást most ősszel már el is bukta a jobboldal.) Simonkáéhoz hasonló a helyzete Boldog Istvánnak is, leszámítva, hogy ő még nincs büntetőeljárás alatt, csupán a jobbkezét, a megyei közgyűlés korábbi fideszes alelnökét tartóztatták le. Boldog is alig négy százalékpontos előnnyel verte jobbikos riválisát tavaly tavasszal, ahogy Simonka, másfél százalékkal rosszabbul szerepelt a törökszentmiklósi körzetben, mint a pártja, és nem lehet mérget venni arra, hogy hozzá nem kopogtat be az ügyészség az uniós pályázatok elcsalása miatt indult eljárásban. Az eljárások alakulásától függetlenül Simonka és Boldog így aligha lesz ott a 2022-es indulók között. A többiek közül elsősorban azoknak inog a pozíciójuk, akikről a vezetésben úgy látják, a 2018-as országgyűlési voksolás és a körzetükben található települések polgármester-választási eredményei nem meggyőzőek.
A 24.hu  teljes cikkét ide kattintva olvashatják el.
Szerző

Úton az ítélkezési populizmus felé

Publikálás dátuma
2019.12.23. 08:00

Fotó: PAVEL BOGOLEPOV / NÉPSZAVA
Nem újdonság, de egyre gyakoribb: bírósági ítéleteket használ ki a kormány, hogy igazságügyi politikája támogatást kapjon.
– A konkrét ügyek másodlagosak. Az, hogy tragédiák történnek és a közvélemény érdeklődik vagy felhorgad, amikor egy-egy bírói döntésre irányul a figyelem, csak apropót szolgáltat arra, hogy egy populista büntető- vagy inkább igazságügyi politika támogatást kapjon. A büntetéspárti társadalmi közérzületre mindig lehet számítani, ha súlyos bűncselekmény történik – nyilatkozta lapunknak Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a konkrét győri gyerekgyilkossági ügyben valóban történtek intézményes hibák, de ezek nem önmagukból a bírói ítéletek enyheségéből, hanem a családvédelmi rendszer gyengeségéből következtek. Általánosságban is igaz, tette hozzá, hogy ezekben az ügyekben nem a bírói ítéletekkel van a probléma.
A kormánypárti sajtó által feldobott Szeviép-ügyről is úgy vélekedett, hogy a politika gátlástalanul kihasználja a bírósági ítéleteket. Az adott ügyben azt akarják láttatni Fleck szerint, hogy a bírói kar valamilyen politikai vagy gazdasági erő kezében van, és ezért kell a politikának közbeavatkoznia. Minden ilyen esetben valamilyen hatalmi, politikai "közbeavatkozást" akarnak legitimálni. Kérdésünkre azt mondta, nem véletlenül keverik össze a Szeviép-ügyben a bírói összeférhetetlenség és az elfogultság fogalmát, hiszen az összeférhetetlenség a bírói tisztségre általában vonatkozik és szigorúan szabályozott, míg az elfogultság egy adott ügyből, perből való kizárást jelent. Megkérdeztük azt is, hogy vajon a bírói illetményemelés kérdését is "zsarolásra", a hozzá hű bírák jutalmazásra használja-e a kormány. Fleck azt mondta: a bírói fizetések kényszerű módon mindenhol a kormányzat kezében vannak, de általában megvannak a megfelelő garanciák, hogy ezzel ne éljenek vissza, ne használják politikai zsarolásra, jutalmazásra. Idehaza évek óta politikai mezőbe helyezik a béremelést, azt sugallva, hogy valamit várunk érte. De van egy bírákat megosztó szerepe is, hiszen a mostani fizetésemelés elképesztően igazságtalan: a Kúria tanácselnökei nagyon sokszor jobban járnak, mint az alacsonyabb szinten ítélkező bírák, ami komoly feszültségeket kelt. Ráadásul a kormány ugyanazzal a kezével hirtelen kötelezővé teszi a bíróságok számára a kúriai ítéletek követését, és megtiltja az ettől való eltérést – utalt Fleck a nemrég elfogadott igazságügyi salátatörvény rendelkezésére. Ez egy komplex játék, s csak kapóra jött a győri gyilkosság, hogy az alsóbb szinteken egy kicsit szorítsanak. Ezért is kérték a konkrét ügyben rögtön a Kúriát jogegységre. Ezek a lépések összefüggenek, a Kúriát jól megfizetik, de cserébe politikai szolgálatot kérnek, miközben az alsóbb szinteken lévő bírókat megfeddik és félelemben tartják. 
Az igazságszolgáltatást ért kormányzati támadások Fleck szerint ezzel nem értek véget. Utalt a lengyel bíróságok helyzetére, ahol most épp a fegyelmi szabályzatot szigorították elképesztő módon. Mint mondta, a következő itthoni lépés az lesz, hogy fegyelmivel szankcionálják azt a bírót, aki el akar térni a Kúria jogegységi döntéseitől, vagy kritizálja a bírósági vezetők kinevezését. Amikor mindennek a következményei megjelennek a bírói ítéletekben is, azt ítélkezési populizmusnak nevezzük, s ez politikai forrásból származik – tette hozzá Fleck Zoltán. Nem annyira jogszabályokban jelennek meg ezek az elvárások, hiszen a Btk.-t nemrég szigorították, az egyes bírói döntéseket, a bírói autonómiát kezdik inkább ki.
A bírói pártatlanságba vetett hitet aláássa a Szeviép-ügyben hozott ítélet – mondta Gulyás Gergely, aki szerint öt pontban merül fel az összeférhetetlenség gyanúja az ügyben. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, ha igazak a sajtóban megjelent információk, akkor durva, akár a büntetőjogi felelősségig terjedő összeférhetetlenség állhat fenn a Szegedi Törvényszék esetében, amely másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottait. Gulyás Gergely szerint az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) kell választ adnia a szegedi igazságszolgáltatás pártatlanságát fenyegető komoly kockázatok miatt.
A miniszter az MTI tudósítása szerint kérdésre válaszolva az esettől függetlenül indokoltnak és helyesnek nevezte a bírák fizetésemelését, mivel bérezésük jelenleg az uniós rangsor végén található. A kérdést feltevő PestiSrácok tudósítása szerint azonban ettől némileg eltér. Gulyás a portál szerint úgy fogalmazott: "azzal kellett szembesülniük, hogy ha bármilyen területen a kormány a béremelésekről dönt, azt rendszerint széleskörű támogatás övezi, ez alól sajnálatosan kivételt képeznek a bírói béremelések. (...) Az mégsem jó, ha egy hatalmi ág és a társadalom között ilyen a viszony. Ha van egy hatalmi ág, amelynek a függetlenség a legfőbb értéke, és a társadalom bizalmát és megbecsülését mégsem olyan mértékben élvezi, ahogy az elvárható lenne." Gulyás szerint sajnálatos módon éppen az ilyen napvilágot látott ügyek rendítik meg a bizalmat a különben indokolt béremelés szükségességében.
A kancelláriaminiszter azt is mondta, a bírák pártatlanságába vetett bizalom a jogállam egyik alapköve, ami ugyanakkor nem ok arra, hogy bírákat listázzanak, mint ahogy azt a hódmezővásárhelyi polgármester teszi. Márki-Zay Péter a Transparency International decemberi rendezvényén arról beszélt: "Ma, ebben a bírósági rendszerben nagyjából attól függ, ki milyen ítéletet kap, hogy melyik bíróságon tárgyalják az ügyét. (…) Majd a vérbiró.hu-t elindítjuk, és előbb-utóbb elszégyellik magukat." A polgármester ötletét egyebek között a Magyar Helsinki Bizottság nevezte elfogadhatatlannak, veszélyesnek és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalomra nézve károsnak.
Szerző
Témák
bíróságok

Tragédia: meghalt a Mészöly Focisuli 13 éves játékosa

Publikálás dátuma
2019.12.23. 07:47

Fotó: Michčle Constantini / AFP/PhotoAlto
Porubcsánszki Dániel szombaton, otthonában vesztette életét.
A Mészöly Focisuli Facebook-oldalán jelent meg a megrendítő hír: 13 éves korában elhunyt a játékosuk, Porubcsánszki Dániel, aki 2012 óta sportolt az egyesületben – írja a bejegyzést megtaláló Blikk.  „Az eset felfoghatatlan, iszonyatos űrt hagyott maga után a kisfiú, akit soha nem fogunk feledni. Osztozunk a család mérhetetlen gyászában, a Mészöly Focisuli SE minden dolgozója, játékosa és tagja nevében rójuk le tiszteletünket” - búcsúzik a tehetséges tanítványtól az iskola.
 A gyermek halálának körülményeiről csak annyit lehet tudni, hogy otthonában vesztette életét szombaton. 
Szerző