A szélsőjobbra utalva

Teljesen nyílt a horvát elnökválasztás második fordulója. Ám az első körben az élen végzett Zoran Milanovicnak az ördöggel is cimborálnia kell a diadalhoz.

Két kérdés merül a horvát elnökválasztás első fordulója után. Az egyik az, hogy az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, az első helyen végzett Zoran Milanovic 29,5 százaléka elég lesz-e a január 5-én esedékes második fordulóban a végső győzelemhez. A másik pedig az, mit eredményez a jobboldali kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) válsága, s a mérsékelt Andrej Plenkovic miniszterelnök kerül-e ki győztesen a csatározásokból. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jobboldal, illetve a HDZ megosztottságának legnagyobb nyertese Milanovic, aki elsődlegesen ennek köszönhette azt, hogy első helyen végzett a vasárnapi voksoláson, no és annak, hogy még a hivatalban lévő államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic híveit is meglepte, hogy kiélezett helyzetben pártfogoltjuk hibát hibára halmoz. Emiatt, bárhogy végződjék is a második forduló, Grabar-Kitarovic, vagy ahogy a horvát sajtó emlegeti, KGK számára mindenképpen csalósással zárul a mostani elnökválasztás, hiszen kiderült róla: olyan politikus, aki ceremoniális feladatokon túl másra kevéssé alkalmas, illetve az Andrej Plenkovic kormányfő kabinetjét ért bírálatai (hiába tartozik egy politikai blokkhoz a miniszterelnökhöz, jobbról támadta őt) hiteltelenek.

Ettől függetlenül a második fordulóban látszólag Grabar-Kitarovic az esélyesebb, mert az általa szerzett mintegy 27 százalék és a harmadik helyen végzett szélsőjobbldali jelöltre, Miroslav Skoróra leadott 24 százalék már elég a győzelemhez. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű. Feltételezések szerint Grabar-Kitarovicot az ultajobbosok egy része annyira megveti, hogy inkább távolmaradnak a szavazástól, vagy akár Milanovicra adják a voksukat. Bármilyen paradox is, a volt miniszterelnöknek akkor van esélye, ha a szélsőjobb szavazói közül jónéhányan rá adják a voksukat. Mint a Jutarnji List írja, ebben segítségére lehet a befolyásos műsorvezető, Velimir Bujanec, aki a kampányban Skorót segítette, méghozzá igen hatékonyan. Csakhogy amennyiben a szélsőjobb néhány alakja a két forduló között Milanovic szekerét tolja, akkor a volt kormányfő elveszítheti centrista szavazóinak egy részét. Ördögi kör.

A HRejting legutóbbi, két nappal az elnökválasztást megelőzően közölt felmérése azt mutatta, hogy a jelenlegi elnökasszony 52-48 arányban legyőzné Milanovicot a második körben, ezt azonban nem szabad készpénznek venni. Egyrészt azért, mert ez az iroda alulmérte a szociáldemokrata politikust, másrészt, mert a vasárnapi voksolás után megindulhat a győzteshez húzás folyamata. Harmadrészt a közvélemény-kutatások egytől egyig azt mutatták, hogy Grabar-Kitarovic népszerűsége a voksolás közeledtével folyamatosan csökkent, ami elsősorban katasztrofális kampányára vezethető vissza. Semmi sem garantálja azt, hogy ezt a folyamatot az ő szempontjából balul első forduló megállítja majd.

Andrej Plenkovic miniszterelnök számára drámai következményekkel járt volna a jövőre esedékes parlamenti választás előtt, ha Skoro kerül a második körbe. Az egykori zenész, a Croatia Records zenei kiadó igazgatójának esetleges megerősödése, aki sokáig a HDZ tagja volt, ugyanis a kormánypárton belül is megerősítette volna a szélsőséges szárnyat, ami Plenkovic háttérbe szorítását is eredményezhette volna. A miniszterelnöknek rengeteget kell csatároznia a radikális jobboldali szárnnyal. Skoro második helye, illetve Grabar-Kitarovic meggyengülése azonban azért jó hír a kormányfőnek, mert így sokan kénytelenek belátni: az általa követett mérsékelt irányvonalnak nincs alternatívája, a párt megosztására irányuló törekvések drámai következményekkel járnak a HDZ jövője szempontjából.