Előfizetés

Idén odacsapott a munkásököl, de jövőre jóval kiszolgáltatottabbak lehetnek a melósok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.25. 09:34

Fotó: Vajda János / MTI
A vendégmunkásokkal letört bérek, az automatizálás és a csökkenő kereslet miatt egyre nehezebben érvényesíthetik érdekeiket a munkavállalók.
Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt, írja  a portfolio.hu. Például januárban leállt a termelés az Audi győri gyárában, miután a szakszervezetek nem fogadták el a vállalat bérajánlását. Az egyhetes munkabeszüntetés végére megállapodtak a felek, végül 18 százalékos, de legalább 75 ezer forintos emelést tudtak kiharcolni a dolgozók. Az Audiban látott sztrájk sikerén felbuzdulva több más, feldolgozóipari és kereskedelmi cégnél (pl. Hankook, Metro, Chinoin, Tesco) is tartottak munkabeszüntetést a dolgozók, akiknek jobbára sikerült nagyobb béremelést kiharcolniuk, mint amit a munkáltató tervezett. A sztrájkok azért lehettek sikeresek, mert a magyar gazdaságot tavaly és az idei év elején soha nem látott munkaerőhiány (200-300 ezer ember kellett volna pluszban) jellemezte, olyannyira, hogy a vállalatok érdemben csökkentették a felvételi kritériumokat is, amelynek következtében a közfoglalkoztatottak egy része képes volt elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Azonban az idei év közepén egyértelmű fordulat következet be, elkezdett csökkenni a betöltetlen álláshelyek száma, és a felmérések is azt mutatták, hogy az év második felében már kevesebb cég gondolt azt, hogy a termelésnövekedésének fő korlátja a munkaerőhiány. Például azért, mert a cégek a kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak, továbbá az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kevesebb élőmunkára van szükségük, illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszférába külföldről (főként keletről). Mindez rontja a munkavállalók alkupozícióját, vagyis hamarosan véget érhet a „dolgozók aranykora”. Persze egyes ágazatokban és munkakörökben még könnyen lehet, hogy a munkaerőhiány még erősödik is, azonban a gazdaság egészét tekintve nem lesz így.

Teljes erővel rákapcsolt az év végi állami pénzszórás

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2019.12.24. 08:00

Fotó: Róka László / MTI
Ezidáig már kétszázmilliárd forintot osztott ki kormány az el nem költött költségvetési pénzekből. A két ünnep között újabb pénzeső jöhet.
Az év utolsó napjaiban várhatóan több száz milliárd forintot fog kiszórni a költségvetésből a kormány. Az idei év jól alakult, a várakozáson felüli növekedésnek köszönhetően az adóbevételek – a jegybank számításai szerint – mintegy 360 milliárd forinttal, a GDP 0,8 százalékával haladják meg a terveket. Ezen felül jelentős uniós támogatás is befolyt a költségvetésbe, így változatlan hiánycélok mellett több száz milliárd forintos mozgástere keletkezik a kormánynak, amit akár  a hiány és az adósság csökkentésre is felhasználhatna, de olyan tételeket is finanszírozhat, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a költségvetésben. A kormány az elmúlt években, amikor a tervezetnél kedvezőbb volt költségvetési mozgástér, mindig a költekezést választotta. Tavaly néhány jól irányzott kormányhatározattal így szórt ki félezer milliárd forintot a karácsony és szilveszter között jellemzően sport és egyházi szervezeteknek. Idén is hajlik a kormány az év végi költekezésre, de nem csak a sportra és az egyházaknak jut pénz. A költekezésre utalt már a Pénzügyminisztérium hónapról, hónapra érkező közleménye, amelyben leszögezték, hogy hiába a 300-400 milliárd forintnyi költségvetési pluszbevétel, ők azt nem a hiány csökkentésre fordítják majd. Az első nagyobb csomagról még november végén döntött a kabinet, akkor mintegy 53 milliárd forintot csoportosított át olyan célokra, amelyek eredetileg nem szerepeltek a költségvetési törvényben. Az akkori döntés még az év közben kialakult lyukak betömködésre is figyelt: így jutott 15,8 milliárd forint az autóbuszos közlekedési cégek többlettámogatására, 3,4 milliárd a közmédia finanszírozására. Az egyházak akkor sem maradtak ki a költségvetési áldásból, több soron összesen szűk egymilliárdot kaptak. De jutott újabb kétmilliárd forint a 2021-es vadászati világkiállítás előkészítésre, így erre a célra csak idén már ötmilliárdot költenek. Az idei  költségvetésben nem tervezték meg a februárban bejelentett, júliusban elindult a családpolitikai intézkedéseket, ezért november végén összesen plusz 8,9 milliárd forintot szavazott meg a kormány a nagycsaládosok autótámogatásra, illetve a babaváró-hitelekkel kapcsolatos kiadásokra a kormány. Ezen költésekhez képest már csak aprópénz az a kétmilliárd forint plusz, amely a kormányzati propagandára jutott. A kormány döntött a kórházak adósságának részbeni átvállalásáról, ám a közel 80 milliárdos adósságállománynak csak az a felét fizeti ki a kormány, igaz ad további 36 milliárdot fejlesztésekre – így összesen 79 milliárdot költenek erre a célra. Ugyanekkor született döntés arról is, hogy a Közbeszerzési Főigazgatóság kétmilliárdos többlettámogatást kap – ezt a pénzt a fővárosi kormányablakoktól vonták el, illetve 3,1 milliárd forintot csoportosították át három magánkézben lévő meddőségi centrum államosításra is. A hét végén újabb 64 milliárdos átcsoportosításról jött hír: a Magyar Közlönyben megjelent határozatok szerint a különféle maradványokból 16 milliárd forintot kapnak a Volánok a működésükre, míg a MÁV-ot az utolsó napokra 8 milliárd forinttal támogatta meg a kormány, vélhetően így lesz idén nyereséges a cég. A MTVA televíziós filmek készítésére újabb 3,5 milliárdot kapott, de jutott a 4,7 milliárd forint a „kiemelt sportegyesületek” támogatásra is. Az év végi költségvetési maradványokból a legritkább esetben jut oktatásra, a mostani kivétel, ugyanis –  az immár az ITM felügyelete alá tartozó – egyetemek a működtetési kiadásaikra összesen 12 milliárdot kaptak, igaz a nagyobb egyetemi klinikák tartozása eléri ezt az összeget. Nagyobb, 7,5 milliárdos plusztámogatást kapott a Magyar Honvédség is – közelebbről meg nem nevezett dologi kiadásokra.  Eddig összesen 200 milliárdnyi pluszbevétel elköltésről döntött a kormány, a két ünnep közötti munkanapokon újabb, hasonló összegről szóló kormányhatározatok publikálása várható. Így akár 400 milliárd forintot is elkölthet a kormány, miközben a hiány ezer milliárdon teljesül, azaz a deficit lényegesen alacsonyabb is lehetne pontosabb költségvetési tervezéssel. 

Máris átírják a 2020-as büdzsét

 Bár elvileg a költségvetés egy törvény – így azt csak a parlament módosíthatná, ezzel szemben a kormány szemrebbenés nélkül csoportosít át milliárdokat egyszerű kormányhatározatokkal. Azonban még el sem kezdődött 2020, máris 4,7 milliárd forinttal csökkentette a közmunkaprogramra megszavazott keretet, és a pénzt a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség beszerzéseire fordítják. A TEK ebből 767 millió forintot, a rendőrség pedig 3,9 milliárdot kap a közelebbről meg nem nevezett a „2020. évben megrendezésre kerülő különféle rendezvények rendészeti biztosításához”.  

Frissítés: Az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az alábbi helyreigazító közlemény közzétételét kérte lapunktól. „Sajtóhelyreigazítás: a 2019. december 24-én megjelent »Teljes erővel rákapcsolt az év végi állami pénzszórás« cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a közmédia illetve az MTVA 2019 novemberben 3,4 milliárd forintot majd 2019 decemberben újabb 3,5 milliárd forintot kapott, ezzel szemben a valóság az, hogy a Televíziós Film Mecenatúra program működtetését – a médiatörvény 2019. augusztus 1-től hatályos rendelkezései alapján – nem az MTVA illetve közmédia látja el.” 

Változatlan káosz a kukaholdingnál

M. I.
Publikálás dátuma
2019.12.23. 17:52

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Idén 26 milliárd forint közpénzt igényelt a vitatott tevékenységű és kusza nyilvántartású állami kukaholding működőképességének fenntartása.
Ismét komoly számviteli bűvészmutatványokat sejtet a szemétszámlák beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., közkeletű nevén a kukaholding több mint fél év késéssel, december 19-én leadott 2018-as üzleti beszámolója. Bátor pénzügyi műveletekre utal például, hogy míg a tavalyi eredmény már plusz 624 millió forintra jött ki, addig a saját tőke mínusz 3,7 milliárdról mínusz 23 milliárd forintra zuhant. Ráadásul, bár a mű tavaly is csak december 5-ére készült el, annak adatait idén teljesen újra kellett számolni, így a 2017-re jelentett eredeti, 3,8 milliárdos veszteség „potom” 20,7 milliárddal megnőtt. Amiként azt a könyvvizsgáló, a Moore Stephens K-E-S megjegyzi, ez szabályellenes és azonnali tőkepótlást igényel. A kiegészítő mellékletből kiderül, hogy az állami tulajdonos képviselője, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter ezt májusban egy 26 milliárdos közpénzinjekcióval rendezte is. A könyvvizsgáló december 12-i jelentésében tavalyhoz hasonlóan csak „korlátozó záradékot” adott ki. Ez arra utal, hogy bizonyos részletek megfelelőségéről nem tudtak meggyőződni. Az előzményekhez képest mégis mutatkozik némi javulás. Amiként arról beszámoltunk, a Moore Stephens K-E-S tavaly kifogásolta a kukaholding tevékenységének szabályozatlanságát, vagyonkezelési kereteit, üzleti modelljét, adatait, jogi megfelelőségét, belső ellenőrzését, elszámolását, az átvett adatok helyességét, teljességét, dokumentáltságát, a bérszámlázások ellenőrzését, a főkönyveket, az adatbázisokat, számlázásokat, az egyenlegközléseket, a bevétel megalapozottságát és a haszonanyagok „igen nagy bizalmi faktor melletti” kezelését. Így nem győződhettek meg teljes körűen a 2017-re eredetileg jelentett 86,2 milliárdos árbevételi és 43,6 milliárdos követelés-adat megalapozottságáról sem. A könyvvizsgáló idei értékelése szerint, bár e gondok „felszámolása megkezdődött”, a vevő- és követelésállományt most sem tudták teljes körűen áttekinteni. Mindazonáltal hosszan részletezik, mit nem tisztjük véleményezni. A jelentősen módosított - rontott - 2017-es adatokhoz képest a tavalyiak több soron további kedvezőtlen változást mutatnak. Így a követelésállomány 60 milliárd, az anyagjellegű ráfordítások 90 milliárd, a tartozások pedig 120 milliárd forintra rúgtak. December 18-án Bártfai-Mager Andrea elfogadta a beszámolót. Három éve az állami NHKV feladata a kukacsekk-befizetések begyűjtése és a bevételei visszaosztása a hulladék-elszállítást változatlanul végző önkormányzati vállalkozások számára.