Átvitte a színházi élet központosításának terve az emberek ingerküszöbét: 61 százalékuk hallott arról, hogy a kormány átalakítaná a finanszírozást, és beleszólna az igazgatók kinevezésébe. Érdekes módon a kormánypárti szavazók tájékozottsága az ügyben alulmúlja az átlagot, 51 százalékuk szembesült a kabinet törekvésével. Annak, hogy az arány így alakult, több oka lehet. Egyrészt a Fidesz táborában felülreprezentáltak a kevéssé képzett, a vidéken élő, a szegényebb és az idős szavazók, márpedig az ő fókuszukban elve nincs ott a színház. Másrészt a kormánypárti lapok félinformációkat hoztak az ügyről, és úgy tálalták azt, mintha egy zaklatási ügy utáni rendcsinálásról lenne szó. Harmadrészt a közvélemény-kutatások egyik tanulsága, hogy amikor valaki nem ért egyet egy általa preferált párt ügyével, akkor úgy tesz, mintha nem tudna erről. Az ellenzéki pártok szavazói 70-93 százalékos arányban hallottak a színház-központosításról, és a bizonytalanok esetében is 61 százalék ez az arány.
Ebben az ügyben valóban előfordulhat, hogy a Fidesz-szavazók nem akarnak tudni az ügyről. Amikor ugyanis az volt a kérdés, egyetért-e azzal, hogy a jövőben az illetékes miniszter nevezze ki a színházigazgatókat, a kormánypárt híveinek 57 százaléka azt mondta: dehogy. Mindössze a Fidesz-szimpatizánsok 19 százaléka támogatta a kinevezések központosítását. Az nem meglepő, hogy az ellenzéki pártok támogatói 71-96 százalékos arányban nem akarnak kormányzati kinevezett látni a színházak élén. Az viszont fontos jelzés: a bizonytalanok 70 százaléka szintén ellenzi a kinevezést, ugyanis azt üzeni, a kultúra egyelőre pártfüggetlen ügy Magyarországon. (A nemtetszési átlag a kinevezési ügyben 70 százalék.)
És ez az állítás akkor is igaz, amikor az a kérdés, hogy helyes vagy helytelen-e játszóhelyek finanszírozásának központosítása: 59 százalék szerint ez rossz. Az ellenzéki formációk szimpatizánsai és a bizonytalanok ebben az esetben is hasonló arányban utasították el a kormány elképzeléseit, a Fidesz támogatóinak álláspontja azonban változott – ebben a kérdésben kisebbségbe kerültek az ellenzők. A kormánypárti híveknek mindössze 38 százaléka nem tartotta helyesnek hogy a kabinet osztja a pénzt a teátrumoknak, 43 százalék viszont egyetértett a gazdálkodás ilyetén átalakításával.
Mindenesetre a többség úgy árazta be a kulturális élet központosítását, mint ami a kormányzat és a Fidesz érdekeit szolgálja: az emberek 46 százaléka gondolja így. Ezzel az állásponttal pedig a Fidesz-szimpatizánsok 22 százaléka is egyetért. Igaz, a kormány szavazói azért 54 százalékban végül arra jutottak, hogy a „kulturális átalakítások” a nézők és a színházak érdekeit szolgálják. Az ellenzéki pártok támogatóinak 61-84 százaléka gondolja úgy, hogy a hatalom önös érdekből centralizál – és ezt a meggyőződést osztja a bizonytalanok majdnem fele is.
Nem csoda, hogy a többségi vélemény (48 százalék) szerint végül a kormányzati törekvések nyomán romlik majd a kultúra és a színházak helyzete, és csak 32 százalék vizionál jobbulást.
