Idén is két adócsomaggal örvendeztette meg az adózókat a kormány. Az elsőt nyáron fogadta el a parlament. Ennek részletei már januártól életbe lépnek. Az őszi adócsomaggal viszont a kormány alaposan megcsúszott. Ezért leginkább az önkormányzati választások okolhatók, bár még azután is heteket ült a kabinet az elvileg kész adószabályokon. Így a csomag csupán novemberben került a parlament elé. Ezért az őszi szabálymódosítások 2020 július elsejével lépnek hatályba. Ez szokatlan az elmúlt évek gyakorlatához képest.
A 2020 januártól életbe lépő tavaszi adócsomag egyik, ha nem legnagyobb „dobása” a négy vagy több gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó- (szja-) mentességének bevezetése. Az ötletet Orbán Viktor még a 2019 februári évértékelő beszédében dobta be az úgynevezett családvédelmi akcióterv részeként. A kedvezmény már a bevezetés évében 20 milliárdba kerül az államnak. Ez a felmenő rendszerben még emelkedhet is. Igaz, nem teljesen világos, hogy ez miként befolyásolja azt az amúgy jogos célt, hogy több gyermek szülessen. A kedvezmény majdnem minden jövedelemre kiterjed, leszámítva a végkielégítés törvényben meghatározott mértékén felüli részt, a vállalkozói kivétet, valamint a őstermelői és a bérbeadásból származó jövedelmeket.
Míg ez a 0 százalékos szja alig 30-40 ezer adózót érint, a nyugdíjasok júliustól érvénybe lépő tb-járulékmentességéből már szélesebb kör húzhat hasznot. Július elsejétől valamennyi dolgozó nyugdíjast megillet a járulékkedvezmény, függetlenül attól, milyen foglalkoztatás keretében tevékenykedik. Az így megszerzett bruttó jövedelem után csak az szja-t kell megfizetni. Ezzel elvileg nőhet a nyugdíjasok nettó jövedelme – már ha a munkáltató nem nyeli le a kedvezményt.
Magánszemélyeket érintő változás, hogy az általuk fizetett járulékok jövőre társadalombiztosítási járulék néven egybeolvadnak. Ennek mértéke 18,5 százalékos lesz. A családi kedvezményt a teljes összegből le lehet vonni. Ennek köszönhetően másfél százalékkal nő a szülőknél hagyható összeg.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forintra - napi 257 forintra - emelkedik 2020. január 1-től. Ezért az összegért vásárolhatnak egészségügyi biztosítást azok, aki munka vagy más jogosultság után elveszítik a biztosításukat. További szigorítás, hogy három havi biztosítatlanság esetén az egészségügyi ellátók megtagadják a nem sürgősségi orvosi ellátást: azt saját zsebből kell fizetnie a betegnek, a pár ezer forintos háziorvosi vizitdíjtól kezdve egészen a több milliós kórházi ellátásig.
A vállalkozásokra vonatkozó legfőbb, már idén július 1-től érvényes változás, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Ugyanezt a kört érinti, hogy decemberrel megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), a kisvállalati adó (kiva) mértéke pedig 13-ról 12 százalékra csökken. Az eva alól kijelentkező cégek e két adón kívül a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát is választhatják. A katások esetében jövőre komolyabb ellenőrzések várhatók. A katások elvileg már idén is számíthattak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt ellenőrzésre. A kormány ugyanis némiképp jogosan kifogásolja, hogy a kisvállalkozókra szabott adót az utóbbi időkben a cégek tömegesen kezdték alkalmazni a munkaviszony leplezésre, ami adócsalás. A munkát terhelő adó ugyanis jóval nagyobb adóbevételt hoz az államnak, mint a havi 50 ezer forintos kata. Ráadásul a katásokat alkalmazó cégek így jogosulatlan előnyhöz jutnak versenytársaikkal szemben.
Bár áfacsökkentést sem januártól, sem júniustól nem fogadott el a parlament, az online számlázásra fontos technikai változás vár. Az év második felétől ugyanis értékhatártól függetlenül minden cégnek minden számláját azonnal jelentenie kell a NAV-nak. Az online számlázás segítségével a NAV gyakorlatilag minden szabályosan működő cég ügymenetére rálát, amivel a szürke és fekete zónában ügyködő vállalkozások leleplezését segítő összehasonlító adatokhoz is jut. A törvényesen üzemelő társaságok ebből annyit nyernek, hogy az szja-hoz hasonlóan hamarost a NAV estükben is el tudja készíteni a társaságiadó-bevallás tervezetét, ezzel jelentősen csökkentve az ügyviteli terheket. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a számlakibocsátásra rendelkezésre álló észszerű határidő 15 napról várhatóan 8 napra csökken. Bővül a számlakibocsátásra, nyugtaadásra kötelezettek köre is. Így 2020. július 1-től az amúgy adómentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek e körbe.
