A kitaszítástól rettegnek Indiában

Az állampolgársági törvény módosítása mélyen felkavarta India sokszínű társadalmát. A miniszterelnök hiába fogadkozik, a muszlimok attól tartanak, hogy az intézkedéssel jogfosztásukat készítik elő.

Képtelen úrrá lenni a hetek óta húzódó válságon az indiai kormány, pedig még a demokráciáktól idegen, drasztikus eszközöktől sem riad vissza, köztük például a nyilvános gyűlések betiltásától vagy az internet lekapcsolásától. Narendra Modi miniszterelnök továbbra is azt bizonygatja, hogy az óriási felháborodást keltő, diszkriminatívnak tartott állampolgársági törvény nem az ország muszlim kisebbsége ellen irányul.

A kérdéses jogszabály kizárólag a három szomszédos, muszlim többségű országból – Afganisztánból, Bangladesből és Pakisztánból – Indiába menekült vallási kisebbségek tagjainak biztosít lehetőséget az állampolgárság megszerzésére, a térség üldözött muszlimjainak nem. Az ENSZ „alapvetően diszkriminatívnak” tartja ezt a fajta kivételezést, Modi ezt az értelmezést azonban elutasítja. A hindu nacionalista Indiai Néppártot (BJP) vezető kormányfő egy újdelhi kampánygyűlésen arról beszélt, hogy az új törvény sok üldözött menekültnek lehetőséget ad az állampolgárságra, miközben senkinek nem okoz semmilyen hátrányt. A miniszterelnök arról is igyekezett biztosítani az aggódó muszlimokat, hogy nincs mitől tartaniuk, ha felmenőik India szülöttjei.

Shireen Azam, a Népszavának nyilatkozó fiatal muszlim publicista azonban azt mondta: Modi részéről ezek csak "üres szavak" . A nyugati-indiai Goa állam egyik kisebb településén élő lány szerint amióta 2014-ben a BJP hatalomra jutott, a kormány másodrendű állampolgárokként kezeli a muszlimokat, most pedig "precedenst akarnak teremteni kirekesztésükre". Azam barátaival kisebb gyűléseket szervez Goában, hogy tájékoztassa az embereket az új törvényről. A lány azt tapasztalta, hogy sokan nem is hallottak a jogszabályról vagy csak téves információk jutottak el hozzájuk.

A fiatal publicista arra is kitért, hogy nem bízik a rendőrökben, mert szerinte rendszeresen zaklatják a muszlimokat, ha úgy érzik, hogy elkerülhetik a felelősségre vonást. Azam szerint ez leginkább Uttar Prades állam példája mutatja, ahol beszámolók szerint a hatóságok keményen léptek fel a tiltakozókkal szemben, tömeges letartóztatásokat hajtottak végre, sőt számos muszlim család otthonát is feldúlták. Emberi jogi aktivisták szerint a cél egyértelműen a tudatos megfélemlítés volt.

A legdurvább események Uttar Prades egyik városában, Mirátban történtek: másfél hete a muszlimok pénteki imádsága után szabadultak el az indulatok. Az utcára vonuló tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik a hivatalos közlések szerint gumibotokkal és könnygázzal válaszoltak. Az összecsapásokban öten mégis meghaltak és az áldozatok családtagjai egybehangzóan azt állítják: a rendfenntartó erők lőtték le őket. A hatóságok tagadják, hogy éles lőszert vetettek volna be, a haláleseteket pedig azzal magyarázzák, hogy a tömegben felfegyverzett „provokátorok” voltak, akik a káoszban véletlenül eltalálhatták társaikat. A karhatalommal szembeni bizalmatlanságot növeli, hogy az erőszak kirobbanása előtt többen is látták, hogy rendőrök szándékosan megrongálják az utcát figyelő ipari kamerákat – két ilyen esetet videó is bizonyít. Mindez pedig arra utal, hogy előre készültek az erőszakra és nem akarták, hogy brutális fellépésüknek nyoma legyen.

Olaj a tűzre egy nemrég nyilvánosságra került egy mobiltelefonos felvétel, amelyen Mirát második legmagasabb rangú rendőrtisztje arról beszél néhány muszlimnak, hogy ha nem tetszik nekik itt, akkor menjenek a szomszédos, muszlim többségű Pakisztánba. Hindu szélsőségesek körében gyakoriak az ilyen megnyilvánulások, amelyek azt sugallják, hogy az iszlám vallás követőinek nincs helye Indiában. A kérdéses tiszt viszont azzal védekezett, hogy egyes demonstrálók Pakisztánt éltették és ő csak erre reagált.

A miráti események nem elszigeteltek – Uttar Pradesban összesen 19-en haltak meg. A hatóságok csak egyetlen esetben ismerték el, hogy valakit lelőttek, de akkor is fegyveres "provokátorokkal" szembeni jogos önvédelemre hivatkoztak. Yogi Adityanath uttar pradesi miniszterelnök pedig ahelyett, hogy megnyugtatná a lakosságot, inkább csak tovább szítja a feszültséget. A keményvonalas hindu nacionalista politikus még meg is dicsérte a hatóságokat, amiért az intézkedésekkel elhallgattatták a rendbontókat és a demonstrálókat. Egyúttal megígérte, hogy "bosszút állnak" és a rongálókkal fizettetik meg a zavargások kárait, ha kell, még a vagyonukat is elkobozzák.

A muszlimok jelentős része azonban nem a hatósági fellépés vagy az állampolgársági törvény miatt aggódik leginkább, hanem a Nemzeti Állampolgársági Névjegyzék (NRC) tervétől. Az elképzelés szerint a hatóságok összesítenék az indiai állampolgárok névsorát, de minden egyes embernek iratokkal kellene igazolnia, hogy valóban az ország állampolgára.

Ilyen nyilvántartást eddig csak a Bangladessel határos Asszám államban készítettek az illegálisan áttelepülő bengáliak kiszűrésére. A jegyzék hosszas huzavona után idén augusztusban nyerte el végleges formáját: a 33 millió lakosból nagyjából 2 milliót hagytak le róla, akiknek így veszélybe került az állampolgárságuk. A beszámolók szerint azonban nem ritkán eljárási hibák, közvetlen vagy önkényes döntések vezettek ahhoz, hogy valaki lemaradjon a listáról.

Shireen Azam szerint egy ilyen nyilvántartás bármelyik országban rossz ötlet lenne, de különösen szörnyű elképzelés Indiában, ahol az "ország lakóinak jelentős része szegény vagy nincsenek meg az okiratai" vagyis nehéz lenne bizonyítaniuk személyazonosságukat. Azam szerint bár az NRC mindenki számára kellemetlen lenne, az új állampolgársági törvénnyel kombinálva ez egy "trükk" arra, hogy az indiai muszlimokat zárt táborokba zárhassák, ahogyan azt Asszámban teszik a listáról lemaradtakkal.

Narendra Modi miniszterelnök szerint az erről szóló félelmeket az ellenzéki Kongresszus és a "városi naxaliták" (az indiai maoista lázadók támogatói) által terjesztett rémhírek táplálják, szerinte semmi összefüggés nincs az állampolgársági törvény és a névjegyzék között, aminek bevezetése egyébként nincs is napirenden. A kormányfő ezzel ellentmondott egyik legfontosabb szövetségesének, Amit Sah belügyminiszternek. A tárcavezető jónéhány nyilvános beszédében összefüggésbe hozta a két intézkedést, lényegében azzal nyugtatva az aggódó hindukat, hogy ha ki is maradnak a nyilvántartásból, az új jogszabály értelmében akkor is visszaszerezhetik állampolgárságukat. A muszlimoknak azonban jelen állás szerint ilyen lehetőségük nem lesz.