Két év börtönre ítélte első fokon Hernádi Zsoltot a zágrábi bíróság

A zágrábi bíróság Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját hétfő délelőtt bűnösnek találta abban a vádban, miszerint a Mol azért vehette át 2009-ben az irányítást az INA nevű horvát energiacég felett, mert a Mol-vezér összesen tízmillió euróval lefizette Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt. Hernádit kettő, Sanadert hat év börtönre ítélték, de fellebbezések várhatók.

Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját két évi, Ivo Sanader volt horvát kormányfőt hat évi börtönre ítélte első fokon a zágráb megyei bíróság – közölték horvát sajtóorgánumok. Minden bizonnyal az ügyészség és a vádlottak is fellebbeznek, vagyis az ítélet nem jogerős. A bíróság szerint Hernádi Zsolt azért, hogy a Mol a horvát INA legnagyobb, de nem többségivé váló tulajdonosaként 2009-ben a második legtöbb részvénnyel rendelkező horvát államtól megkapta az energiacég irányítási jogait, tízmillió euró kenőpénzt fizetett Ivo Sanader akkori kormányfőnek.

Míg a büntetőügy elmúlt tíz éve során Ivo Sanadert – egy másik vesztegetési váddal együtt tárgyalt perben – egyszer már jogerősen hat és fél évre ítélték, Hernádi Zsolt ügyében – az immár kettejüket együttesen vizsgáló horvát eljárás során – elsőként hoztak ítéletet.

A vád lényegében kizárólag Robert Jezic helyi vállalkozó vallomásán alapul, aki más bűncselekményei kapcsán kötött vádalku keretében tehetett terhelő vallomást a két vádlottra. Szavait az elmúlt évek során számos cáfolat érte. Eszerint például a szóban forgó utalások különböző offshore-cégektől éppenséggel Jezic számlájára érkeztek, aki ezt nem is adta tovább. Az offshore-cégek cseppet sem lényegtelen hátteréről változatlanul megoszlanak az – egyaránt bizonyítottként tálalt – vélemények. Miután nem nyert bizonyítást az a kezdeti feltételezés, hogy társaságok a Mol vagy Hernádi irányítása alá tartoznának, 2011-ben Mihail Gucerijev orosz oligarcha több hatóság előtt is sajátjának vallotta a társaságokat, amelyekből ötmillió eurót Jezic számára utalt horvát beruházásokra. Vallomásaiban azt panaszolta, hogy Jezic a pénzből nem hajtotta végre az ígért beruházásokat és azt vissza se adta neki, amiért Oroszországban más jár, mint mifelénk. Mindemellett akadt, aki az orosz állami Gazprom legbővebb leányvállalati listáján is fellelte az érintett vállalkozásokat, illetve új szálként a horvát ügyész az osztrák szervek kutatásaira hivatkozva – a Hernáditól kétségkívül nem távol álló – Tóth József energiaszakember érdekeltségeként mutatta be az egyik közbülső céget. Ezt ismereteink szerint az érintett cáfolja és ezt végül a bíró sem említette indoklásában. Igaz, a bírónő szerint mások is alátámasztották Jezic vallomását. Hasonló jogerős ítélet esetén a tízmillió euróból ötmilliót Jezic cégétől, a Diokitól, ötmilliót pedig Sanadertől hajtana be a horvát állam.

Sanader a másod fokú ítélet után csak rövid ideig ült börtönben: a horvát Alkotmánybíróság ugyanis a vádlott védekezési lehetőségeinek méltánytalanságát megállapítva négy éve megsemmisítette az ítéletet és új eljárásra utasította a bíróságot. Így az ügyet addig tárgyaló Ivan Turudicot Maja Stampar Stipic váltotta a bírói székben.

Ivo Sanader és Hernádi Zsolt változatlanul és kategorikusan tagad minden vádat. Az ítélethirdetésen egyikük sem jelent meg, de ennek oka mindkettejük esetében merőben más. Sanader egy másik ügy miatt a remetei (Remetinec) börtönben ül, ráadásul nemrég térdműtéten esett át. Erre hivatkozva kérte az ítélethirdetés elhalasztását, amit a bíróság azzal utasított el, hogy szerintük éppenséggel a beavatkozás se lett volna sürgős.

Hernádi Zsoltot ugyanakkor Magyarország a horvát hatóságok többszöri megkeresésére sem adta ki. Egy fura bírósági büntetőper is lezajlott nálunk a horvát ügyben, ami Hernádit jogerősen felmentette. Ugyanakkor jelenleg is él ellene a horvátok kezdeményezte európai elfogatóparancs és Interpol-körözés. Bár emiatt változatlanul kockázatos számára elhagyni Magyarországot, korábban – kétoldalú megállapodások alapján – többször is járt külföldön.

Az ügy sokak szerint arra irányul, hogy a Mol minél rugalmasabb feltételekkel adja vissza az INA irányítási jogát a horvát államnak. Bár a jelek szerint a Mol változatlanul nem hajlandó részesedését áron alul visszaadni, az esetleges visszavásárlás előkészítése évek óta zajlik. Ráadásul – a folyamatosan változó horvát belpolitikai erőviszonyok mellett – a két fél viszonya a körülményekhez képest egyre kiegyensúlyozottabb.

A Mol-csoport csalódottan értesült a Zágráb Megyei Bíróság ítéletéről a Sanader-perben – közölte az olajcég az ítélethirdetés után. A magyar hatóságok és a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (Uncitral) is azt állapítottak meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs: ez már nem az első, Horvátországban lefolytatott tisztességtelen eljárás – fogalmaznak. Legutóbb 2015-ben a horvát Alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte azt az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A testület több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróság – emlékeztet a Mol. Ezzel egybevág a magyar Fővárosi Törvényszék döntése, miszerint fennállt a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.

A Mol ragaszkodik a korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen – szögezik le. Az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A MOL INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával.