Választás, család, keleti nyitás – Ezeket tartják az idei év legfontosabb eseményeinek a magyarok

Publikálás dátuma
2019.12.31. 06:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A választók az európai parlamenti szavazást tartották a 2019-es év legfontosabb eseményének. A lista élére korrupciós ügy, a kultúrharc, az MTA-átalakítása, de még a Borkai-ügy sem fért fel.
A szimbolikus politizálás, a korrupció, valamint a kultúrharc alig éri el a szavazók ingerküszöbét, a választókat leginkább az erőpolitika üzenetei befolyásolták 2019-ben – ezt mutatja legalábbis a Népszava megbízásából készült felmérés, amelynek során a Publicus Intézet arra kereste a választ, mit tartanak az emberek az év legfontosabb közéleti eseményének. (A megkérdezettek egy listából választhatták ki a számukra legmeghatározóbb történéseket.)
A fontossági lajstrom utolsó helyén Nagy Imre, pontosabban szobrának áthelyezése áll, ez pedig azt mutatja, hogy a mártír-miniszterelnök 30 évvel a rendszerváltás után már egyáltalán nem mozgósít, miközben – újratemetése óta – ő volt Orbán Viktor demokrata-mítoszának alapköve. Mindössze 15 százalék tartotta meghatározó eseménynek az emlékmű elköltöztetését a Kossuth térről a Jászai Mari térre, egyedül a Demokratikus Koalíció (DK) szavazói háborodtak fel ezen átlagon felül, körükben 28 százalék említette fontos fejleményként.
Hasonlóan kevesen (15 százaléknyian) tartották lényeges közéleti eseménynek, hogy Orbán Viktor kormányfő áttette székhelyét a Parlament épületéből a Várba, az egykori karmelita kolostorba. Ez két párt híveihez jutott el leginkább, a Fidesz és a Momentum szimpatizánsainak 30 százaléka minősítette igen fontosnak a miniszterelnök költözését, ám míg a kormánypártiak támogatták azt, a momentumosok inkább felháborodtak rajta. A többi párt tábora 4-10 százalékos arányban tartotta meghatározó eseménynek a karmelita kolostor „elfoglalását”.
Az olyan korrupciós ügyek, mint például a Microsoft-ügy, szintén nem foglalkoztatták a választókat (csak 31 százalék szerint volt fontos), de a megkérdezettek szerint nem volt különösebben lényeges ügy a kultúrharc, a színházak autonómiájának lenyesése (48 százalék említette ezt), valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átszervezése sem. Utóbbit mindössze 47 százalék emelte ki.
A felmérés szerint a választók az EP-választást minősítették az idei év legfontosabb eseményének (79 százalékos arányban), annak ellenére, hogy ez sokkal kevésbé hat közvetlenül az emberek életére, mint az önkormányzati választás. A dolog nyitja az, hogy az EP-választást a Fidesz szavazói és az ellenzék támogatóinak nagy része is a magáénak érezte. Előbbiek azért, mert a kormánypárt stabil többséget szerzett, és a Magyarországnak járó 21 brüsszeli képviselői helyből 13-at behúzott, utóbbiak pedig azért, mert ez a mérkőzés alaposan átrendezte az ellenzéki erőviszonyokat. A májusi voksolás a Demokratikus Koalíciót emelte a legerősebb ellenzéki párttá – nem csoda, hogy Gyurcsány Ferenc szavazói 96 százalékos többséggel tették a „fontossági lista első helyére. Az ellenzéki oldalon a Momentum szerezte a második legtöbb voksot, így a párt támogatóinak 75 százaléka tartja a leginkább meghatározó közéleti aktusnak az EP-választást. Azonban a DK és a Momentum szavazóira is rávernek fontosságérzetben a Jobbik-hívei, akiknek 100 százaléka hiszi, hogy a „brüsszeli megmérettetés volt” 2019 első számú politikai eseménye. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy az eredmény sokkolta a Jobbik támogatóit, ugyanis pártjuk – a közvélemény-kutatások alapján – a legerősebb ellenzéki pártként kommunikált, ám lényegében a leggyengébben szerepelt választáson, és mindössze 1 mandátumot szerzett. Hasonlóképpen teljesített az MSZP, a különbség annyi, hogy a szocialisták mindössze 46 százaléka sorolja első helyre a listán a brüsszeli voksolást.
Az EP-választás tehát legyőzte az önkormányzatit, utóbbit az emberek 63 százaléka tartotta a legfontosabbnak. Igaz, az eredmény a fideszes szavazók távolságtartásának köszönhető, közülük csak 41 százalék sorolta első helyre a helyhatósági szavazást – az ellenzéki pártok támogatói viszont összességében lényegesebbnek tartották egy kicsivel, mint az EP-voksolást.
Megjegyzendő azonban, hogy a második legfontosabb történés így sem az önkormányzati választás volt, hanem a családvédelmi akcióterv elfogadása – 77 százalékkal. Ennek az a magyarázata, hogy egyrészt a Fidesz-hívek 93 százaléka felsorakozott a kabinet szerethető döntése mellett, másrészt az ellenzéki pártok is sokat foglalkoztak a témával, és politikát építettek az intézkedéscsomag álságos voltára. Ennek következtében szimpatizánsaik mintegy 70 százalékos arányban érezték meghatározónak a családvédelmi tervet, csak éppen a kormánypárti szavazókhoz képest ellentétes előjellel.
A megkérdezettek Orbán Viktor keleti nyitását (kapcsolatépítését Oroszországgal, Kínával, Törökországgal), valamint a kormányfő autoriter vezetőkkel való találkozóit értékelték a negyedik legfontosabb történésnek. Vlagyimir Putyin orosz, és Recep Tayyip Erdogan török elnök budapesti vizitjét az emberek 61 százaléka tartotta igazán hangsúlyos közéleti eseménynek, ami azt mutatja, hogy még mindig jól eladható, ha valaki a nagy országok vezetői mellett mutatkozik, mindez pedig fontosabb a demokratikus értékeknél.

A Borkai-ügyet ugyan mindössze az emberek 36 százaléka tekinti 2019 talán legfontosabb közéleti eseményének, mégis hiba lenne legyinteni rá. Ugyanis szemben a többi, fontosabb általános üggyel, a Borkai-botrányról pontosan lehet tudni, hogy része volt az önkormányzati választások eredményeiben: hatásaként 180 ezer választó döntött úgy, hogy a kormány ellen szavaz, és mintegy 80 ezer embert tartott otthon.

Szerző

Fényterápiával gyógyít Felcsúton EU-s pénzből egy repülőjegyeket árusító cég

Publikálás dátuma
2019.12.30. 18:40

Fotó: Facebook
A helyi focisták fényágyban pihenhetik ki fáradalmaikat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztotta meg Facebook-oldalán a hírt, miszerint "a repülőjegyek értékesítésével és autóbérléssel foglalkozó TENSI AVIATION KFT. 8,75 millió forintot kapott az Egyedi hatásmechanizmusra épülő Sensolite polarizált fényterápiás gyógyágy beszerzése című projektre". A pályázat kódja szerint a támogatáshoz a gazdaságfejlesztésre és innovációra szánt forrást használták fel, ami "elvileg a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását szolgálja". De az adott projektnél az állt, hogy a "felcsúti sportélet fejlesztésére" szánják az eszközt.  A Tensi Aviation honlapján is ott a projekt leírása, amiben többek közt az áll, hogy "a polarizált fényterápiás fényágy nagy hatásfokkal rendelkező gyógyászati segédeszköz, a beszerzésre kerülő Sensolite polarizált fényterápiás gyógyágyat Felcsúton tervezi üzemeltetni a cég, ezzel is hozzájárulva a sportélet fejlesztéséhez". 
Szerző

Böjte Csabának megjelent egy angyal, aztán a felcsúti fociakadémiára ment karácsonyozni Mészáros Lőrinccel

Publikálás dátuma
2019.12.30. 18:12
Böjte Csaba
Fotó: Népszava
Az angyal azt mondta a szerzetesnek, hármat kívánhat.
Böjte Csabával ünnepelte a felcsúti Puskás Akadémia évzáróján december közepén - szúrta ki a 444 a klub honlapján közzétett beszámolóból. A Dévai Szent Ferenc Alapítványt vezető szerzetes a fiatal focistáknak beszédét mondott, amit közös imádság zárt. 
"Ha hiszik, ha nem, tegnap a dévai templomban imádkoztam, s megjelent egy angyal. Megkérdezte, hova jövök, s elmondtam. Erre azt mondta, kérhetek három dolgot. Elmondom, hogy mit kértem"

- jelentette be az ünnepségen Böjte Csaba.

Majd tényleg elmondta, mit kért az angyaltól:
  • hogy az akadémia karácsonyfája alá egy csomagba legyen berakva a reményből, a bátorságból, a kitartásból, amellyel Jézus a világba jött;
  • hogy milyen jó lenne, ha 15 millió magyar akadémiája volnánk, ha minél többen sportolnának a Kárpát-medencében, mert a templom akkor szép, ha tele van, ez az akadémia is legyen hát tele;
  • hogy legyen minél több gól, végül is egy akadémia attól működik. Szívem minden szeretetével imádkoztam ezért.
A lap szerint az évzárón az alapító Orbán Viktor a szokásoktól eltérően nem szólt a tanítványokhoz, Mészáros Lőrinc viszont igen. Az akadémia kuratóriumának elnöke miután felsorolta az idei eredményeket, megállapította, hogy "volt értelme az elmúlt tizenhárom évnek, volt sok siker és öröm, de hisszük, hogy még ennél is többet kell dolgozni, s akkor még ennél is többet érhetünk el. Célunk, hogy labdarúgóink egyéni képzését helyezzük fókuszba, s hogy fiataljaink erősebb, magasabb osztályban is pallérozódhassanak".
Szerző