A tavalyi volt a legmelegebb év Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.02. 09:44
A szigetországban a héten másodszorra dőlt meg a melegrekord, az átlaghőmérséklet 41,9 fok volt
Fotó: PETER PARKS / AFP
Az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban.
2019 volt a legmelegebb év Ausztráliában a feljegyzések kezdete óta, az átlaghőmérséklet 1,52 Celsius-fokkal volt magasabb az 1960-1990 közötti átlaghőmérsékletnél - közölte az ausztrál meteorológiai intézet az MTI szerint. A pusztító szárazság és bozóttüzek, hőhullámok, hőmérsékleti rekordok uralta évben az átlaghőmérséklet 0,19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2013-ban, az eddigi legmelegebb évben. A The Guardian című brit napilap ausztráliai kiadása szerint klímakutatók a klímaváltozással magyarázzák a rekord meleg évet. Mark Howden, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem Klímaváltozási Intézetének igazgatója közölte, hogy a fosszilis fűtőanyagok égetésével a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok egyre növekvő szintje a felelős a rekord melegért. "Nagyon világos, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás megváltoztatja a Föld sugárzási egyensúlyát" - hangoztatta. Közölte, hogy két másik klímarendszer is szerepet játszott abban, hogy rekord meleg volt 2019-ben. Az Indiai-óceáni dipólus jelenség, amely elvonja a nedvességet a kontinens központjából, lehetővé téve nagyon meleg hőmérsékletek kialakulását ott. A másik az erős nyugati szelek észak-déli mozgása, amely az esőzéseket és a hidegfrontokat hozza a térségbe.
Szerző
Frissítve: 2020.01.02. 09:55

Megszavazták: a süllő lett az év hala

Publikálás dátuma
2020.01.01. 10:49

Fotó: Magyar Haltani Társaság
Megelőzte a csukát és a német bucót.
A süllő lett a 2020-as év hala - közölte a Magyar Haltani Társaság, amely a honlapján szervezett szavazást a kérdésben. Összesen 14642 szavazat érkezett, ezek 44 százaléka a süllőre érkezett, második helyen a csuka végzett (38 százalék), a fokozottan védett német bucó pedig harmadik lett (18 százalék).
A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak is. Oldalán elmosódó sötétebb sávok, néha foltok találhatók. Hátúszóit, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, nagyobb folyóink paduczónájától egészen a dévérzónáig gyakori, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon lehet rá számítani. A víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. A süllő valódi halevő ragadozó, táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi. A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergetőmódszerekkel eredményesen fogható. A hazai horgászrekord 15,5 kg (2014). Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.
Szerző
Témák
hal

Szereti a műanyagot? Mert úgy húsz kilót megeszik belőle

Publikálás dátuma
2019.12.31. 20:55

Fotó: Shutterstock
Nagyjából 20 kilogrammnyi mikroműanyagot fogyaszt el egy ember az élete során - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) közelmúltban megjelent tanulmányából, amelynek eredményeihez a Reuters hírügynökség szemléltető ábrákat készített. Az elmúlt ötven évben drasztikusan megnőtt a műanyagtermelés, ami az olcsó, eldobható termékek széleskörű használatához vezetett. Ezek az egyszerhasználatos műanyagok pusztító hatással vannak a környezetre, elárasztják a tengerpartokat, megfullasztják a tengeri élővilágot. Ezek a műanyagok nem biológiailag lebomlók, hanem apró részecskékre darabolódnak fel, és eljutnak mindenhová, beleértve a táplálékláncot is. Egy hét alatt egy ember egy műanyagflakon kupakjának megfelelő mennyiségű - nagyjából 5 gramm - műanyagot fogyaszt el, főleg a vízivás, valamint az olyan ételek révén, mint a kagylók és rákfélék, amelyeket általában egészben, vagyis az emésztőrendszerükben lévő műanyagokkal együtt fogyasztanak. Mindez azt jelenti, hogy egy hónap alatt nagyjából 21 gramm, egy évtized során akár 2,5 kilogramm mikroműanyag is bekerülhet egy ember szervezetébe. Egy emberélet alatt ez körülbelül 20 kilogramm mikroműanyagot jelent, ami nagyjából két nagyméretű kukának megfelelő mennyiség. A kutatók szerint egyelőre nem tudni, hogy a mikro- és nanoműanyagok elfogyasztása milyen hatással van az emberi egészségre. "Annyit tudunk, hogy ezek bekerülnek a szervezetünkbe és fennáll a lehetősége, hogy mérgezést okoznak. Ez pedig kétség kívül okot ad az aggodalomra" - mondta Thava Palanisami, az ausztráliai Newcastle Egyetem munkatársa, aki részt vett a WWF tanulmányának elkészítésében.
Szerző
Témák
mikroműanyag