Drágulást hoz az áfaváltozás

Publikálás dátuma
2020.01.03. 07:00
Képünk illusztráció.
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az új évtől ismét 27 százalék az újépítésű lakások forgalmi adója, de kevesen mernek jósolni, hogyan hat mindez az árakra.
Január 1-jétől – néhány kivételtől eltekintve - ismét 27 százalékos áfát kell fizetni az újépítésű lakások vásárlásakor. Hiába kérte ugyanis az elmúlt év során több piaci szereplő is, a kormány nem hosszabbította meg a 2016-ban deklaráltan átmeneti időre bevezetett kedvezményt. Így januártól már csak azokat a lakásokat lehet 5 százalékos áfával értékesíteni, amelyek 2018. november 1-én már végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Egy darabig tehát kétféle áfával lesznek elérhetőek a lakások a piacon, ám ez nem feltétlen tükröződik majd az árakban. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint az ingatlanfejlesztők már rég beárazták a januári áfaemelkedést, hiszen, bár volt némi reménykedés a hosszabbítás iránt, a kezdetektől tudni lehetett, hogy az áfacsökkentés csak négy évre szól. Az építési költségek is folyamatosan emelkednek, és az sem mindegy, milyen készültségi szinten veszik meg az adott lakást. A még csak a tervező asztalon létező lakásokat ugyanis jóval kedvezőbb áron kínálják a fejlesztők, ahogy pedig halad előre az építkezés, egyre emelkednek az árak is: összességében ez is drágulásnak hat – sorolta a szakértő. Mindezek miatt nehéz pontosan megjósolni, összességében hogyan hat majd az újlakások árára a visszaemelkedő áfa. Két dolog azonban nagy bizonyossággal kijelenthető: az árak nem csökkennek, de nem is emelkednek majd egyik napról a másikra 22 százalékkal. Az ingatlan.com elemzője arra számít, hogy 2020-ban a nagyobb társasházi projekteknél 5-10 százalékkal nőnek majd az árak. Az újlakások drágulása pedig hosszú távon is fennmaradhat, hiszen az építési kedv már érezhetően alábbhagyott, márpedig a szűkülő kínálat drágulást hoz. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője is azt mondja: a drágulás minden bizonnyal tovább folytatódik majd az újlakások piacán, az árazás ugyanakkor leginkább az adott projekttől függ majd. Másként gondolkozik az az építtető, akinek csak egy beruházása van, és az 50 lakásának már csak a felét kell értékesítenie, és más a stratégiája annak, akinek több projektje is fut, több száz lakással – fogalmazott. Lehet, hogy lesz olyan beruházó, aki még az augusztusinál is kedvezőbb áron fogja adni az utolsó „beragadt” lakásait, de olyanok is lehetnek, akik ugyan még az 5 százalékos áfakörben mozoghatnak, mégis magasabb áron kínálják majd a lakásokat, mert a közvetlen konkurensek áraihoz igazodnak. Az viszont már most is jól látszik, hogy a kisebb cégek nem nagyon mertek belevágni új építkezésekbe – mondja Soóki-Tóth Gábor. Ma már csak nagyon drágán lehet építési telekhez jutni, emiatt a kisebb és a közepes vállalkozások vannak nehezebb helyzetben. A nagyobb cégek viszont már korábban fölvásároltak telkeket, és nem feltétlenül az adott projekten szeretnék maximalizálni hasznukat – tette hozzá. A jegybank  elemzői úgy számolnak: 2020-ban még az elmúlt évhez hasonló nagyságrendben, úgy 18 500 új lakást adnak majd át. A jelentős határidőcsúszások miatt ugyanis 2019-ben nem készül el a tervezett lakások mindegyike, ezek pedig a 2020-as év statisztikáit húzzák majd fel. A rákövetkező évben azonban már látványos lesz a visszaesés, és 2021-ben várhatóan csak mintegy 16 ezer új lakás épül meg. Az építési engedélyek alapján 2020-ban Budapesten mintegy 10 ezer lakás épülhet meg, ennek 87 százalékánál még alkalmazható az 5 százalékos áfakulcs (mivel 2018 november 1-jén már volt rá építési engedély). A 27 százalékos áfa mellett értékesítendő lakások 2021-től kerülnek majd túlsúlyba (51 százalék) a főváros lakáspiacán. Az MNB megvizsgálta a két áfatípushoz tartozó értékesítési árakat is, amelyekből az derül ki: sok esetben éppen a 2020-tól is 5 százalékos áfával értékesíthető lakások  négyzetméterára a magasabb. Az átlagos különbség 8 százalék a 27 százalékos áfával terhelt lakásokhoz képest. A jegybank szerint ennek magyarázata, hogy a tavaly év végéig befizetett részletekre még az áfakedvezményhez szükséges, 2018 novemberi határidő után építési engedélyt szerzett lakások esetében is alkalmazható az 5 százalékos áfakulcs. Márpedig a projekt elején, a tervezőasztalról még nettó értelemben is olcsóbban kínálják a beruházók a lakásokat. Ezek az arányok azonban idén már jócskán megváltozhatnak. A jegybank szerint ezen lakásoknál jelentős átárazás várható 2020 elején, amikor kialakulnak majd az áfaszabályozásból eredő valós árkülönbségek.   

Az áfacsökkentésből semmit nem kaptak a vevők

A kedvezményes áfa leginkább a lakásépítők nyereségét növelte – állapította meg Varga Dénes közgazdász, az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője. A lakásépítési költségek növekedése - a munkaerő és anyagköltségek drágulása - a hivatalos adatok alapján ugyanis kisebb volt, mint a lakásáremelkedés mértéke, így az áfacsökkentésből semmi nem kerülhetett a lakásvásárlókhoz. A kedvezményes áfa a lakásárak és az albérleti árak elszabadulásához vezetett, ezért a lakáshoz jutást nem segítette, hanem még nehezítette is. Varga Dénes szerint a 2016-ban kezdődött „lakáspiaci élénkítési kísérlettel” a politika rövid távon akart látványos eredményeket elérni, de a lépések sem szakmailag, sem politikailag, sem társadalmilag nem voltak előkészítve, a kedvezményes áfa eredményeképpen így mintegy 300 milliárd forint támogatás a befektetőknél maradt.      

Szerző

Pót-Nabuccón jöhet az azeri gáz

Publikálás dátuma
2020.01.02. 18:36
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Magyarország a 2013-ban, a Nabucco-gázálom ellenében nyerő TAP dél-európai gázvezeték északi leágazásaitól remél azeri gázt.
A török-görög határtól Olaszországig tervezett Transz-Adriai Vezeték (TAP) két leendő északi leágazásából is érkezhet 2022-23-tól azeri gáz – derül ki Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára Demeter Márta kérdésére adott parlamenti válaszából. Az LMP-s képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezirányú, rövid november végi szavainak részletei iránt érdeklődött. A csütörtöki válasz szerint, míg az Azerbajdzsánból a török-görög határig vezető Transz-Anatóliai Vezetéket (TANAP) tavaly november 30-án átadták, addig annak Olaszországig nyúló meghosszabbítását, a TAP-ot idén októberben helyezhetik üzembe. Eme, dél-európai vezetéknek Görögországban és Albániában is épülhet északi leágazása. Gáz viszont csak akkor kerülhet ezekből Magyarországra, ha kiépülnek a további, részint bolgár és román szakaszok, részint az albánokat Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal összekötő Jón-Adriai Vezeték (IAP). A válasz remélt gázmennyiségeket nem tartalmaz. Az ügy előzménye az a már-már feledésbe merülő, ám a Gyurcsány-kormány 2007 és 2009 közötti erőteljes fideszes támadása alapjául szolgáló Nabucco-terv, aminek keretében évi 10 milliárd köbméter azeri gázt szállítottak volna Magyarországon át Ausztriáig. 2013-ban ugyanakkor az azeri Shah-Deniz II gázmező nemzetközi kitermelői nagyobb megtérülési esélyekre hivatkozva a Nabucco ellenében éppenséggel a TAP-ot hirdették ki nyertesnek. A jelek szerint most a térség a TAP-ból felénk irányuló leágazásoktól remél az orosztól különböző gázhoz jutni.
Szerző
Frissítve: 2020.01.03. 06:16

Beszállt a jegybank a klímaharcba

Publikálás dátuma
2020.01.02. 17:12

Fotó: Népszava
A jegybank Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programot hirdetett meg a hitelintézetek számára.
A kamatkedvezménnyel kínált jelzáloghitelek után igénybe vehető engedmény energiahatékonyságot javító lakáscélra - vásárlásra, építésre vagy felújításra - nyújtható 2020. január 1. és 2023. december 31. között. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, hogy a kedvezőbb tőkekövetelmény igénybevételére nyitva álló 4 éves időszak lezárultával, a tapasztalatokat értékelve dönt a program folytatásáról. Ösztönözni kívánják az úgynevezett zöld jelzáloglevelek hazai megjelenését is. Közismert, hogy a bankok, amikor hiteleznek, alig veszik figyelembe a finanszírozott épületek energetikai tulajdonságait. Ugyanakkor az energiahatékony (zöld) ingatlanok átlagos rezsiköltsége alacsonyabb, emiatt a hitelt felvevő fogyasztónál több marad a havi törlesztésre, s a kedvezőbb energiahatékonyság pedig az adott ingatlan értékállóságát is javíthatja - hívta fel a figyelmet az MNB. A zöld lakáscélú hitelek emiatt átlagosan alacsonyabb kockázatúak lehetnek, amit érvényesíteni lehet a hitelek árazásában és az ezekhez kapcsolódó banki tőkekövetelménynél is. (Az épületek felelősek az ország energiafelhasználásának 40 százalékáért. Az ingatlanok jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota viszont ugyanakkor elavult.)    A klímaváltozás vihara más tekintetben is elérte a MNB-t. Az idei Növekedési jelentésük jelentős részében a globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás gazdasági következményeivel foglalkozik. Megállapításuk szerint a jelenlegi ökológiai válság valójában a valaha volt legnagyobb piaci kudarc, amit a kormányoknak kezelniük kell. Az üvegházhatású gázok kibocsátása az emberi tevékenységek káros hozadéka. A profitmaximalizáló cégeknek és a jólétüket növelő fogyasztóknak tekintettel kellene lenniük az államok tudatosabb környezetvédelmi politikájára. Ám az eddigi hozott intézkedések, mint például a szennyezők megadóztatása, nem elégségesek. A "tiszta" termelést és fogyasztást csak az zöld innováció támogatásával lehet érdemben elérni, a szennyező anyag kibocsátást mérsékelni. A jegybank elemzői a mindent elódázó politikusokat is elmarasztalják, mondván közülük számosan megkérdőjelezik az éghajlatváltozás okozta veszélyeket, vitatják az annak kezelésére szükséges törvények bevezetését. A baj jelentős, hiszen az emberiség ökológia lábnyoma 1,7-szerese a Föld eltartóképességének, vagyis a jelenlegi struktúrában a gazdasági növekedés nem fenntartható. A zöld növekedési pályán globális szinten 2050-ig évi négy százalékos növekedés is elérhető lenne, amely lényegesen magasabb mint a jelenleg várható évi 2,5-3 százalékos gyarapodás. Mindeközben a zöld iparágak előretörése miatt a gazdaság szén-dioxid-kibocsátása a jelenlegi közel 37 milliárd tonna közeléből 20 milliárd tonnára mérséklődhet. A zöld növekedési pályán az ökológiai lábnyom 2050-ben pedig 1,2 Földre csökkenhet. Így, bár az emberiség ökológiai szükséglete még mindig magasabban alakul, mint a Föld eltartóképessége, de megfelelő lépésekkel érdemi javulás lenne elérhető – írják az MNB elemzői. Ehhez viszont szükség lenne a zöldberuházások felfuttatására: globálisan évente 650 milliárd dollárt kellene kizárólag az energiahatékonyságot előmozdító és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházásokra fordítani. Az összeg hatalmas, de nem teljesen elrugaszkodott a valóságtól, hiszen 2018-ban az Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világon az energiaipar beruházásai 1800 milliárd dollárt értek el, az energiahatékonyságot szolgáló beruházások 240 milliárd dollárra rúgtak, vagyis alulról nézve még nagyon nagy az elmaradás.    
Szerző