Az ausztrál haditengerészet menekíti a tüzek által bekerített Mallacoota lakosait

Publikálás dátuma
2020.01.03. 11:16

Fotó: HELEN FRANK / AFP
A hatóságok szükségállapotot hirdettek a kontinensnyi ország délkeleti, legsűrűbben lakott részében.
Megkezdte az ausztrál haditengerészet egy, a bozóttüzek által bekerített dél-ausztráliai tengerparti üdülőhely, Mallacoota lakosainak kimenekítését pénteken. A Choules hadihajó mentőcsónakja több menetben szállította a hajóra a város lakosait, házi kedvenceikkel és személyes tárgyaikkal együtt. A Victoria állambeli város több lakosa szilveszterkor a tengerpartra menekült a lángok elől.
„Délután ezer embert kell kimenekíteni az övezetből”

– közölte Scott Morrison miniszterelnök.

A szeptemberben kezdődött bozóttüzek miatt legalább 20 ember halt meg, többtucatnyian eltűntek, és több mint 1300 ház lett a lángok martaléka. Belgium területe kétszeresének megfelelő nagyságú terület égett le. A hétvégén az előrejelzések szerint a hőmérséklet meg fogja haladni a 40 Celsius-fokot, a hatóságok szükségállapotot hirdettek a kontinensnyi ország délkeleti, legsűrűbben lakott részében. Három államban emberek tízezreit kell evakuálni. Turisták és helyi lakosok ezrei hagyták el a keleti parton leginkább veszélyeztetett 300 kilométeres sávot, hatalmas dugókat okozva a Sydneybe és Canberrába vezető utakon. A tűz által elzárt területekre katonai repülőgépekkel dobtak le élelmiszereket. Dan Andrews, Victoria állam miniszterelnöke közölte, hogy műholdas telefonokat, ivóvizet és mentőkészülékeket is eljuttattak az elzárt övezetekbe. Az idén rendkívül kiterjedt bozóttüzek hatása az ausztrál nagyvárosokban is érzékelhető. Melbourne-ben és Sydneyben még pénteken is lehetett érezni a környékbeli parazsak füstjét, a canberrai nemzetközi tenisztornát pedig át kellett helyezni a Victoria állambeli Bendigóba.
Szerző
Témák
Ausztrália tűz
Frissítve: 2020.01.03. 13:16

Putyint el akarja űzni a sámán

Publikálás dátuma
2020.01.03. 10:30

Fotó: Mikhail Metzel / Sputnik/Tasspool
A hazánknál harmincháromszor nagyobb területű, egymilliónál is kevesebb lakosságú Jakutföld mostanában nem az örök fagy különleges világával hívja fel magára a figyelmet.
Hanem azzal, hogy az 51 éves jakutföldi sámán Alekszandr Gabisev két társával, négy kutyájával és egy kétméteres taligával gyalog indult el Moszkvába, hogy mint kijelentette, eleget tegyen az isteni parancsolatnak és elűzze Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A 8000 kilométeres utat eredetileg 2021-ig akarta megtenni. Először még szeptemberben, akkor háromezer kilométert már maga mögött tudott, valószínűleg nem a gyaloglásnak, inkább az autóstopnak köszönhetően, amikor húszra növekedett kíséretével Burjátföldön feltartóztatták. Decemberben negyven fokos hidegben ismét elindult két társával és négy kutyájával, hogy megmentsen a gonosz varázslattól, amelyet szerinte Putyin testesít meg. Egy sátorban éjszakázott, amikor ismét feltartóztatták. Bár a rendőrség kezdetben igyekezett visszafogottan kezelni a nem mindennapi ügyet, a sámán gondoskodott arról, hogy a technika modern eszközeivel felhívja magára a figyelmet. Az útjáról készített videofelvételekre egymillióan kattintottak rá az interneten. Gyorsan akadtak jogvédők, akik kiálltak mellette, sőt tüntetésekre is sor került, amikor néhány hívét bevitték a rendőrségre. Több rajongója járja az országot és akciókat szervez annak érdekében, hogy „visszaadják a népnek a hatalmat.” A sámánt mindeközben beszámíthatatlannak minősítette egy hivatalos szakértői bizottság, amelynek megállapításait máris többen megkérdőjelezik, az Amnesty International pedig kiállt a sámán szabadon bocsátása mellett. A beszámíthatatlanság megállapítása úgy látszik nem állta meg a helyét, vagy célszerűbbnek ítélték, hogy mégis eltekintsenek tőle. Az történt ugyanis, hogy a jakutszki városi bíróság ezer rubelre megbírságolta Alekszandr Gabisevet és két társát a rendőrökkel szembeni engedetlenségért. Amikor át akarták neki adni az ezzel kapcsolatos rendőrségi idézést, kardot rántott a rendőrökre, egyiküknek még a formaruháját is elszakította. Megtiltották a sámánnak, hogy elhagyja Jakutszkot, míg le nem zárják az ügyét. Egyik újságíró híve azonban december vége felé váratlanul Mikulásnak öltözve feltűnt Moszkvában a Vörös téren, egy felirattal a kezében: „Minden hatalmat a népnek!” Októberben indult el Jakutföldről és autóstoppal járta be az országot. A sámánnak nem volt ilyen szerencséje. Csak Jakutföldön keresheti az ördögöt. Nem is nagyon kell keresnie. Jakutföld kormányzójánál ugyanis decemberben 19 olyan luxusautót találtak, amelyeket az adófizetők pénzén tart fenn. Csak a biztosításukra rendszeresen 40 millió rubelt utal át a költségvetésből. Folyamatosan gondoskodott az Audi, Lexus, Mercedes és Citroën flotta bővítéséről. A sámánt azonban ez nem érdekli. Viszont moszkvai terveivel egyvalamit bizonyosan elért. Odafigyelnek rá. Nem kis teljesítmény egy olyan világban, ahol milliószor nagyobb ügyek is elkerülik az emberek figyelmét.
Alekszandr Gabisev sámánista vezető isteni parancsnak engedelmeskedne

Sok a sámánista Szibériában

Ma még mindig több mint tízmillió sámánista él a világban, igen sokan közülük Szibériában. Már az újkőkorból és a bronzkorból maradtak fenn olyan leletek, amelyek a létezésükre utalnak. Az oroszok a XVII. században találkoztak velük Szibéria meghódításakor, amikor is azt állították róluk, hogy a szellemekkel kommunikálva képesek gyógyítani, befolyásolni az időjárást, biztosítani a vadászat sikerét, és nem utolsó sorban belelátni a jövőbe. A szibériait a kutatók nem az engesztelő, hanem a küzdő sámánizmushoz sorolják: ezek a szibériai sámánok megküzdenek az ártó szellemekkel és nem alkusznak meg velük. A hiedelem szerint a sámán a természetfölötti lényekkel kommunikálva kapcsolatot teremt a túlvilág és a közösség között. Nem idegen tőle a politikai szerepvállalás. A jakutföldi sámánra ráillik ez az engesztelhetetlen politikai szerepvállalás.

Szerző
Frissítve: 2020.01.03. 10:37

Olaszország reménységei a „szardíniák”

Publikálás dátuma
2020.01.03. 09:30

Fotó: ELIANO IMPERATO / AFP
Több megmozdulást terveznek a „szardíniák”, akik átrajzolhatják az ország politikai térképét.
Az elmúlt évben váratlan politikai változások mentek végbe Olaszországban. A súlyos adósságcsapdába került Róma erős embere Matteo Salvini volt. Papíron ugyan Giuseppe Conte töltötte be a kormányfői tisztséget, valójában a populista belügyminiszteré volt a kezdeményezés, pártja, a Liga koalíciós partnere, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) mind bénultabban szemlélte a belügyi tárcavezető határozott, radikális menekültellenes intézkedéseit. Luigi Di Maio, az M5S elnöke mindig le volt maradva legalább egy lépéssel Salvini mögött. Utóbbi ráadásul már európai babérokra is tört, populista mozgalmával a lehető legtöbb voksot akarta bezsebelni a májusi európai parlamenti választáson. Szimata azonban megcsalta, a populisták várakozások alatt szerepeltek a voksoláson, augusztusban pedig újabb politikai baklövést követett el. Összerúgta a port a koalíciós partnerrel és arra számított, hogy a parlament megszavazza az előrehozott választás kiírását. Egy új voksolás pedig biztosította volna számára a kormányfői bársonyszék megszerzését, hiszen a Liga nagy fölénnyel vezette a közvélemény-kutatásokat. Nem így történt, az M5S összefogott az addig ellenzékben lévő Demokrata Párttal (PD), hosszas tárgyalások, kölcsönös fenyegetőzések után szeptember elején létrejött Giuseppe Conte második kormánya. A két párt között ugyan számos különbség van, de összetartotta őket a Salvini visszatérésétől való félelem. Két tényező azonban nagyon megnehezítette a kabinet munkáját. Matteo Renzi volt miniszterelnök kilépett a Demokrata Pártból, s új politikai erőt hozott létre Értékek Itáliája (IV) néven. E lépésével még feszültebbé vált a koalíciós tömörülések viszonya már csak azért is, mert érdekes módon a pártalapítást elsősorban az M5S népszerűsége sínylette meg. Mindenesetre olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Renzi a „csillagosok” segítségével próbálja meg megbuktatni Conte kormányfőt. Egy ilyen lépés azonban rendkívül kockázatos lenne, hiszen egy idő előtti voksolás Salvini visszatérését eredményezné. A másik nehézség az volt Conte csapata számára, hogy a kabinet nem igazán tudott mit kezdeni a volt belügyminiszter stratégiájával. Salvini az utcán kezdett politizálni, kormányellenes nagygyűléseket szervezett, az idő előtti voksolás kiírását követelte. Ám történt egy másik váratlan fordulat: a Lia népszerűsége nem emelkedett, igaz, 30-32 százalékkal így is messze a legnépszerűbb politikai erő, a Ligánál is radikálisabb Olasz Testvériségé igen. A pártelnök, Giorgia Meloni személye is egyre elfogadottabbá vált a társadalom körében. S az év vége felé egy újabb váratlan fordulat történt. November 14-én létrejött a Szardínia Mozgalom azzal a céllal, hogy háttérbe szorítsa a populistákat. Akkor Bolognában tartották az első megmozdulást, amelyen 12 ezren vettek részt. Ám decemberben sikerült az áttörés a „szardíniák” számára, egyre nagyobb tömeget tudtak mozgósítani. December 14-én, Rómában, a Piazza San Giovannin több mint százezren tiltakoztak a szélsőjobb eszmék térnyerése ellen. A mozgalom több helyről is kapott feltétlen támogatást, például a Vatikán, Giuseppe Conte, a Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom részéről is. Ettől függetlenül a „szardíniák” nem akarják elkötelezni magukat egyetlen politikai erő mellett sem, és politikai párttá sem kíván alakulni. Egyelőre. A cél az, hogy a civil szervezeteket közelebb hozza a politikához, minél több embert rádöbbentsenek arra, mekkora veszélyei vannak annak, ha a populisták veszik át az irányítást. A mozgalom népszerűségét jelzi, hogy egyre többen támogatják anyagilag, eddig 2475-en utaltak át összesen 57 ezer eurót a szervezet bankszámlájára. A következő jelentősebb megmozdulást január 19-én rendezik meg, egy héttel az Emilia Romagna-i tartományi voksolás előtt. A tervek szerint számos művész és énekes is felszólal majd. Megmozdulást tartanak Calabriában is, ahol szintén január 26-án járulnak majd urnákhoz. A „szardíniák” mozgalmának szervezői 30 év körüli fiatalok.