Balatoni újhullám: árnyékkormányként irányítja a régiót egy hatalomhoz közeli üzleti kör

Publikálás dátuma
2020.01.04. 07:00
A Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő keszthelyi Helikon Szálló évek óta üresen áll
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szakpolitikusok eltűntek, a fejlesztési tanács díszletté vált, és már a helyi fideszesek szava sem számít.
A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség Lombár Gábort, Balatonfenyves polgármesterét választotta elnökének decemberben. Az új elnök terveiről keveset tudni, ezt a hiányosságot mégsem vetették a szemére. A térséget ismerők ugyanis úgy látják, ma már nem lehetnek komolyabb víziói az egykor befolyásos, 116 éve alapított Balatoni Szövetség elnökének. A térség jelenéről, jövőjéről szóló kérdésekben ugyanis már nem a tó körüli önkormányzatok és helyi szervezetek határoznak: lassan, szisztematikusan kiszorították őket a döntéshozói körből. – Ezerszer többet számít a helyi önkormányzatok akaratánál az, hogy mi az érdeke néhány balatoni vállalkozónak – állította egy forrásunk. – A legtöbben rögtön Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra gondolnak, hiszen érdekeltségeik sorra vásároltak fel üdülőket, szállodákat, kikötőket, és a Balaton-törvényt is éppen úgy módosította a parlament kormánypárti többsége, hogy ők húzták belőle a legnagyobb hasznot. Ennél azonban összetettebb a kép - fogalmazott. A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától. Korábban nehéz volt elképzelni, hogy a tó körüli három megye – Somogy, Zala, Veszprém – elnöke, a három meghatározó parti város, Keszthely, Siófok és Füred, vagy épp a nagy balatoni cégek, például a hajózási társaság megkérdezése nélkül történjen bármi a régióban. A megyék kiüresítésével párhuzamosan aztán megszűnt a megyei elnökök érdekérvényesítő képessége, és előbb Keszthely, majd Siófok, végül Füred is elvesztette befolyását, a hajózási céget pedig visszavette az állam a térségi önkormányzatoktól. A hatalmi gócpontok átrendeződésére jó példa a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kiüresítése is. Ma már jobbára főleg másod- és harmadvonalbeli pártemberek jutnak szerephez a tanácsban, amelynek szerepe valójában csak formális. – A BFT elveszítette korábbi jelentőségét – mondta egy balatoni település polgármestere. – A 2010 előtti elnök, Suchman Tamás az MSZP erős emberének számított, elnöksége idején hangsúlyos szerep jutott a településeknek is. Most egyetlen valóban balatoni ember ül benne, az elnök, Bóka István. Balatonfüred Fidesz-KDNP-s polgármestere, a korábbi országgyűlési képviselő 2010 decembere óta vezeti a BFT-t. Bókáról viszont forrásunk azt mondta: „túl rendes ember, nem lehet bevonni mutyikba, így mára körön kívül találta magát, s visszaszorult Füredre.” A tóparti választókerületek képviselői sem számítanak komoly tényezőnek – pedig mind az öten a Fidesz-KDNP színeiben győztek. A balatonfüredi Kontrát Károly ugyan belügyi parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, ám forrásaink szerint sokkal inkább a hatalom, mintsem a tó érdekeit képviseli egy-egy ügyben. Balatoni kérdésekben csak a keszthelyi Manninger Jenő szava számít, míg a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály erősen másod-harmadvonalbeli a Fidesz-KDNP-ben. Volt, olyan forrásunk, aki a balatoni erőviszonyok átrendeződése kapcsán azt rögzítette: – Hiába vette át a hatalmat az új vállalkozói kör, ahogy eddig, most is késnek azok a nagy, a tó idegenforgalmát alapvetően meghatározó beruházások, amelyeket évek óta ígérgetnek. Árulkodó, hogy még Mészáros Lőrinc több, évekkel ezelőtt felvásárolt ingatlana is csak üresen pusztul.
Szerző

Politico: a Fidesz komolyan mérlegeli, hogy kilép a Néppártból, Kaczynskiékhoz csatlakoznának

Publikálás dátuma
2020.01.04. 06:59

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
A portál szerint a mindent eldöntő vita várhatóan a jövő hónap elején lesz a Politikai Gyűlésben.
Egy magas rangú fideszes politikus a Politiconak azt mondta: a párt komolyan mérlegeli, hogy kilép az Európai Néppártból (EPP), miután az csaknem egy éve felfüggesztette tagságát. A portál szerint az alternatíva az, hogy csatlakoznak a Konzervatívok és Reformerek frakciójához, ahol a lengyel PiS is van, de a prímet Orbán Viktor vinné az új helyen. Donald Tusk, az EPP új vezetője a következő hetekben terjeszti a tagpártok elé javaslatát arról, mi legyen a Fidesszel, miután megkapja a bölcsek tanácsának jelentését azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormánypárt mennyire tartja tiszteletben a pártcsalád szabályait és értékeit. A mindent eldöntő vita várhatóan a jövő hónap elején lesz a Politikai Gyűlésben. Budapest hivatalos álláspontja az, hogy szeretne a Néppártban maradni. G. Fodor Gábor, a Századvég vezetője azonban azt fejtegette a héten, hogy szerinte válás lesz a dolog vége, mert az európai konzervatívok rossz irányba tartanak a migráció kérdésében. Gulyás Gergely pedig arról beszélt az ATV-ben, hogy a menni vagy nem menni kérdése azon múlik, akarnak-e magyar részről irányt váltani. Ugyanakkor a kormányfő lebegteti a várható döntést. Orbán az utóbbi hónapokban több olyan lépést is tett, ami az ellenfelek szerint ismét csak az igazságszolgáltatás és a tudomány szabadságát fenyegeti. Egy finn EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem okult, a jelek szerint nem kíván változtatni felfogásán. Külföldi források viszont legújabban a Kreml növekvő magyarországi befolyása miatt aggódnak.

„Bármikor van a tanácskozás, mi annak örülünk”

A Fidesz még az Európai Néppárt februári gyűlése előtt eldönti, hogy tagja marad-e a pártcsaládnak – ezt Deutsch Tamás, a párt európai parlamenti képviselője mondta az ATV Híradónak. Lapunk pénteken számolt be arról, hogy az Európai Néppárt (EPP) február 3-4-ikén összeülő politikai gyűlése dönthet a tavaly márciusban felfüggesztett magyar tagpárt jövőjéről a pártcsaládban. Az EPP-hez közelálló források a Népszavát arról tájékoztatták, hogy elkészült a Fidesz politikáját értékelő háromtagú bizottság, az úgynevezett „bölcsek” jelentése, és már Donald Tusk pártelnök asztalán fekszik. A politikus egyeztet a tagpártokkal, német lapértesülés szerint hamarosan találkozót kezdeményez Orbán Viktor pártelnökkel. Ezzel kapcsolatban Deutsch az ATV-nek azt mondta: „Ha februárban van a tanácskozás nagyon jó, ha márciusban nagyon jó, ha áprilisban remek, ha májusban csodálatos. Bármikor van a tanácskozás, mi annak örülünk. A tanácskozás időpontjára nyilvánvalóan, tehát a tanácskozást megelőzően a Fidesz a saját maga politikai jövőjére vonatkozó politikai döntését meg fogja hozni.” A csatorna közölte: a magyar kormánypártban már azt elemzik, hogy kilépés vagy kizárás esetén mely pártokkal tudnának tárgyalni. „A legtöbb ilyen párt az Európai Néppártban van, úgyhogy nagyon reméljük, hogy velük továbbra is együtt fogunk működni. Hogy ez a Néppártban van, vagy azon kívül, hát ezt a döntést kell meghozni.” – fejtette ki Deutsch. (Népszava) 

Szerző
Frissítve: 2020.01.04. 13:30

Régi-új elnökkel fordulhat rá 2022-re a Momentum

Publikálás dátuma
2020.01.04. 06:30
Fekete-Gyor András vetélytársai más pártbeli feladataikra koncentrálnak
Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Nyáron tart tisztújítást a legnagyobb parlamenten kívüli ellenzéki párt, jelenleg az a legvalószínűbb, hogy Fekete-Győr András ismétel.
Újra elindul a Momentum elnöki tisztségért a pártot jelenleg is vezető Fekete-Győr András – erősítette meg a Népszava értesülését a pártot jelenleg is vezető politikus. - Tavaly Magyarország legnagyobb politikai közössége lettünk a Fidesz után és a Demokratikus Koalíció mellett. Bízom benne, hogy lesz verseny az elnöki posztért, mert így hozzuk ki egymásból a legtöbbet – tette hozzá Fekete-Győr, aki szerint a következő Momentum-elnök feladata az lesz, hogy felkészítse "Európa egyik legfiatalabb politikai közösségét a 2022-es kormány-, kurzus-, és rendszerváltásra”.
Momentumos forrásaink szerint jelenleg úgy áll, nem teljesül Fekete-Győr kívánsága, mert elképzelhető: nem indul el senki a regnáló elnök ellen. A párton belüli pletykák legtöbbször Donáth Annának, a párt alelnökének és EP-képviselőjének, Soproni Tamásnak, a VI. kerületi polgármesternek, valamint Nemes Balázsnak, a Momentum szóvivőjének nevét említik, amikor a lehetséges elnökjelöltek kerülnek szóba. Utóbbi – forrásaink szerint – „mindig el akar indulni”, még a párt ismertségét hozó, sikeres Nolimpia után egy hónappal is gondolkozott ezen. A Momentumban ugyanakkor úgy vélik, a 2019-es sikerek után még ő is letett erről. A másik két lehetséges aspiráns indulása ugyanakkor valódi küzdelmet hozna: Soproni Tamás például megerősödött a párton belül, miután könnyedén verte a VI. kerületben a fideszes Hassay Zsófiát. A momentumos politikusnak azonban nincsenek ilyen tervei: – Biztosan nem indulok elnökjelöltnek, terézvárosi polgármesterként és a Momentum fővárosi frakcióvezetőjeként bőven van feladatom – mondta lapunknak.
Korábban egyébként nem volt felhőtlen a viszony Soproni Tamás és Fekete-Győr András között, az Index 2018 elején egy belső levél alapján arról írt, „Tomi fő politikai célja, hogy legyőzze Andrist”. – Jó a kapcsolatunk, ez több is mint munkakapcsolat, hiszen közösen is sokat dolgoztunk a Momentumért – nyilatkozta a VI. kerületi polgármester, arra a kérdésünkre, hogy most milyen a viszony közte és a pártelnök között. Soproni szerint többször kérik ki egymás véleményét Fekete-Győr Andrással, a párt vezetésével és önkormányzati ügyekkel kapcsolatban is. – Kevés pártvezetőben van meg az a kitartást és eltökéltség, amellyel Fekete-Győr rendelkezik, tisztelem a munkáját – állította Soproni. Donáth Anna, regnáló alelnök – a Momentumban az alelnököt a pártelnök választja, az elnökségi tagok közül – lapunknak azt mondta, az elnöki pozíció teljes embert kíván, „főleg akkor, amikor egy önkéntesekből álló, lelkesedésen alapuló közösséget kell szervezni, nemcsak Budapesten, hanem az egész országban”. Donáthnak elmondása szerint jelenleg az EP-képviselősége a prioritás, szerinte az elmúlt másfél évvel, a legutóbbi két választás eredményeivel „mindenki elégedett lehet, ebben pedig a Momentum-tagok hatalmas munkabírása mellett Fekete-Győr András is komoly szerepet játszott.” Ettől még hisznek a versenyben – folytatta Donáth –, semmi gond nincs azzal, ha bárki elindul az elnöki pozícióért, ahogyan legutóbb is hárman mérkőztek meg. (2018-ban Fekete-Győrt Nemes Balázs és Dukán András Ferenc hívta ki, az elnök a küldöttek csaknem 60 százalékának támogatásával újrázhatott.) Forrásaink egyébként úgy vélik: a sikeresnek tekinthető 2019-es év után – még ha vannak is olyan hangok, amelyek szerint jobb lenne egy olyan Momentum, amelyet nem Fekete-Győr vezet – azt kell megindokolni, hogy valaki miért indulna el, nem azt, hogy miért ne. A nyári tisztújításon egyébként az elnökön kívül még elnökségi tagokat választanak, a szövetségi politikáról viszont nem akkor dönt a párt. Információnk szerint a jelenlegi elnökségben sem lesznek jelentős változások. (Fekete-Győr és Donáth mellett Berg Dániel, Buzinkay György és Hajnal Miklósból alkotja a párt vezetőségét.) Kerpel-Fronius Gábor kerülhet be újként, aki a párt főpolgármester-jelöltje, majd Budapest főpolgármester-helyettese lett. Forrásaink szerint most kiváló a pártban uralkodó hangulat, úgy vélik az lehet majd a törésvonal, amikor az összefogáshoz való viszonyról lesz szó, azaz, hogy közös ellenzéki lista, vagy csak koordináció legyen-e. Információink szerint jelenleg azok vannak többségben, akik a több listát látják jobb megoldásnak, de végleges döntés még nem született.
Szerző