külföldi lapszemle;Szabad szemmel;

2020-01-05 07:13:40

Szabad szemmel: tökéletesen leírják Orbán rendszerét, mégsem Magyarországról van szó

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 5.

Spiegel

Az EU megfigyelő mechanizmusa legutóbb is azt állapította meg, hogy Bulgária jó úton halad a jogállam megteremtése felé, ám az ország évek óta leghátul kullog, ha a korrupció és a sajtószabadság állapotát vesszük a tagállamokban. Ennek ellenére az ősszel közzétett jelentés kilátásba helyezi, hogy Brüsszel a jövőben már nem figyeli árgus szemekkel a bolgár politika alakulását.

Hogy az unió mi alapján jutott kedvező következtetésekre, az rejtély, mert ugyan Szófia erős embere, Boriszov, aki jó egy évtizede van hatalmon, Orbántól eltérően kerüli az összecsapásokat a Bizottsággal, és nem is vetemedik olyan szóbeli kirohanásokra, mint magyar kollégája, de odahaza meglehetősen keményen tartja kézben a dolgokat.

A törvény az, amit ő mond és parancsol, sokszor csak telefonon. Szeret jópofizni, mert semmiképpen sem akar autokratának látszani. Ám amit csinál, annak nem sok köze van a jogállamisághoz. Csak nagyon ritkán indul nyomozás olyan vesztegetési ügyekben, amelyekben politikusok, vagy a kormányhoz közelálló üzletemberek érintettek. Független sajtóorgánum már nemigen működik. Az újságírók a megélhetésüket kockáztatják, ha netán lelepleznek valamilyen visszaélést. Tavaly derült ki, hogy kormánypárti és ellenzéki notabilitások jóval a piaci ár alatt szereztek meg luxuslakásokat Szófiában. Ebbe azért 3 miniszter és hatalmon lévő GERB frakcióvezetője belebukott. De ezen túlmenően a vizsgálat nem állapított meg semmiféle turpisságot. Mások a saját céljaikra fordítottak a vidéki idegenforgalom fejlesztésére szánt EU-s pénzeket.

A korrupciót vizsgáló bizottságot most egy olyan volt főügyész vezeti, aki annak idején, a vádhatóság élén egyetlen nagy botrányt sem tisztázott kellőképpen. Pedig akkor volt Bulgária legnagyobb bankválsága is, a KTB csődje miatt. Az ügy idáig kétmilliárd euróba került az adófizetők számára. Ráadásul hírek szerint a jogászt szoros kapcsolatok fűzik a visszaélések egyik főszereplőjéhez.

A médiát immár csaknem teljes egészében oligarchák között osztották fel, ők különféle politikai pártokhoz állnak közel. Ily módon a hatalomnak, a vállalkozóknak és a köztisztviselőknek nem kell túlzottan tartaniuk a nyilvánosságtól. Az állapotokra csupán egyetlen példa: versenyjogi aggályok miatt egy cseh jelentkező nem vehette meg a svéd tulajdonostól az ország legnagyobb médiakonszernjét. Amikor viszont Boriszov két milliárdos cimborája jelentkezett be vásárlási szándékkal, már nem voltak ilyen fenntartások.  

Guardian

A lap azt tanácsolja a brit Munkáspártnak, hogy az szívlelje meg a baloldal világméretű visszaesésének tanulságait, ha ki akar lábalni a választási vereség utáni sanyarú helyzetéből. Ez persze nem menti fel a Labourt a saját maga által elkövetett hibák felelőssége alól, de tény, hogy a szociáldemokrácia mindenütt válságban van, legyen szó a németekről, a franciákról, az olaszokról, osztrákokról és így tovább. Európa távolabbi részein pedig igen kevés a reménysugár. Magyarországot és Lengyelországot tekintélyelvű, jobbos rezsim irányítja, a balközép erők teljesen margóra szorultak. Brazíliában a szélsőjobb jelöltje futott be a baloldal képviselő képviselője előtt, Indiában pedig a szélsőséges BJP tönkreverte az egykor egyeduralkodó, világi, balos Kongresszus Pártot.

Északon ígéretesen megújul a baloldal, de ezen kívül csupán az Ibériai-félsziget nyújt vigaszt. Ezért érdemes számba venni a portugál szocialisták sikerének titkát. A párt 5 éve radikális erőkkel állt össze, majd balra tolódott, és a végén ennek köszönhetően futott be. Spanyolországban új, haladó kormány hívogat, hála a szocialisták és a radikális baloldali Podemos összefogásának.

A jobboldali populizmus és a kulturális háború korában, amikor meggyengült a hovatartozás és az identitás érzése, mind a radikális, mind a középbalnak kellő alázattal el kell ismernie, hogy egyikük sem tudja a választ. Illetve Macron jelenti a sajátos riposztot, aki azonban nem tartozik a baloldal egyetlen árnyalatához sem, regresszív politikát folytat, vagyis a gazdagokat jutalmazza, viszont csak a 2. fordulóban tudta legyűrni szélsőséges vetélytársát. De a felmérések szerint ott már bárki más győzni tudott volna Le Pen ellen, beleértve a radikális balt is. Egy sor országban éles ellentét alakult ki az idős, tehetős, konzervatív rétegek, illetve haladó nézeteket valló fiatalabb korosztályok között, amelyeket sújt a gazdasági bizonytalanság. Ebben a helyzetben igen nehéz nyerő szövetséget létrehozni vagy a középbalon vagy még radikálisabban balos alapokon.