A bölcsis nénik átváltozása: a túlélésért trükköznek a magánbölcsődék

Publikálás dátuma
2020.01.07. 06:00

Fotó: Népszava
Erre egy erősen vitatható jogszabályváltozás miatt kényszerülnek.
A két és fél éves kislányt minden reggel nyolc óra körül viszik szülei a családi – vagy ahogyan a legtöbben nevezik: magán – bölcsődébe, és általában fél négykor mennek érte. Így látszólag hat-hét órát tölt a bölcsődében a gyerek. Papíron viszont a kislány januártól csak délig „bölcsis”, addig foglalkoznak vele a „bölcsis nénik”. Délutánra a gondozók „időszakos gyermekfelügyelővé” alakulnak át, a bölcsőde pedig „időszakos gyermekfelügyeleti hellyé” válik. Az eset abszurd, de nagyon is racionális okok állnak mögötte: a szabályozás kényszeríti trükközésre a bölcsőde fenntartóit. Három éve az addig családi napköziként nyilvántartott mintegy ezer intézményt a gyermekvédelmi törvény módosításával választás elé állították: 2017 január 1-től vagy családi bölcsődeként, vagy napközbeni gyermekfelügyeleti intézményként működnek tovább. Előbbibe 3, utóbbiba akár 14 éves korig is járhatnak a gyerekek, viszont a fenntartó az utóbbiba nem kérhet az ellátásért állami normatívát. A családi bölcsődék fenntartói – szigorú feltételek mellett – gyermekenként havonta legfeljebb 58333 forintra pályázhatnak az államnál, intézményenként maximum hét gyermek után. Ez a gyakorlatban az jelenti: a magánbölcsődékben azok a szülők, akiknek gyereke ellátását támogatja az állam, „csak” a normatíva és az intézmény által kért, általában 80-100 ezer forintos térítési díj közötti különbséget fizetik. Ezt a rendszert rúgta fel idén januártól egy módosítás, amely előírja a magánbölcsődéknek: csak akkor kapják meg az 58333 forintos állami támogatást, ha vállalják, hogy legfeljebb 71250 forintos térítési díjat kérnek. Vagyis több tízezer forinttal kurtították be a magánbölcsődék bevételeit, ami a fenntartók szerint ellehetetlenítheti működésüket. – Már most is pengeélen táncolunk. A térítési díjakból még a normatíva figyelembe vételével is alig jönnek ki a fix költségeink, a legalább két gondozó garantált minimálbére, a rezsi, a napi négyszeri étkezés, a kötelező évenkénti munkavédelmi képzés, a rovarirtás, az érintésvédelmi vizsgálatok díja – mondta a Népszavának egy budapesti intézmény vezetője. Szerinte sok intézmény arra kényszerülhet, hogy lemondjon a normatíva megpályázásáról, így viszont könnyen előfordulhat: a szülők tömegesen veszik ki a gyerekeket a bölcsődékből, mert a kieső állami támogatás összegét is tőlük várnák a fenntartók. Vagyis kénytelenek lennének olyan döntést hozni, amivel épp saját gyereküknek ártanak, hiszen a kicsik a hosszú beszoktatási folyamat után érzelmileg erősen kötődnek a gondozónőkhöz, egy hirtelen változás megrázkódtatást okozhat nekik. A jogalkotók „érzékenységére” utal azt is: a változásokat a bölcsődei tanév közben vezették be, hiszen ők nem ezzel, hanem az adóévvel számoltak. Az intézmények kiskapukat kerestek, és a jelek szerint találtak is azzal, hogy papíron csak délelőtt bölcsőde a bölcsőde. Ha a bölcsőde papíron csak négy órát működik, utána „gyermekfelügyeletté” válik, így a térítési díjat is két részre tudják bontani. A délelőtti bölcsődei ellátást fedezik a most 71250 forintban korlátozott térítési díjból, így jogosultak maradnak az állami normatívára. A délutáni „gyermekfelügyeletért” pedig – már tisztán piaci alapon – elkérhetik a szülőktől azt a különbözetet, amit a változások miatt most elvesztenének. – Nem akarok rosszhiszemű lenni, de mintha az lenne a cél, hogy ellehetetlenítsék a családi bölcsődék működését – mondta egy trükközésre kényszerített intézményvezető. Annyi biztos: miközben több ezer gyerek nem jut megfelelő bölcsődei ellátáshoz, a családi bölcsődék száma nemhogy bővülne, 2017-hez képest 938-ról 927-re csökkent a KSH szerint. A kormány által hangos propagandával beharangozott munkahelyi bölcsődék száma elenyésző, tavaly mindössze nyolc működött belőlük az egész országban.

Belső feszültségek a szakmában

A bölcsődefenntartók kedélyét az is borzolja, hogy az elvileg érdekeik védelmére alakult Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesülete (MACSKE) egyelőre teljesen passzív a változások ügyében. Ráadásul a MACSKE úgy birtokol hatósági felügyeleti jogkört a bölcsődék működése fölött, hogy a vezetésében többen maguk is családi bölcsődét működtetnek. Vagyis elvileg saját piaci konkurenseik működését ellenőrizhetik. A kialakult helyzet miatt most több intézmény vezetője a területileg illetékes önkormányzatoktól vár segítséget, és a MACSKE rendkívüli közgyűlését szeretné összehívni. Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a MACSKE illetékeseinek is. A tárca érdemben nem válaszolt arra, miért volt szükség a költséglimitre, és mi alapján állapították meg az összeget, csak annyit írtak: a kormány az elmúlt években 40 százalékkal emelte a magánbölcsődék normatíváját és remélik, hogy ezek száma folyamatosan emelkedni fog. A MACSKE nem válaszolt kérdéseinkre. K. A.

Kemény mínuszokkal indul a kedd

Publikálás dátuma
2020.01.06. 22:23

Fotó: Shutterstock
Hajnalban -4, -12, napközben +1, +5 fok várható.
Kedden marad a túlnyomóan napos, száraz idő, csak délután növekedhet meg nyugaton a felhőzet, de esni nem fog. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad. Hajnalban -4, -12, napközben +1, +5 fok várható - írja előrejelzésében az Időkép. Szerdán a Dunántúlon több lehet a felhő, máshol továbbra is napos időre van kilátás. Csapadék nem várható. Gyenge, mérsékelt lesz a déli-délnyugati szél. Hajnalban a felhősebb nyugati tájakon enyhébb lesz az idő, máshol -3, -10 fokig csökken a hőmérséklet. Délután 3-8 fokot mérhetünk. Csütörtökön már több felhő lehet felettünk, de napközben csapadék ekkor sem várható. Nem lesz jelentős a légmozgás. Enyhébb időre, délután 3-10 fokra van kilátás. Pénteken a Dunántúlon naposabb, keleten felhősebb időre számíthatunk. Csapadék, jelentős szél továbbra sem valószínű. A csúcshőmérséklet 4 és 10 fok között alakulhat. Hétvégén is marad a csendes, átlagosnál enyhébb idő több-kevesebb napsütéssel, szombaton a Dunántúl északnyugati felén élénk északias széllel. 
Szerző

Németh Szilárd kajapornóval és felettébb sós, Buddha-szerű felsőtesttel támad az Instagramon

Publikálás dátuma
2020.01.06. 21:54

A pacalnagykövet a róla mintázott sószórót egy tányér marhapofával hozta kompozícióba.
Önmagával költötte el vasárnapi vacsoráját Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, egyben a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. A pacalnagykövetként is egyre ismertebb politikus estéje jó kedélyű lehetett, ugyanis a kormánypárt köreiben szinte teljesen ismeretlen önirónia uralja legújabb, Csendélet 2020 című Instagram-posztját:
Németh Szilárd a róla mintázott, kissé Buddha-alakú sószóróval tette felejthetetlenné az amúgy tök felejthetőnek tűnő (ne higgyék el, nagyon jól néz ki! - a szerk.), juhtúrós galuskával tálalt áfonyás-gombás marhapofa pörköltet.

Így:   
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Csendélet 2020 - Áfonyás-gombás marhapofa juhtúrós galuskával és ellenzéki sótartóval

Németh Szilárd (@nemeth.szilard.hm) által megosztott bejegyzés,

A sószórót az a hipszter kézművesekből álló Hegyvidéki Manufaktúra gyártja és forgalmazza, ami előszeretettel csinál viccet a NER-ből: készítettek már Orbán-gyertyát és Lőrinc-perselyt is. A sószóró hivatalos megnevezése
Sziszi-szóró.

A pacalnagykövet tehát minden bizonnyal nem véletlenül nevezte a dizájn konyhai eszközt távolságtartóan csak
ellenzéki sótartónak.

Sószóró, gyertya, persely
Fotó: hegyvidekimanufaktura.hu
Búcsúzóul még egy Sziszi-szórót ábrázoló alkotás, pusztán a marhapofa pörkölttel ellentétpárt alkotó, üde, ellenzéki paradicsom kedvéért:
És azt észrevették, hogy Németh Szilárd igazán becsületesen tartja a magyar karácsonyi hagyományokat? Az érintett időszakban ugyanis hatból négy Instagram-posztja ételt ábrázolt, úgyhogy biztosak lehetünk benne, hogy a pacalnagykövet minden alkalommal engedelmeskedett a családi menü+ maradéktalan elfogyasztását célzó felszólításoknak. U.i.: Jó étvágyat!
Szerző
Frissítve: 2020.01.06. 22:25