Előfizetés

Kétszer kettő: teljes káosz Venezuelában

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.06. 19:22

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
A caracasi parlament épülete előtt azonban tumultuózus jelenetek játszódtak le. A rohamrendőrség megpróbálta megakadályozni az ellenzéki szenátorok bejutását a parlamentbe.
Kaotikus jelenetekkel indult az év a súlyos gazdasági és politikai válságban tengődő Venezuelában. Nicolás Maduro államfő pedig ismételten bizonyította, hogy bármilyen eszközt képes bevetni hatalma megtartásáért. Az ellenzék a hétvégén puccsal vádolta meg az államfőt, aki megpróbálta trükkel elmozdítani hivatalából a parlament elnökét, a tavaly januárban magát az alkotmányra hivatkozva államfőnek kikiáltó Juan Guaidót. Utóbbi vasárnapra tűzött ki szavazást arról, hogy újabb egy évre a törvényhozás élén maradhasson. A caracasi parlament épülete előtt azonban tumultuózus jelenetek játszódtak le. A rohamrendőrség megpróbálta megakadályozni az ellenzéki szenátorok bejutását a parlamentbe. Guaidó a kerítésen átmászva próbálta megkerülni a blokádot, de öltönye elszakadt, és az őt kísérő politikusokkal együtt kiszorították az épületből. Közben a kormánypárti, Maduróhoz hű képviselők a parlamentben a törvényhozás elnökévé választották Luis Parrát, aki a decemberig a Guaidó által fémjelzett, „Első az Igazság” szövetség tagja volt. Ő papíron ugyan ellenzéki, de már többször illették azzal a váddal, hogy összejátszik a hatalommal. A rá adott voksokat nem is számolták össze, Maduró támogatói puszta kézfelemeléssel választották meg, így a szavazás elvileg érvénytelen. Ettől függetlenül a parlament elnökének minősítette magát és Maduro elnök is őt ismerte el a pozícióban. Ezután azonban az ellenzéki jelölt hívei az El Nacional nevű ellenzéki lap szerkesztőségében gyűltek össze és a parlament 164 képviselőjéből állítólag 100 szavazatával ismét Guaidót választották meg a törvényhozás elnökének és ezzel szerintük ideiglenes államfőnek. Venezuelában a törvényhozásban az ellenzék van többségben. Maduro ezért létrehozta az alkotmányozó gyűlést, amely egy sor jogkört vett ki a parlament kezéből. Az utóbbi időben azonban az elnökhöz hű képviselők is részt vettek a parlament ülésein, ami már annak volt az előjele, hogy Maduro puccsot akar végrehajtani a törvényhozásban. Venezuelának így elvileg két államfője, valamint két parlamenti elnöke is van, ami híven kifejezi azt, milyen kaotikus viszonyok alakultak ki a latin-amerikai országban. Guaidó a maga megválasztását követően úgy fogalmazott, ismételten vereséget mértek a diktatúrára. Az Egyesült Államok élesen bírálta Nicolás Maduro újabb húzását. A washingtoni külügyminisztérium közölte, nem fogadja el parlamenti elnöknek Parrát, akinek megválasztása  „szembement az emberek akaratával”. Szintén elfogadhatatlannak nevezte a fejleményeket az Európai Unió is, a közlemény szerint még inkább elmélyül a venezuelai válság. Az új fejlemények nyomán meggyengülhet Guaidó eddig sem acélos helyzete, bár Christopher Sabatini, a Chatham House szakértője a brit Guardianban úgy vélte, Maduro újabb ügyeskedése visszaüthet, mert sokan mártírként tekintenek a fiatal ellenzéki politikusra.

Utódlási harc kezdődik a horvát kormánypártnál

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.06. 19:15

Fotó: Samir Jordamovic / AFP/Anadolu Agency
Válsághelyzet alakult ki a HDZ-nél azután, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic alulmaradt az elnökválasztáson Zoran Milanoviccsal szemben.
A horvát elnökválasztási kampányban nagy vita zajlott Zoran Milanovic és Kolinda Grabar-Kitarovic között arról, van-e egyáltalán értelme annak, hogy a választók döntsenek az elnök személyéről, vagy – korlátozott jogköreinél fogva – elég, ha a parlament határoz a kérésben. Grabar-Kitarovic rendre azt hangoztatta, ragaszkodni kell ahhoz, hogy demokratikus választáson dőljön el a kérdés. Választási veresége után talán már a leköszönő elnökasszony is másként gondolkodik erről. A kampányban ugyanis amit lehetett, elrontott. Néhány hónapja még hazája legnépszerűbb politikusai közé tartozott, de másfél hónap alatt sikerült lerombolnia imázsát bizarr, értelmezhetetlen és meglepő tájékozatlanságról számot adó kijelentései miatt. Mint az index.hr ellenzéki portál találóan megjegyezte: Grabar-Kitarovic magát verte meg. Az elnök azonban pártjára, a Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ) is súlyos vereséget mért. Egyöntetű horvát lapvélemények szerint utódlási harc kezdődik a kormánypártnál, aminek bizonytalan a végkimenetele. Az első forduló után jelentős mozgósítás kezdődött a HDZ-nél, amelyből Andrej Plenkovic kormányfő személyesen is kivette a részét függetlenül attól, hogy a kormányfő és a tőle jobbra álló elnökasszony között nem volt felhőtlen a viszony. Ezért is totális a HDZ veresége, hiszen nem csak az államfő, hanem az egész párt kudarcáról beszélhetünk. Már csak azért is, mert sokan nem is Grabar-Kitarovicot, hanem a kormány teljesítményét osztályozták a választás során. Már az első, Milanovic győzelmét jövendölő exit poll után megkezdődött a bűnbakkeresés a HDZ-nél, s némi ijedtség volt tapasztalható, hiszen idén parlamenti választást is rendeznek, s egyes közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt és a szociáldemokraták közötti különbség már hibahatáron belüli. A volt szociáldemokrata kormányfő győzelme pedig új lendületet adhat az SDP-nek. Ezért is hangzott el több kormánypárti politikus, köztük Grabar-Kitarovic szájából is az a mondat, amely szerint meg kell érteniük a választók üzenetét és jobban oda kell figyelniük arra, mit is óhajtanak az emberek. Kivált a városokban fejezték ki elégedetlenségüket a választók: Grabar-Kitarovic még azon nagyobb településeken – Splitben, Eszéken - is kikapott Milanovictól, ahol általában a jobboldalra voksolnak. Az elnökasszony kampányának egyik felelőse, Gordan Jandrokovic, a parlament elnöke a hibák között sorolta fel azt, hogy a két forduló között „jobboldalibb” kampányt folytattak. Grabar-Kitarovic ugyanis az első fordulóban a harmadik helyen végzett Miroslav Skoro, jobboldali radikális jelölt szavazóinak támogatását kívánta megszerezni. Ez a stratégia azonban kudarcot vallott. Milanovic számára óriási elégtétel a győzelem. A kampány során egyebek mellett "megrögzött kommunistának", "az ország történelme legrosszabb miniszterelnökének" minősítették. Egykor azt mondta, nem akar elnök lenni, tavasszal mégis bejelentette indulását. Miniszterelnökként egykor azt hiányolták tőle, hogy elodázta a reformokat, más kérdés, hogy Andrej Plenkovic mostani  kabinetje mennyire nevezhető reformbarátnak. A kampányban Milanovic igazi államférfiként viselkedett, e tekintetben hatalmas volt a kontraszt Grabar-Kitarovic és közte. S akinek még az utolsó pillanatig kétségei lettek volna arról, hogy ki a felkészültebb, meggyőződhetett erről kettejük múlt heti tévévitáján. Az elnökasszony, ha adatokkal akarta alátámasztani állítását, zavartan pislantott jegyzetei felé, Milanovic viszont fejből idézte a számokat. A megválasztott elnök győzelmi beszédének legérdekesebb pillanata az volt: amikor az őt ünneplő tömeg heves füttyszóban tört ki Grabar-Kitarovic nevének említésekor, Milanovic felemelte a kezét, s azt mondta, ezt ne csinálják, ehhez hasonlót már átéltek öt évvel ezelőtt, nem akarja, hogy megismétlődjék mindaz. Beszéde nagyon békülékeny hangú volt. Minden jel szerint az új elnök sokat segíthet az SDP-nek abban, hogy a párt visszatérjen a hatalomba.

A román kormány az RMDSZ-szel egyeztet saját megbuktatásáról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.06. 15:40

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt apróságért cserébe nyerhet nagyot egy előrehozott választáson.
Román lapértesülések szerint saját megbuktatásáról és előrehozott parlamenti választásokról egyeztet a kormánypárt az RMDSZ-szel - írja az MTI.
Saját megbuktatásáról, és az abból következő előrehozott parlamenti választásokról egyeztet Romániában a kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) abban a reményben, hogy a tavasszal megújítandó törvényhozás összetétele lehetővé tenné egy PNL-RMDSZ kormánykoalíció megalakítását - írta hétfői számában a liberális Adevarul című lap az MTI szerint. A bukaresti parlamentben jelenleg a novemberben ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a mandátumok több mint 40 százalékával, míg az azóta kisebbségben kormányzó PNL-nek csak 20 százaléka van. A közvélemény-kutatások szerint azonban megfordulhatnak az erőviszonyok közöttük, ha a nagy többséggel újraválasztott Klaus Iohannis jobboldali államfő volt pártjának sikerülne előrehozott választásokat kiprovokálnia. Az Adevarul szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke december végén folytatott megbeszélésükön azt mondta a PNL-t vezető Ludovic Orban miniszterelnöknek: az RMDSZ támogatja a parlamenti választások előrehozását azzal a feltétellel, hogy a kormány ne módosítsa a helyhatósági választási törvényt. A PNL és főleg a kisebb román pártok ugyanis az - RMDSZ által ellenzett - egyfordulós polgár-mesterválasztás bevezetését szorgalmazzák, azt remélve, hogy így könnyebb lesz a tavasszal megrendezendő önkormányzati választásokon meggátolni a helyhatóságok többségét vezető PSD elöljáróinak újraválasztását. A parlamentet - a kormány megbuktatása vagy lemondása után - akkor oszlathatja fel a román államfő, ha a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza miniszterelnök-jelöltjét. Az Adevarul kizártnak tartja, hogy a PNL a miniszterelnök lemondásával próbálná elindítani az előrehozott választások kiprovokálásának folyamatát, mivel ez azt jelentené, hogy az ehhez szükséges három hónapos átmeneti időszakban Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökként sem maradhatna a kormány élén. A lap úgy tudja: a PNL inkább azt szeretné elérni, hogy a szociáldemokrata ellenzék - a magyar érdekképviselet segítségével - buktassa meg a kormányt. Az RMDSZ már jelezte, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha - az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve - a PNL a parlament megkerülésével, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálná bevezetni a kétfordulós polgármester-választást. Egy ilyen forgatókönyvvel az Adevarul szerint minden érintett párt elérné célját: az előrehozott választásokon a PNL megduplázná parlamenti erejét, az RMDSZ és a PSD pedig meggátolná a választójog módosítását, vagyis azt, hogy a többi párt egy második fordulóban összefogjon az első fordulóban élen végzett polgármesterjelöltjükkel szemben. Az Adevarul elemzője szerint Iohannis és Orban szívesebben vonná be a kormánykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) kisebbi frakciót, mint az utóbbi időben megerősödött jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), ha a PNL megszerzi a parlamenti helyek több mint 40 százalékát. Egy alkotmánybírósági határozat szerint a parlamenti és a helyhatósági választásokat nem lehet összevonni. Amennyiben azonban előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, az Adevarul szerint ezeket szintén májusban, vagy június elején, az önkormányzati választások előtt egy-két héttel rendezhetik meg.