119 nevelőszülőt sikerült összetoborozni

Publikálás dátuma
2020.01.07. 17:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jelentkezők száma a kormány Befogadlak kampányának hatására sem emelkedett számottevően.
A tavalyi év első felében összesen 388 fő vett részt 60 órás nevelőszülői tanfolyamon, közülük 255 fő szerzett tanúsítványt, a tanúsítvánnyal rendelkezők közül pedig 119 fővel kötöttek keretmegállapodást a nevelőszülői hálózatok 2019. június végéig – derült ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdésére küldött válaszából. A politikus arra volt kíváncsi, hányan jelentkeztek nevelőszülőnek a kormány által indított „Befogadlak” program hatására, mennyi tanfolyamot indítottak és azt mennyien végezték el eddig. Rétvári megjegyezte, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmények, szervezetek nem kötelesek nyilvántartást vezetni a nevelőszülői tevékenység iránt érdeklődőkről. Válaszát szerencsére nem zárta le ennyivel, a fenti adatok mellett a következőket írta: a 2019-es év első felében a nevelőszülői hivatás iránt érdeklődők 62 százaléka jelentkezett valamelyik nevelőszülői hálózatnál nevelőszülőnek, s a jelentkezők 39 százaléka felelt meg a jogszabály szerinti komplex (környezeti, egészségi, pszichológiai) alkalmassági vizsgálaton. Az államtitkár által közölt adatok és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak összevetésével elmondható, hogy a nevelőszülői hivatás népszerűsítését célzó, 2018 októberében indult és tavaly májusig tartó „Befogadlak” kampány hatása eddig nem túl átütő. A KSH szerint a nevelőszülők száma a következőképpen alakult az elmúlt években: 2014-ben 5531-en, 2015-ben 5460-an, 2016-ban 5389-en, 2017-ben 5611-en, 2018-ban 5773-an voltak. Tehát összességében enyhe növekedés tapasztalható, ami minden valószínűség szerint (legalábbis a fentebb ismertetett mértékben) 2019-ben a kormányzati kampány nélkül is folytatódott volna. A nevelőszülők tehát még mindig nagyon kevesen vannak, miközben a szakellátásban élő gyerekek száma folyamatosan nő, a KSH szerint 2018-ban 23,5 ezren voltak. Aggasztóan alacsony azoknak a nevelőszökőknek a száma, akik különleges és speciális szükségletű gyerekeket vehetnek gondozásba: 2018-ban országosan 1224 különleges nevelőszülő és mindössze 14 speciális nevelőszülő látta el a speciális és fogyatékossággal élő gyerekek gondozását. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.07. 17:56

-10 fok is lehet éjszaka

Publikálás dátuma
2020.01.07. 15:33

Fotó: Shutterstock
Anticiklon határozza meg a Kárpát-medence időjárását, az éjszakai hideget leszámítva folytatódik a csendes, eseménytelen idő.
Az ország nagy részén túlnyomóan derült vagy gyengén felhős idő várható. Reggelig kissé több felhőre a Dunántúlon lehet számítani, majd szerda délutántól északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, amely estétől az északi megyékben meg is vastagszik. Csapadék nem valószínű. A hajnali órákban főként a Dunától keletre átmeneti ködfoltok képződhetnek. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet +1 és -10 fok között alakul, fagypont körüli értékek a Dunántúl felhősebb tájain lesznek. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 1 és 8 fok között várható.

Időjárási helyzet Európában

Kontinensünkön erőteljes nyugat-keleties áramlás a jellemző. Az északi országokban ciklonok és frontjaik okoznak erősen változékony, szeles időt. Többfelé hullik eső, havazást már inkább csak Skandinávia északi tájairól, illetve a magasabb részekről jelentenek. Az Alpok térségében is felhősebb, csapadékosabb az idő egy gyengülő magassági hidegcsepp hatására. A Földközi-tenger keleti medencéje fölött örvénylő ciklon kelet felé mozog, csapadékot már csak az Égei-tenger területén, valamint Törökországban okoz. A szárazföld többi részén anticiklon uralkodik, egyaránt előfordulnak derült, zavartalanul napos, valamint borús, tartósan ködös tájak. Skandinávia északi területein -10 fok közelébe, Európa középső és keleti felén többnyire -3 és +3, a déli és nyugati országokban általában 7 és 14 fok közé melegszik fel a levegő a délutáni órákra. A legmelegebb az Ibériai-félsziget déli partvidékén van, ahol 15-17 fok is előfordul. Szerda estig változatlanul anticiklon határozza meg a Kárpát-medence időjárását, folytatódik a csendes, eseménytelen idő.
Témák
időjárás

Védett lakásokkal segít a családon belüli erőszak áldozatainak Baranyi Krisztina

Publikálás dátuma
2020.01.07. 15:24
Baranyi Krisztina
Fotó: Baranyi Krisztina Facebook oldala
Ferencváros arra kéri a többi magyar önkormányzatot is, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása is újra a parlament elé kerül majd.
"Ferencvárosban mostantól Magyarországon eddig egyedülálló módon önkormányzati lakásokban biztosítunk »védett lakásokat« a családon belüli erőszak áldozatainak és tájékoztató kampányt indítunk a témában" - jelentette be kedden közösségi oldalán Baranyi Krisztina, a budapesti IX. kerület polgármestere. A bejelentéssel egyidőben Ferencváros közösségi oldala arról írt:
Baranyi kéri a többi hazai önkormányzatot, különös tekintettel a Szabad Városok Szövetségének tagjaira, hogy kövessék a példát.

Ez esetben az áldozatok távolabbra, egy másik városba tudnának költözni veszélyt jelentő lakhelyükről. Arra, hogy mikortól lesznek elérhetőek a védett lakások, az önkormányzat jelenleg még nem tud választ adni. Mint írták a bejelentés alatt: "minél hamarabb".
A ferencvárosi közleményből kiderül továbbá, hogy Csárdi Antal országgyűlési képviselő újra kezdeményezni fogja a parlamentben a Magyarország részéről már 2014-ben aláírt, ám a kormánypárt által az országgyűlésben azóta többször leszavazott Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Az Európa Tanács egyezményének célja a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzése és felszámolása.
Még vasárnap írt arról Baranyi, hogy alig pár nap telt el az újévből, de már két nőt öltek meg párkapcsolati erőszakban Magyarországon. "Ezen kívül minden bizonnyal ezrek kapták meg a szokásos napi verés- és kínzásadagjukat, további tízezreket gyaláztak, mocskoltak szóban, véget nem érően" - folytatta, hozzátéve: a hatóságoknak még protokolljuk sincs arra, mit kellene tenni, ha bejelentést kapnak egy bántalmazott nőtől. Utalt Varga Judit néhány órával korábbi, többek közt a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeinek szigorításáról szóló közleményére is, amikor kijelenti:
"a magyar Kormány pedig nem hajlandó egyet sem lépni azon az úton, amely törvényi garanciákkal adna védelmet bűncselekmények áldozatainak".

A családon belüli erőszak ügye úgy tűnik, olyan mértéket öltött a 2019-es "családok éve" alatt, hogy már a kormány ingerküszöbét is elérte. Hétfőn Varga Judit igazságügyi miniszter egy videót töltött fel közösségi oldalára, amin a parlament körül sétálva, drámai zenei kíséret mellett beszél arról, mennyire megrázza például a tavaly decemberi győri családirtás. A videóban szigorúbb büntetést ígér a lebukott elkövetőknek, valamint megígéri, hogy 600 millió forintból megduplázzák az Áldozatsegítő Központok számát.
Vargának egyik bejelentett intézkedése sem célozza a családon belüli erőszak áldozatainak speciális segítését, vagy bántalmazásuk megelőzését.

Varga és a kormány tehát a családon belüli, illetve a nők elleni erőszak ügyét a büntetés oldaláról közelíti meg, nem pedig a megelőzés felől. Annak ellenére, hogy ezek az esetek szakemberek bevonásával visszaszoríthatóak lennének, az igazságügyi minisztérium nem kezeli őket külön, csak a többi törvény- és szabálysértéssel összemosva. Ugyan az Isztambuli Egyezmény ajánlásai kifejezetten az ilyen ügyek kezelésében nyújtanának támaszt a hatóságoknak, de továbbra sem várható az egyezmény ratifikálása: Varga szerint a magyar jogrendszer "hatékonyabb és erősebb védelmet biztosít" annál. A közlemény - és a magyar kormány - szerint további bűne az Isztambuli Egyezménynek, hogy "migrációt támogató", illetve, hogy a társadalmi nem (gender) fogalmának használatával utalást tesz arra, hogy a nemi szerepek változékony dolgok, tanult viselkedési formák.
Szerző
Frissítve: 2020.01.07. 15:34