Életbe lépett a vitatott törvény Montenegróban

Publikálás dátuma
2020.01.08. 17:37

Fotó: Milos Vujovic / Anadolu Agency
A jogszabálynak az a része váltott ki tiltakozást, mely szerint az államé lehet minden olyan, valamely egyházhoz tartozó épület, amelyet a kormányzat a montenegrói kulturális örökség részének tart.
Szerdán lépett életbe Montenegróban a vallásügyi törvény, amely ellen hetek óta tüntet a szerb pravoszláv egyház, valamint a Demokrata Front (DF) nevű ellenzéki párt. Azzal vádolják a helyi hatóságokat, hogy hátrányos helyzetbe akarják hozni az országban élő szerbeket és egyházukat. A törvény szabad vallásgyakorlást garantál minden hívőnek. A jogszabálynak az a része váltott ki tiltakozást, mely szerint az államé lehet minden olyan, valamely egyházhoz tartozó épület, amelyet a kormányzat a montenegrói kulturális örökség részének tart. Ezért minden olyan épületet összeírnak, amelyekre e kritérium vonatkozhat és 1918., azaz Montenegró függetlenségének elvesztése előtt az államé volt. Ha bármely vallási közösség dokumentumokkal tudja alátámasztani, hogy valamely ingatlan tulajdonosa, akkor az állam nem teszi rá a kezét. Több mint száz év távlatából nyilván nem könnyű ezt igazolni. Ha vita alakul ki egy ingatlan hovatartozásának kérdésében, a döntő szót bíróságnak kell kimondania. Az állam a következő egy évben sajátíthatja ki az egyes ingatlanokat. A törvény szerint az egyházaknak be kell jegyeztetni magukat. Ez alól kivételt képeznek azok, amelyek központja külföldön található. Ezek közé tartozik például a szerb pravoszláv, vagy az államban szinte jelentéktelen katolikus egyház. Ezek szabadon dönthetnek arról, regisztrálják-e magukat vallási közösségként. Ugyanakkor azok, amelyek központja Montenegróban található, de nem jegyeztetik be magukat, elveszítik jogi személy státuszukat. Vallási közösségnek számít minden olyan csoportosulás, amely legalább három felnőtt tagból áll. Nem kell montenegrói állampolgároknak lenniük, de helyi tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük . A podgoricai parlament december 27-én fogadta el az új egyházügyi törvényt. A törvényhozásban 45 honatya nyomta meg az igen gombot, a kormányzó Szocialisták Demokrata Pártja (DPS), a két szociáldemokrata tömörülés, a Liberális Párt, a Bosnyák Párt, valamint a Horvát Polgári Kezdeményezés képviselői. Azóta folyamatosak a törvénnyel szembeni tiltakozó megmozdulások. Múlt szombaton tízezrek tüntettek Podgoricában, illetve közös imára szólítottak fel a szerb pravoszláv egyház képviselői. Az ortodox világban hétfőn, illetve kedden ünnepelték Krisztus születését.
Frissítve: 2020.01.08. 17:42

Októberben áll bíróság elé Nicolas Sarkozy egykori francia elnök

Publikálás dátuma
2020.01.08. 17:33
A 2007. december 10-én készült fényképen a líbiai vezető, Moamer Kadhafi érkezik Párizsba, az Elysee palotába, ahol Nicolas Sarkozy fogadta
A vád: korrupció.
Október 5-én kezdődik a befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval gyanúsított Nicolas Sarkozy volt francia államfő pere Párizsban - jelentette be szerdán a párizsi büntetőbíróság az MTI szerint. Ez lesz az első alkalom, hogy egy volt francia köztársasági elnöknek korrupciós vádakra kell a bíróságon válaszolnia. Nicolas Sarkozy telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. A 2018. március 26-án elrendelt per ellen a volt elnök korábban fellebbezést nyújtott be, de a semmítőszék júniusban elutasította. A párizsi büntetőbíróság ezt követően döntött úgy, hogy október 5. és 22. között rendezi meg a pert. A Nicolas Sarkozy ellen folyó eljárások közül ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia. Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Ügyvédjeik nem kívánták szerdán kommentálni, hogy a bíróság kiírta a per dátumát. Az ügyben 2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt, akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével. A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen. A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. A beszélgetésekben egyébként elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az ezóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, és meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat. A Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében 2018 márciusban indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás és líbiai közpénzzel való csalás gyanúja miatt. A 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt is már vád alá helyezték 13 másik emberrel együtt, mert ő és a pártja többet költött el a megengedettnél, de a per időpontját még nem határozták meg. Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől.
Szerző

Putyin és Erdogan együtt nyitotta meg a gázcsapot: felavatták a Török Áramlat fekete-tengeri szakaszát

Publikálás dátuma
2020.01.08. 17:02

Fotó: ALEXEY DRUZHININ / AFP or licensors
A gázcsap elfordítását Boriszov bolgár miniszterelnök és Vucic szerb elnök közvetlen közelről tekintette meg.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök felavatta szerdán Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait - írja az MTI. A két államfő az isztambuli Halic kongresszusi központban tartott ünnepélyes eseményen avatta fel a vezetéket, videolinkkel kapcsolódva az anapai Russzkaja kompresszor-, illetve a kiyiköyi fogadóállomáshoz, ahol üzembe helyezték a vezetéket. A jelképes gázcsap elfordítása közben Putyin oldalán Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Erdogan mellett pedig Aleksandar Vucic szerb elnök állt. Putyin a ceremónia előtt tartott beszédében kijelentette: "a Moszkva és Ankara közötti együttműködés az akadályoztatási kísérletek ellenére minden téren fejlődik". A Török Áramlat elkészülése általános értelemben Európa számára is fontos fejlemény - az orosz elnök szerint, hozzátéve, hogy a vezeték "Európa energiapiacának biztonságát fogja szavatolni". Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat gázvezeték megépítéséről. Az egyik cső kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látja majd el orosz földgázzal. A vezeték két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz. Putyin később hangsúlyozta: a Török Áramlat annak jele, hogy Moszkva és Ankara stratégiai partnersége "figyelemreméltó és kézzelfogható gyümölcsöket hoz". Törökország egy nemzeti érdekeinek megfelelő projektbe "vágott bele" - fogalmazott az orosz elnök, aki reményét fejezte ki, hogy akár más területeken is még sok közös projekt megvalósul. Erdogan beszédében kiemelte: "a Török Áramlat mind a kétoldalú kapcsolatainkat, mind a térség energiatérképét tekintve történelmi projekt." A török elnök szintén reményét fejezte ki, hogy a mostani együttműködésre alapozva további közös sikereket is elérnek. Rámutatott, hogy az európai országok fokozott érdeklődést mutatnak a vezeték második ágán érkező orosz gáz iránt. Törökországban a vezeték egyebek mellett hozzájárul majd Isztambul, Bursa és Izmir energiaellátásához, fedezve az ország jelenlegi éves gázfogyasztásának mintegy 25 százalékát. A Török Áramlatot a helyi hálózattal összekapcsoló szárazföldi csőszakasz 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz, míg a másik, Európába tartó vezeték Törökországban futó 180 kilométeres szakaszának a Gazprom és a Botas által 50-50 százalékos részesedéssel létrehozott vegyesvállalat a birtokosa. A szerdai rendezvényen jelen volt még többek között Fatih Dönmez török energetikai és természeti erőforrásokért felelős miniszter, valamint Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter is.
Szerző