A szuperkötvény mindent visz

A biztonságosnak tartott MÁP+ letarolja a piacot, behozhatatlan hátrányba hozva a bankok termékeit. A Budapesti Értéktőzsde indexe tavaly rekordot döntött, az ingatlan elvesztette eddigi varázsát.

A 2019-es esztendő befektetői szempontból - hozzáértők szerint - végre olyan volt, amelyre igazán nem lehet panasz. Annak ellenére, hogy a politikától jócskán átitatott világgazdaságot számos nyugtalanító körülmény zavarta. Teljesen bizonytalannak tűnt az amerikai-kínai kereskedelmi háború kimenetele, és a brexit körüli huzavonánál sem látszott, hogy mi lesz a pontos végkimenetel. Azonban mindent felülírt az a törekvés, ami Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikáját jellemezte: bármi áron fenn kell tartani az Egyesült Államok eddig soha nem látott hosszú ideje tartó gazdasági növekedését. Legalább addig, amíg idén novemberben - reményei szerint - újabb négy évre meg nem választják. Mindenesetre, akiknek tavaly a New York-i tőzsdén forgó részvényei voltak, azok átlagosan 20 százalék feletti árfolyamnyereséget könyvelhettek el. A világ második legnagyobb elektronikus rendszerén, a Nasdaq-on jegyzett értékpapírok ugyancsak átlagosan 30 százalékkal drágultak - mondta lapunknak Török Lajos.

Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője ennek kapcsán megemlítette, hogy a Budapesti Értéktőzsde is követte ezt a trendet, hiszen a BUX-index is 17,5 százalékkal emelkedett. A legnagyobb forgalmú részvény, az OTP tulajdonosai különösen jól jártak, hiszen 36,7 százalékkal többet értek a papírjaik, mint egy évvel korábban. Mondani sem kell, hogy mind az amerikai, mind a magyar tőzsdeindex rekordot döntött 2019-ben, és ugyanez mondható el az OTP-ről is. A szakértő szerint a 2020-as év is - ha csak rendkívüli nemzetközi politikai események nem okoznak zavart - szintén növekedést hozhat a részvénypiacon. Mivel demokrata párti oldalon egyelőre nem látni Trump markáns kihívóját, így Török Lajos véleménye szerint a jelenlegi elnök újjáválasztása az esélyesebb, ami nyugtatóan hathat a befektetőkre, bár a részvényárfolyamok tavalyi szárnyalására nem számít az Equilor vezető elemzője. Török Lajos szerint ahhoz a régi szabályhoz érdemes a befektetőknek tartaniuk magukat, hogy a portfóliójukat megosszák annak figyelembe vételével, hogy az egyes befektetési formák mennyire kockázatosak.

Természetesen az is meghatározza az emberek lépéseit, hogy mennyi időre kívánják tőkéjüket a különböző pénzügyi termékekben elhelyezni. A kockázat- és kamatadómentes papírok közül a tavaly nyár óta, heti rendszerességgel jegyezhető Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+) ajánlotta a vezető elemző. Az ötéves futamidejű államkötvény már fél év után kamatot fizet, amelynek mértéke az első félévi - évesítve - 3,5 százalék után minden esztendőben fél százalékkal növekszik. A szuperkötvény -Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára szavaival élve -, kettős betéti kamatrendszert idézett elő Magyarországon. Egyik oldalon az alig látható banki kamatok találhatók, a másikon pedig a MÁP+.

A hagyományos betéteknél az ügyfelek már örülnek, ha évente 1 százalékos kamatot kapnak az elhelyezett összegre. Néhány bank 3 hónapig fizet ugyan 3-3,5 százalékot is a friss pénzek után, de utána már maguk is beállnak az 1 százalék körüli értékre. Tőkepiaci szakértők szerint ebben érdemi változás 2020-ban sem várható. Vagyis marad a "kamatszahara." Mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a MÁP+ megjelenésével egyidejűleg a legtöbb rövid futamidejű kötvény új kibocsátását megszüntette, így azoknak is kedvező a szuperkötvényből vásárolniuk, akik nem tudják öt esztendeig nélkülözni a pénzüket, hiszen már félév után is - évesítve - 3,5 százalékos, tőkésedő hozamuk lesz, és egy évközi visszaváltás esetén is csekély mértékű a kamatveszteség.

Török Lajos megemlítette azt is, hogy a MÁP+ mellett még kapható állampapírok kamatprémiumát csökkentette az ÁKK, hogy ezzel is a szuperkötvény megvásárlása felé terelje a megtakarítókat. Egyébként a kettős betétrendszer eredményes működését - vagyis a MÁP+ vonzerejének kiépítését - jól példázza, hogy 2019. novemberében a lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány először lépte át a banki lakossági folyószámlabetétek mértékét. Az egyéni befektetők kezében lévő értékpapír-állomány háromötöde ma már állampapírban van.

A nemzeti banknak az a törekvése, hogy az otthon tartott pénzek minél nagyobb hányadát csábítsa át a MÁP+-ba, eddig még érdemleges eredményt nem hozott, inkább a kedvezőtlenebb kamatozású pénzügyi termékekből áramlottak ide pénzek. Ezzel kapcsolatban Török Lajos megjegyezte, hogy a befektetési alapok közül elsősorban a kötvényalapokból vándorolt át nagyobb tőke a szuperkötvénybe. A részvénypiacot azonban érdemben nem befolyásolta az új állampapír. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy - nem csak ünnepi alkalmakkor -, alig-alig változtak a lakosság költési szokásai. A tavalyi, 10 százalékot meghaladóan növekvő jövedelmek tekintélyes részét inkább fogyasztásra fordították a családok, minthogy megtakarítsák. A kormány itt kettős arcát mutatja fel, egyfelől fogyasztásra, másfelől pedig megtakarításra ösztönöznek.

Az MNB adatai szerint egyébként a háztartások megtakarításai a teljes államadósság 24 százalékát fedik le a birtokukban lévő állampapírok révén. Ma a szakemberek úgy tartják, hogy ha a jelenlegi, közel 8 ezer forintos államkötvényállomány eléri a 11-12 ezer forintot, akkor a szuperkötvény kiemelkedő kamatozása megszűnik, de az sem kizárt, hogy már korábban rontanak a feltételein.

Török Lajos elmondta, hogy a magyar vállalati kötvényekből csak kevés szerezhető be a tőzsdéről, ráadásul ezek hozama ritkán haladja meg a MÁP+-ét, kockázatosak, nincs visszavásárlási fix árfolyamuk sem, és kérdéses, hogy milyen áron lehet ezeket a másodlagos piacon megvásárolni. A szakember a befektetési alapokról úgy vélekedett, hogy azok költségesek, de a befektetőknek ennek ellenére érdemes a portfóliójukban elhelyezniük.

Sokan már szabadulnának az ingatlantól

A budai és a pesti belváros ingatlanpiacáról szinte eltűntek a befektetők a MÁP+ tavaly nyári megjelenése után – hívják fel a figyelmet ingatlanpiaci szakértők. Főképp ennek tudják be, hogy az adásvételek száma a fővárosban a felére esett vissza. Az ingatlan.com adatai szerint az elmúlt év utolsó és január első hetében 15 százalékkal kevesebben érdeklődtek az eladásra hirdetett lakások és házak iránt, mint egy évvel korábban, január első napjait vizsgálva pedig csaknem 30 százalékos volt a keresletcsökkenés. Ám hiába egyszerűbb állampapírban tartani a megtakarítást, a lakásvásárlás leggyakoribb oka Budapesten még mindig a befektetés. Tavaly és tavalyelőtt novemberben a vevők 43, illetve 42 százaléka vásárolt ezzel a céllal. Vidéken viszont 30-ról 20 százalékra esett a befektetési célú vásárlás.

A Duna House ingatlanközvetítő hálózat adataiból ugyanakkor egy másik trend is kirajzolódik, nevezetesen az, hogy a befektetésként vásárolt ingatlanoktól most már egyre inkább szabadulnának tulajdonosaik. Budapesten egy év alatt 10 százalékkal, vidéken 4 százalékkal nőtt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, korábbi befektetéseiket értékesítik. Hogy a befektetők kivonulására tartósan fel kell-e készülnie az ingatlanpiacnak, egyelőre nem látni pontosan. Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója úgy véli: a nagyobb hozamokhoz szokott befektetők tavasszal újra visszatérhetnek, amennyiben azt látják, hogy az ingatlanpiac lendülete kitart. Márpedig szerinte nincs olyan fundamentális ok, ami változást hozna.

A befektetők lanyhuló ingatlanpiaci érdeklődése mindenesetre a lakhatási céllal vásárlók számára teremthet kedvező helyzetet. Alkupozícióik a kereslet csökkenése miatt javulhatnak, és az eddigi 2-3 százalék helyett akár 5-10 százalékot is lefaraghatnak az eredeti árakból – véli Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az áremelkedés üteme is egyszámjegyűre lassulhat, olcsóbbak azonban még minden bizonnyal az idén sem lesznek a lakások. V. A. D.