Cirkuszünnep

Négy kontinensről érkeztek az artisták a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválra. A közönség hat magyar előadást láthat. A legjobbak a január 13-ai gálaesten lépnek fel.

A világ legjelentősebb cirkuszfesztiváljai között számon tartott Budapest Cirkusz Fesztivál szerdán az artisták ünnepélyes bevonulásával kezdődik és idén is három-három alkalommal lesz lehetősége a közönségnek megnézni a versenyprogramokat, köztük hat magyar előadást. A legjobbak a fesztivál zárónapján, január 13-án, a gálaesten lépnek fel. A Newcomer show keretében pedig fiatal magyar művészek, artistaképzősök mutatkoznak be. Lesz este tízkor kezdődő éjszakai cirkusz show is, ami érintkezik a revü világával, így hangsúlyos szerepet kap benne az erotika. Egy kiállítás a 130 esztendős Fővárosi Nagycirkuszt mutatja be az érdeklődőknek. A Szépművészeti Múzeumban pedig UNESCO nemzetközi konferenciát tartanak a cirkuszművészet szellemi és anyagi kulturális örökségéről. A Mezőgazdasági Múzeumban szakmai disputa lesz az artistaképzésről és a cirkuszokkal utazó gyerekek oktatásáról-neveléséről.

A nulladik napon, a Fővárosi Nagycirkusz Hipodrom nevű művésztelepén, ami alkalmas kamaraprodukciók előadására, már bemutatták a Szent boszorkány című előadást, ez jelzi az új cirkuszi törekvéseket, hiszen igyekszik összekapcsolni az artista teljesítményt a tánccal, a színházzal. A számok egy része színházi jellegű jelenetből fakad, táncban csúcsosodik ki. Például egy hölgy szépen, vonzóan tornázik a magasban, alatta egy úr nagy elánnal, érte vágyakozva ropja, aztán amikor a hölgy leereszkedik a magasból, már együtt, összefonódva, vad, szerelmetes iramban táncolnak a Pál Dániel Levente és Kalmár Ákos által kigondolt produkcióban.

Fesztivál idején pezseg az élet, a sok nívós nemzetközi attrakción kívül neves cirkuszok vezetői, impresszáriói is érkeznek szép számmal. Rangja és ezért tétje lett a budapesti fesztiválnak, ha valaki itt jól szerepel, több évre előre hamar betelhet a naptára, a fiatalok pedig megalapozhatják a karrierjüket.

A cirkusz csodavilág, nem véletlenül ihlette meg a legnagyobbakat, Picassót, Chagallt, Fellinit, Chaplint, Karinthyt. Akár a legdemokratikusabb művészetnek is nevezhető, mert ellentétben a többivel, élvezete nem igényel semmiféle előképzettséget, a hároméves gyerek ugyanúgy élvezni tudja, mint az alaposan barázdált agyú professzor. Ezért nevezte a jeles újságíró, Bálint György a cirkusz közönségét „emberiségfürdőnek” hiszen minden típusú, iskolázottságú, ízlésű ember megtalálható a nézőtéren.

Ez az ősi műfaj igencsak forrongásban van. Valaha szinte az egyedüli népszórakoztatásnak számított, azóta a hatalmas vászonról is szinte lelógó, több dimenziós filmek, szuper látványosságok, végeérhetetlen szappanoperák korában keresi a helyét. Mindinkább összművészetté válik. Elemeket csen el a színháztól, ma már szinte közhely egy trapézon játszódó szerelmi jelenet, mi több, akár már egész darabok is a manézsba kerülnek. Például a Trafóba hozzánk szinte már haza járó parádés Circus Cirkör Rómeó és Júliája. Sőt, megtették ezt a mi artistaképzőseink is, és Uray Péter rendezésével igazán nem vallottak szégyent. Ez az úgynevezett új cirkusz vagy kortárs cirkusz, ami természetesen támaszkodik a hagyományos alapokra. Van egy lenyűgöző, már a világban is jelentős babérokat arató, társulatunk, a Müpában székelő Recirquel, Vági Bence vezetésével. Legutóbbi bemutatójuk, a My Land, az Edinburgh-i Fringe Fesztiválon, 4200 produkció közül bizonyult a legelsőnek. Ez olyan, mintha kulturális olimpiát nyertek volna. A cirkusz a legmagasabb rendű művészetek rangjára is felemelkedett. Alulról jött, de sok tekintetben emancipálódott. És ez megtapasztalható a budapesti fesztiválon.