Titkolt tízmilliárdok az év végi pénzosztásban

Publikálás dátuma
2020.01.09. 07:00

Fotó: Népszava
Terven felül mintegy 320 milliárd forintot költött év végén a kormány, de 44 milliárdról nem tudni mire megy el.
Ahogy az várható volt, a két év végi ünnep között komoly költekezésbe kezdett a kormány, az év közben keletkezett költségvetési többletbevételeket szétosztogatta a tárcák között. December 20-a után közel tíz kormányhatározatban rendelkezett költségvetési maradványok elköltésről, összesen 168 milliárd forint értékben. Ezt megelőzőn már 150 milliárd forintnyi pluszkiadásról döntött a kormány, így az év végi költekezésben mintegy 320 milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből, ennyivel növelve a hiányt. Ez az összeg az idei tervezett ezer milliárd forintos deficit 30 százaléka – ennyivel kisebb lehetett volna a hiány és az államadósság. Ez a 320 milliárd forint közelítően az a meglepetés-bevétel, amely befolyt a kincstárba a vártnál gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően.  A december 20-a után elköltött 168 milliárd forint nem kirívó az elmúlt évek év végi költekezéseihez képest, igaz arra is volt példa, hogy a kormány ebben az időszakban több mint félezer milliárd forintot tapsolt el. Ami változás az előző évi pénzosztásokhoz képest, hogy jelentős részt hasítottak ki belőle az egészségügy számára, a kórházi ellátások fejlesztésére 36,6 milliárd forintot juttatott a kormány. Kásler Miklós emberminiszter egy eheti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy ebből a pénzből akarja a kormány megindítani az egészségügyi ellátórendszer átalakítását, bár túl sok részlet még nem derült ki a reformról. Ezzel együtt nem az egészségügy volt a legnagyobb nyertese az év végi kormányzati pénzszórásnak, hanem a rend- és honvédelmi dolgozók. Komoly meglepetést keltve közel 50 ezer hivatásos fegyveres rendvédelmi alkalmazott kapott év végén bruttó 500 ezer forintos pulykapénzt kormánytól. Nemcsak a rendőrök és a katonák, de az országgyűlési őrség, a egyes NAV alkalmazottak sőt még a titkosszolgálatoknál is osztottak pulykapénzt összesen 48,9 milliárd forint értékben. (Ugyanakkor, mint arról korábban a Népszava beszámolt, az év végi pénzosztás belső feszültségeket okozott például a rendőrségnél, ahol jelentős számú közalkalmazott, illetve munkavállaló is dolgozik – akik sokszor hasonló vagy épp ugyanazt a munkát végzik, mint a fegyveres hivatásosok –, ám ők viszont egy fillért sem kaptak.) Idén sem maradtak ki kormányzati pénzesőből a sport- és egyházi szervezetek. Már megszokott, hogy ha van maradvány, a kormány ezeket a területek mindig preferálja. Idén a külhoni, részben vagy teljesen magyar kötődésű sportegyesületeket vette célba a kormány a pénzágyúval, közöttük 14,1 milliárd forintot osztott szét. Így kapott egyenként milliárdos támogatást a sepsiszentgyörgyi, az eszéki, a lendvai vagy épp dunaszerdahelyi labdarúgó egyesület, vagy annak kapcsolt része és/vagy fenntartója. Nem kapott nagy sajtónyilvánosságot, de az év végi pénzeső egyik legnagyobb nyertese Miniszterelnöki Kormányiroda. A hivatal közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alatt levő szervezet, de itt kaptak helyett a nemzeti vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadások, illetve a hírszerzés kormányzati koordinációkért felelős információs államtitkárság is. Ehhez képest a kormányiroda „állami többletfeladatokra” kapott 44 milliárd forintot december 23-án. Megkérdeztük, a kormányirodát, hogy mi az az előre nem látott állami feladat, amely december 23. és december 31. között 44 milliárdot igényelt –, de nem meglepő módon a iroda válaszra sem méltatta lapunkat. A 44 milliárdos keret sorsa azért is talányos, mert ha vagyonkezelési célokra ment volna, akkor a gyakorlat szerint ezt jelöli a kormányhatározat. Az pedig, hogy a pénz részben vagy egészben titkosszolgálati műveletekre menne, meglehetősen kétséges, hiszen az polgári titkosszolgálatok éves kiadásának (92 milliárd) a fele lenne ez az összeg. Kevésebbé rejtélyes az Innovációs és Technológiai Minisztérium 12 milliárd forintja, amit szintén állami többletfeladatok ellátásra kapott a Palkovics-tárca. Ugyanis egy, a pénzosztásról döntő szomszédos kormányhatározatból az is kiderül, hogy ez a bizonyos állami többletfeladat az ITM esetében a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) XI. kerületi épületeinek felújítása lesz. Ugyanakkor a kormányiroda 44 milliárdjának felhasználásával kapcsolatban ehhez hasonló nyilvános kormányhatározat nem született.

Már az idei pénzt is költik

 A kormány a karácsony és szilveszter körüli napokban az idei költségvetésből is már 33 milliárd forintnyi olyan plusz költésről rendelkezett, amely nem szerepel az elfogadott költségvetésben. Ezért a különféle tartalékokból kell majd a Pénzügyminiszternek 15,3 milliárdot előkerítenie MÁV IC kocsijainak építésre, 4,2 milliárdot pedig honvédelmi sportközpont építésére Baján, Balassagyarmaton, Szigetváron, Szarvason illetve Újfehértón. A kormány arról is döntött,. hogy 9 millió dollárért szobrot állítana Washingtonban a kommunizmus áldozatainak emlékére, az ehhez szükséges 2,7 milliárdot is már az idei pénzekből kell majd átcsoportosítania Varga Mihálynak. Ennél kevesebből kell fejleszteni a debreceni repülőteret, amelyre 2,3 milliárdot szán a kormány.   

Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 15:39

"Versenyképes" rezsit ígér a kormány

Publikálás dátuma
2020.01.08. 20:17

Fotó: Népszava
A kormány mai ülésén egy nagy halom energiadokumentumot fogadott el. Ebből egyelőre annyi derül ki, hogy a fő cél a szennyezéscsökkenés és hogy "versenyképessé" tennék a rezsit, jelentsen ez bármit is.
Az Orbán-kormány mai ülésén elfogadta az új, 2040-es kitekintéssel 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégiát – közölte az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium. A központi cél a szennyezéscsökkentés, ami felkészülést igénylő kockázatokkal is jár. Fő szempont az ellátásbiztonság, a „versenyképes árazás” és a fenntarthatóság. A dokumentum lapunk által elsőként nyilvánosságra hozott tervei szerint ismét engedélyeznék a szélerőmű-építést és „korszerűsítenék” a rezsit. A kabinet jóváhagyta a kapcsolódó Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, valamint (az EU-szabvány szerint elkészített, 2030-ig érvényes) Nemzeti Energia és Klímatervet is. Emellett megtárgyalták a 2050-ig szóló terveket tartalmazó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát (NTFS) is. A dokumentumokból 2020 végére áll egy nagy, átfogó terv is készül. Bár állításuk szerint a társadalmi egyeztetés az elmúlt egy-másfél évben lezajlott, erről számos érintett nem tud. (Az NTFS kapcsán néhány napig egy eldugott online kérdőívet tettek közzé.) A később bemutatandó dokumentumok megvitatására felkérik a parlament ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát és nemzetközi sajtótájékoztatót is ígérnek. (Csak szerényen reménykedhetünk abban, hogy utóbbira - eddigi szokásuktól eltérően - talán meghívják lapunkat is.)
Szerző

LMP: csatornáznak-e? Kormány: Gyurcsány!

Publikálás dátuma
2020.01.08. 15:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt tudakolta a kormánytól, hogy milyen ütemben bővítenék a kistelepülések csatornahálózatát. Az illetékes Schanda Tamás államtitkártól egy combos mocskosliberálbolsevikozást kapott válaszul.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt írásbeli kérdésében azt tudakolta Palkovics Lászlótól, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjétől, miként kívánja bővíteni a kormány a kistelepülések csatornahálózatát. A kérdésben nem volt semmi tolakodó vagy sértő: az ellenzéki politikus szakmailag kiforrott felvetése már-már tiszteletteljes. Keresztes László Lóránt először is a kistelepülések gyors megoldást igénylő, égető problémái közé sorolja a szennyvíz vezetékes elvezetését. Ezért többek között a közműveket sújtó különadót is bírálja. Teljességgel elfogadhatatlannak tartja – talán ez a legcsípősebb kifejezése –, hogy a probléma még ma is sok falusi embert érint. Ez amellett, hogy az érintettek számára kellemetlen, környezetvédelmi szempontból is aggályos – állapítja meg az LMP-s képviselő. Ennek kapcsán konkrétan azt tudakolja, hogy 
  • e célra milyen beruházási források állnak a helyhatóságok rendelkezésére,
  • milyen ütemben tervezi a kormány az érintett települések szennyvízelvezetésésének megvalósítását, illetve
  • milyen kormányzati döntések született e tárgyban 2010 óta?
A megfontolt kérdések mégis a kormány elevenébe vághattak. Az ITM parlamenti államtitkára, Schanda Tamás jegyezte válasz ugyanis leginkább egy fajta, világba kiáltott káromkodásféleség, a végén kakukktojásként egy adattal. Schanda Tamás válaszában abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy   
  • a balliberális kormányok látszatműködése hatalmas károkat okozott Magyarországnak,
  • amit csak lehetett, privatizáltak, az ezért kapott hatalmas pénzeket pedig felelőtlenül használták fel saját gazdaságpolitikai hibáik palástolására, nem fejlesztettek semmit, a közműhálózattal sem törődtek,
  • az Önök - az LMP - barátai szó nélkül hagyták, hogy a külföldi cégek kivigyék az országból azt a hatalmas hasznot, amit a magyar családoktól vettek el,
  • a Fidesz-KDNP kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa a magyar családoknak a megfelelő életkörülményeket,
majd ezek után váratlan fordulattal:
  • a Belügyminisztérium kimutatásai szerint a kistelepüléseknek csaknem hatvan százaléka rendelkezik csatornahálózattal.
Az ellenzék és a kormány közötti párbeszéd érdemi része tehát a következőképp foglalható össze: Keresztes László Lóránt (LMP):
  • A kistelepülések hány százalékában van vezetékes szennyvízelvezetés?
Schanda Tamás (kormány):
  • Közel 60.
A parlamenti államtitkár válaszában egyébként az (is) felettébb fura, hogy a hazai csatornarendszer túlnyomó részét nem magánosította egy magyar kormány sem, az ma is szinte száz százalékban önkormányzati hátterű. Kivétel a fővárosi, a szegedi és az érdi csatornamű, amiket – kisebbségi tulajdonosként – a Veolia irányít. Az Orbán-kormány 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodás megkötésével erősítette meg a francia befektetőcéget abban, hogy csak nyugodtan vigye ki az országból azt a hatalmas hasznot, amit a magyar családoktól elvett. Az Orbán-kormány az elmúlt 9 év során nem is akadályozta őket ebben. A – meglévő – csatornarendszer működési forrásait a balliberális kabinetek rendre biztosították. A víziközművek szakmai szervezetei szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP 2013-as rezsicsökkentése és az azóta is változatlan források miatt a fejlesztések olyannyira visszaestek, hogy a felújítási szükséglet immár 1500-3000 milliárd forintra rúg. Ráadásul az előző és a mostani kormány idején is zajlottak csatornázási beruházások, amit – Móricz Zsigmond korához hasonlóan – szakértők ma is a korrupció melegágyának tartanak.
Szerző